A V4-ek parlamenti bizottságai elítélték a Krím bekebelezését
POZSONY. A visegrádi országok kül- és gazdasági ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságai felszólítják Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, tartózkodjon a fenyegetésektől és az erő alkalmazásától, továbbá tartsa tiszteletben a határok sértetlenségét és Ukrajna területi integritását. Ebben egyeztek meg a V4-es országok küldöttségei, amelyek szerdán Pozsonyban tárgyaltak.
„Az ukrajnai történések a legszörnyűbb konfliktus a második világháború óta. Krím Oroszországhoz történt csatolása és az ukrajnai katonai konfliktus a nemzetközi jog megsértését jelentik” – mondta a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Tadeusz Iwinski, a lengyel külügyi bizottság elnöke. Szerinte az Európai Unió által megtett lépések helyesek, s a szankciók nem célt, hanem eszközt jelentenek.
„Megegyeztünk abban, hogy támogatni kell a február 12-i minszki egyezményt, mind a 13 pontját” – közölte Iwinski. Emlékeztetett a dokumentumban meghatározott feladatokra, mint például a nehézfegyverek visszavonására, a humanitárius segítség bebiztosítására, valamint a foglyok és túszok cseréjére. „Egyetértünk abban, hogy ezek reális, megvalósítható célok” – jelentette ki a lengyel küldött.
A Közel-Kelet margójára, amelynek témájával szintén foglalkoztak a bizottságok, Iwinski elmondta, több nyugtalanító esemény történik ott. „A polgárháború Szíriában, a líbiai helyzet, szökevények tömege Észak-Afrikából és a Közel-Keletről” – sorolta.
A magyar külügyi bizottság vezetője, Németh Zsolt biztosított arról, hogy a mai V4-es határozatokat a küldöttek tolmácsolni fogják a hazai kormánynak és parlamentnek. „A találkozó történelmi jelentőséggel bír. Sokan kétségbe vonták a V4-ek egységét, de az együttműködés virágzik, él, van létjogosultsága és továbbra is életképes marad. Megalapozott a V4-ek működése” – tette hozzá.
A tanácskozáson a terrorizmus veszélyéről is szó esett, a magyar és a szlovák fél némileg máshogy látja a helyzetet. Németh Zsolt szerint a közel-keleti terroristáknak semmi közük az iszlámhoz. Mint mondta, ha csak a vallásos magyarázattal foglalkozunk, nem jutunk el a terrorizmus gyökeréhez. „A terrorizmus alapjait nem az iszlám dogmáiban kell keresnünk”- fogalmazott, s egyúttal kifejezte szolidaritását az Iszlám Állam áldozataival.
František Šebej, a szlovák külügyi bizottság vezetője ezt gondolja. „Nem vádolhatunk minden muzulmánt azzal, hogy potenciális terrorista, mert ez nem igaz. Ugyanakkor nem tehetünk úgy, mintha a terrorizmusnak semmi köze nem lenne az iszlámhoz mint valláshoz. Az iszlám szent iratában megtalálhatóak a terrorizmus csírái. Nézzünk szembe a tényekkel, olyan fenyegetés előtt állunk, amelynek vallásos jellege is van” – figyelmeztetett Šebej.
„Megegyeztünk abban, hogy támogatni kell a február 12-i minszki egyezményt, mind a 13 pontját” – közölte Iwinski. Emlékeztetett a dokumentumban meghatározott feladatokra, mint például a nehézfegyverek visszavonására, a humanitárius segítség bebiztosítására, valamint a foglyok és túszok cseréjére. „Egyetértünk abban, hogy ezek reális, megvalósítható célok” – jelentette ki a lengyel küldött.
A Közel-Kelet margójára, amelynek témájával szintén foglalkoztak a bizottságok, Iwinski elmondta, több nyugtalanító esemény történik ott. „A polgárháború Szíriában, a líbiai helyzet, szökevények tömege Észak-Afrikából és a Közel-Keletről” – sorolta.
A magyar külügyi bizottság vezetője, Németh Zsolt biztosított arról, hogy a mai V4-es határozatokat a küldöttek tolmácsolni fogják a hazai kormánynak és parlamentnek. „A találkozó történelmi jelentőséggel bír. Sokan kétségbe vonták a V4-ek egységét, de az együttműködés virágzik, él, van létjogosultsága és továbbra is életképes marad. Megalapozott a V4-ek működése” – tette hozzá.
A tanácskozáson a terrorizmus veszélyéről is szó esett, a magyar és a szlovák fél némileg máshogy látja a helyzetet. Németh Zsolt szerint a közel-keleti terroristáknak semmi közük az iszlámhoz. Mint mondta, ha csak a vallásos magyarázattal foglalkozunk, nem jutunk el a terrorizmus gyökeréhez. „A terrorizmus alapjait nem az iszlám dogmáiban kell keresnünk”- fogalmazott, s egyúttal kifejezte szolidaritását az Iszlám Állam áldozataival.
František Šebej, a szlovák külügyi bizottság vezetője ezt gondolja. „Nem vádolhatunk minden muzulmánt azzal, hogy potenciális terrorista, mert ez nem igaz. Ugyanakkor nem tehetünk úgy, mintha a terrorizmusnak semmi köze nem lenne az iszlámhoz mint valláshoz. Az iszlám szent iratában megtalálhatóak a terrorizmus csírái. Nézzünk szembe a tényekkel, olyan fenyegetés előtt állunk, amelynek vallásos jellege is van” – figyelmeztetett Šebej.
Forrás
TASR
