Adóellenőrzés az orvosoknál – több ezer eurót kell utólag befizetniük az államkasszába
Részleteket arról, milyen hibákat követtek el az orvosok, illetve mely régiókban, milyen kulcs alapján végezték az ellenőrzést, az adóhatóság nem árult el. Patrícia Macíková szóvivő csupán annyit mondott: országos viszonylatban megközelítőleg 40 orvost választottak ki ellenőrzésre. „Tíz vizsgálat befejeződött, az esetek 50 százalékában az ellenőrök jogszabálysértést állapítottak meg, s az utólag kiszabott adó több ezer euróra rúg” – nyilatkozta Macíková kiegészítve azzal, hogy az adóellenőrzés általában az adókivetési alap meghatározó tényezőit érinti. Főként azt ellenőrizték, hogy valamennyi bevételüket bevallották-e, illetve, hogy a tevékenységükkel kapcsolatos kiadások nem szolgálták-e személyes céljaikat.
Dušan Zachar, a Gazdasági és Szociális Reformok Intézete (INEKO) elemzőjének véleménye szerint az ellenőrzés alá vont orvosok számához képest a mulasztás túl nagynak tűnik. „Ha az orvosoknak több ezer euró adót kell utólag befizetniük, akkor itt nem csupán rosszul könyvelt bizonylatokról, illetve jelentéktelen mulasztásról van szó“ – állítja mondván, hogy az ellenőrzés érdemi dolgokra irányult, s a bevallott adó a kelleténél alacsonyabb volt, ami problémát jelent.
Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának (ASL) elnöke azt hozta fel az orvosok védelmére, hogy könyvelésüket nagyrészt külső szakemberekkel végeztetik. Véleménye szerint „az orvosok maximális felelősséggel kezelik a könyveléssel és az adóbevallással kapcsolatos feladataikat“. Arra is rámutatott, hogy az adóhatóság jelentése nem tartalmaz konkrétumokat. Megvárják a vizsgálat végét, s talán akkor majd nyilatkoznak – mondta.
Az orvosok jövedelme bejegyzett betegeik számától, azok életkori összetételétől, illetve az általuk befizetett illetékektől függ. Az illetékek befizetése ellenében a betegnek csupán egy bevételi igazolást adnak, amit Zachar becslése szerint nem feltétlenül tüntetnek fel az adóbevallásban. Az a legkevésbé valószínű, hogy a betegbiztosítóktól kapott összeget rosszul könyvelnék el.
A kiadások nagysága a bérleti díjaktól függően változó. A városokban több száz euró is lehet. Eltérő lehet a rendelő felszerelésére és a nővérek fizetésére fordított költség is. Pozsonyban a nővérek bruttó fizetése 1300 euró körül mozog, míg faluhelyen 800. A vitatott kiadások közé tartozhat például a külföldi továbbképzés vagy az autóhasználat, ami esetleg külföldi üdülést vagy az autó magáncélra való használatát rejtheti.
Kevesebb adó kerülhet az államkasszába olyan tételek lekönyvelése következtében is, melyeknek nincs mit keresniük a könyvelésben – vélekedik Tomáš Husovský, a h&h Partners ügyvédi iroda munkatársa. Példaként megemlítette, hogy míg egy szakorvos részére a tv készülék vásárlása jogos kiadást jelenthet, egy általános orvos viszont nem számolhatja el. Ugyancsak vitatható a megengedett mennyiségen felüli egészségügyi segédeszköz vásárlása, vagy a továbbképzésre fordított kiadások. Nem mindegy, hogy a továbbképzés havi gyakorisággal ismétlődik-e, szlovákiai, európai vagy esetleg valamelyik egzotikus ország a helyszíne, ugyanis ez továbbképzésként, de üdülésként is értelmezhető. Az orvos dolga, hogy ezt egyértelművé tegye. „Természetes, hogy bizonyos dolgokat az adóhatóság elfogad, de ha túllőnek a célon, az már nem akceptálható” – szögezte le az ügyvéd.
A jogos és jogtalan jövedelem, illetve kiadás körüli vitát Peter Lipták általános orvos utóbbi hetekben napvilágra került esete váltotta ki, aki a betegektől kapott pénzajándékot nem könyvelte el. Felsorolta azt is, mi mindent fizet jövedelméből, minek következtében a hónap végeztével a fizetési szalagján szereplő jövedelem értéke: nulla.
