A választások után foglalkozik majd az autonómiával az MKP
POZSONY. A Magyar Közösség Pártja a helyhatósági választások előtt nem nyitja meg a dél-szlovákiai régiókat érintő autonómia kérdéskörét – mondta Berényi József, az MKP elnöke a Teraz.sk portálnak adott interjúban.
„Jelenleg, amikor a helyhatósági választásokra készülődünk, nem merülök mélyebben ebbe a témába. Abból az okból sem, hogy ne rontsam polgármesterjelöltjeink esélyeit. Eljön az az idő, amikor nyilvánosságra hozzuk a Szlovákia kisebbségi politikájával kapcsolatos javaslatainkat, valószínűleg majd a helyhatósági választások után”" – nyilatkozta Berényi József.
A Magyar Közösség Pártja elnöke hangsúlyozta, hogy pártja tiszteletben tartja a Szlovák Köztársaság határait és területi egységét, s az autonómia témaköre kapcsán főként ahhoz fűződik érdeke, hogy visszafordítsa a Szlovákiában élő magyar kisebbség számával kapcsolatos negatív tendenciát, ugyanis a 90-es évek elejétől 110 ezerrel csökkent a Szlovákiában élő magyarok száma. „Ez összhangban lesz a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, jó szándékú lesz és azt célozza, hogy megtarthassuk saját identitásunkat, ne bontsuk meg a szlovák-magyar viszonyokat, ne zavarjuk meg a nyugalmat, s mindezt az európai normákkal összhangban legyen” – fogalmazott. „Remélem, hogy legalább párbeszédet nyithatunk ezekről a kérdésekről. Romániában nyíltabb párbeszéd folyik az önrendelkezési kérdésekről, mint Szlovákiában” – mutatott rá Berényi.
„Érzékeljük, hogy az autonómia szóra miként reagál a szlovák közvélemény, illetve a szlovák politika. Hangsúlyozni kell, hogy tiszteletben tartjuk Szlovákia határait és területi egységét. Ha ugyanis valamiféle kulisszák mögötti terveink lennének, akkor sosem támogattuk volna Szlovákia belépését az Európai Unióba (EU) és a NATO-ba” – szögezte le az MKP elnöke. „Hozzájárultunk ahhoz, hogy Szlovákia biztonságos ország legyen és biztosítva legyenek a határai. Ugyanakkor keressük az alkotmányos lehetőségeket annak megakadályozására, hogy mondjuk 60-70 éven belül eltűnjön a magyar kisebbség Szlovákiából – tette hozzá.
Berényi József nagy problémának tartja a többségi nemzet bizalmatlanságát a magyar kisebbség iránt. Ez a Szlovákia és Magyarország közötti jelenlegi, viszonylag jó kapcsolatok idején is megnyilvánul, például abban, hogy Szlovákia továbbra sem teszi lehetővé a kettős állampolgárság felvételét. Az MKP elnöke ezért is döntött úgy, nem hozza nyilvánosságra, miként is alakult a magyar állampolgársággal kapcsolatos kérelme. „Az álláspontom ugyanaz, mint korábban. Én ilyen módon tiltakozom a rossz törvény ellen. Annak köszönhetően, hogy ez a jogszabály hatályos, Szlovákia külföldön nagyon értékes embereket veszít el” – mondta.
„Időnként hatalmas bizalmatlanság mutatkozik Magyarország és a magyar kisebbség iránt. Ha az EU véletlenül azt mondaná – és nem zárható ki, hogy ez 5-10 év múlva meg is történik –, hogy az uniós államok kölcsönösen elismerik egymás állampolgárságát, ráébrednénk, hogy semmi különleges sem történt” – tette hozzá a pártelnök. „Szlovákia területén a szlovák parlament által elfogadott törvények érvényesek, és mindenki felett a szlovákiai törvények alapján ítélkeznek. Ez a veszély művileg felfújt. Remélem, hogy az alkotmánybíróság, amely szeptember 17-én foglalkozik majd a kérdéssel, olyan ítéletet hoz, amely szerint egy másik, baráti, illetve szomszédos ország állampolgársága nem jelenthet veszélyt Szlovákia számára” – fogalmazott Berényi József.
A Magyar Közösség Pártja elnöke hangsúlyozta, hogy pártja tiszteletben tartja a Szlovák Köztársaság határait és területi egységét, s az autonómia témaköre kapcsán főként ahhoz fűződik érdeke, hogy visszafordítsa a Szlovákiában élő magyar kisebbség számával kapcsolatos negatív tendenciát, ugyanis a 90-es évek elejétől 110 ezerrel csökkent a Szlovákiában élő magyarok száma. „Ez összhangban lesz a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, jó szándékú lesz és azt célozza, hogy megtarthassuk saját identitásunkat, ne bontsuk meg a szlovák-magyar viszonyokat, ne zavarjuk meg a nyugalmat, s mindezt az európai normákkal összhangban legyen” – fogalmazott. „Remélem, hogy legalább párbeszédet nyithatunk ezekről a kérdésekről. Romániában nyíltabb párbeszéd folyik az önrendelkezési kérdésekről, mint Szlovákiában” – mutatott rá Berényi.
„Érzékeljük, hogy az autonómia szóra miként reagál a szlovák közvélemény, illetve a szlovák politika. Hangsúlyozni kell, hogy tiszteletben tartjuk Szlovákia határait és területi egységét. Ha ugyanis valamiféle kulisszák mögötti terveink lennének, akkor sosem támogattuk volna Szlovákia belépését az Európai Unióba (EU) és a NATO-ba” – szögezte le az MKP elnöke. „Hozzájárultunk ahhoz, hogy Szlovákia biztonságos ország legyen és biztosítva legyenek a határai. Ugyanakkor keressük az alkotmányos lehetőségeket annak megakadályozására, hogy mondjuk 60-70 éven belül eltűnjön a magyar kisebbség Szlovákiából – tette hozzá.
Berényi József nagy problémának tartja a többségi nemzet bizalmatlanságát a magyar kisebbség iránt. Ez a Szlovákia és Magyarország közötti jelenlegi, viszonylag jó kapcsolatok idején is megnyilvánul, például abban, hogy Szlovákia továbbra sem teszi lehetővé a kettős állampolgárság felvételét. Az MKP elnöke ezért is döntött úgy, nem hozza nyilvánosságra, miként is alakult a magyar állampolgársággal kapcsolatos kérelme. „Az álláspontom ugyanaz, mint korábban. Én ilyen módon tiltakozom a rossz törvény ellen. Annak köszönhetően, hogy ez a jogszabály hatályos, Szlovákia külföldön nagyon értékes embereket veszít el” – mondta.
„Időnként hatalmas bizalmatlanság mutatkozik Magyarország és a magyar kisebbség iránt. Ha az EU véletlenül azt mondaná – és nem zárható ki, hogy ez 5-10 év múlva meg is történik –, hogy az uniós államok kölcsönösen elismerik egymás állampolgárságát, ráébrednénk, hogy semmi különleges sem történt” – tette hozzá a pártelnök. „Szlovákia területén a szlovák parlament által elfogadott törvények érvényesek, és mindenki felett a szlovákiai törvények alapján ítélkeznek. Ez a veszély művileg felfújt. Remélem, hogy az alkotmánybíróság, amely szeptember 17-én foglalkozik majd a kérdéssel, olyan ítéletet hoz, amely szerint egy másik, baráti, illetve szomszédos ország állampolgársága nem jelenthet veszélyt Szlovákia számára” – fogalmazott Berényi József.
Forrás
TASR, Teraz.sk
