Alacsony a választási kedv, voksolni csupán minden második választó készül

Pavel Haulík szociológus, az MVK ügynökség munkatársa szerint egy hónapja 53 százalék volt azoknak a választóknak az aránya, kik meg voltak győződve arról, hogy elmennek voksolni. A többiek akkor csupán mérlegelték a lehetőséget.

A jelenlegi becslések szerint ez az arány most már némileg magasabb, 53-60 % között mozog. "Az 53 százalék az alsó határ" - pontosított. Haulík véleménye szerint az idén kevesebben járulnak az urnák elé, mint 2012-ben, amikor a részvétel elérte az 59,1 százalékot.

Haulík szerint a választók most még inkább kedveszegettek, mint négy éve, Iveta Radièová kormányának idő előtti bukása idején, amihez a Gorilla-ügy is hozzájárult. Ráadásul az új pártok közül sem könnyű kiválasztani a "befutót" .

A választási kedv csökkenését mutatja a statisztika is. Míg 1990-ben a lakosság 95,4 százaléka ment el választani, addig 1992-ben 84,2 %, 1994-ben  75,6 %,  1998-ban 84,2 %, 2002-ben 70,1 %, 2006-ban 54,7 %, 2010-ben 58,8, 2012-ben pedig a választók 59,1 százaléka.

Biztos szavazóbázissal még az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) sem rendelkezik. A  közelgő választásokkal preferenciái is csökkennek, a legutóbbi felmérések szerint csupán 32-38 % között mozog. "A Smer választói csalódottak, mert pártjuk nem volt képes az összes felmerülő problémát megoldani" - mutatott rá Haulík.

Az egyenlet, miszerint a Smer győzelme annál biztosabb, minél kevesebb választó járul az urnákhoz, továbbra is érvényes. Haulík szerint "az alacsony választói részvétel a biztos szavazóbázissal rendelkező pártoknak kedvez" . Ezek közé tartozik a Smer, mely a legtöbb hasznot húzhatja az érdektelenségből, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Magyar Közösség Pártja és bizonyos mértékig a Szabadság és Szolidaritás (SaS) is.

A jobbközép választók még ettől nagyobb választási dilemma előtt állnak, "mivel pártjaik az elmúlt négy évet nem tudták kihasználni pozícióik megerősítésére" - véleményezte a helyzetet Haulík.