A turizmus is segíthet a műemlékvédelmen
POZSONY. A műemlékek és a régészeti örökség védelmének helyzetét, de az állami szervekre háruló feladatokat is tartalmazza a kulturális minisztérium által kidolgozott műemlékvédelmi koncepció.
A tárcaközi egyeztetésben lévő dokumentum 2015. március 24-ig, keddig véleményezhető. A kulturális minisztérium abban egyebek mellett a műemlékek hatékonyabb védelmét irányozza elő, feltüntetvén azok listáját, amelyek esetében a legégetőbb a helyzet. A dokumentumban foglaltak szerint a műemlékvédelemnek az idegenforgalom is hasznára válhat, illetve a műemlékvédelem részévé válhatna a területfejlesztés folyamatának.
A szaktárca szerint „a jelenlegi állami műemlékvédelmi modell a jogalkotás és a szervezés szintjén is bevált. A Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal mint specializált közigazgatási egység 2002-es létrehozásával működőképesnek és egyben a nemzetközi viszonylatban is magasan értékeltnek bizonyult“. A műemlékek védelme és azok kihasználása ugyan közérdek, ám ez nem azt jelenti, hogy csak a profi szakemberek – műemlékvédők ügye. A tulajdonosoknak törvény által meghatározott kötelessége a tulajdonukat képező műemlékkel való törődés, figyelmeztet a kulturális tárca, felhívván a figyelmet a civil műemlékvédelmi kezdeményezésekre.
A falvak, városok és megyék – tehát a helyi és regionális önkormányzatok – közvetlen szállal kötődnek a műemlékvédelemhez, „ugyanakkor előfordul, hogy megfeledkeznek a műemlékek építészeti-szerkezeti állapotáról azok más egyéb jelentősége mellett“. Az önkormányzatok az adott műemlékekben rejlő potenciált az idegenforgalom fellendítésére is fordíthatnák. „A felújításhoz, restauráláshoz és a műemlékvédelemhez szükséges anyagi források önkormányzati szintű hiánya többforrású finanszírozással egyensúlyozható, beleértve a városok és falvak az adott régión belüli stratégiai tervezésének, helyi és országos szintű propagálásának folyamatát a területfejlesztésen belül“ – olvasható a szaktárca vonatkozó munkaanyagában.
A minisztérium a dokumentumban javasolja, hogy összpontosítsanak azon épületek felújítására, amelyeket a koncepcióhoz tartozó öt csatolmány közül a negyedik számúban sorol fel, s amelyek között több száz műemlék, többek között várak, kertek, ipari műemlékek, így például vízimalmok, de műemlékvédelmi rezervátumok, oltárok, ikonok, orgonák vagy éppen szobrok is megtalálhatók.
A listán szerepel például a betléri kastély és annak parkja, a selmecbányai botanikus kert vagy éppen a pöstyéni Slovan fürdőház. A szaktárca szerint a lista inspirációul szolgálhatna „a strukturális alapokban, pl. a Norvég Alapban található forrásokért pályázó projektek előkészítésekor“.
A fennmaradó négy csatolmányban a kulturális minisztérium a tavaly év végi szlovákiai műemlékvédelmi állapotokról, a nagyvilágban fellelhető - Szlovákiában összesen 7 -, a világörökség részét képező kulturális kincsekről, azok állapotáról és gondozásáról.
A szaktárca szerint „a jelenlegi állami műemlékvédelmi modell a jogalkotás és a szervezés szintjén is bevált. A Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal mint specializált közigazgatási egység 2002-es létrehozásával működőképesnek és egyben a nemzetközi viszonylatban is magasan értékeltnek bizonyult“. A műemlékek védelme és azok kihasználása ugyan közérdek, ám ez nem azt jelenti, hogy csak a profi szakemberek – műemlékvédők ügye. A tulajdonosoknak törvény által meghatározott kötelessége a tulajdonukat képező műemlékkel való törődés, figyelmeztet a kulturális tárca, felhívván a figyelmet a civil műemlékvédelmi kezdeményezésekre.
A falvak, városok és megyék – tehát a helyi és regionális önkormányzatok – közvetlen szállal kötődnek a műemlékvédelemhez, „ugyanakkor előfordul, hogy megfeledkeznek a műemlékek építészeti-szerkezeti állapotáról azok más egyéb jelentősége mellett“. Az önkormányzatok az adott műemlékekben rejlő potenciált az idegenforgalom fellendítésére is fordíthatnák. „A felújításhoz, restauráláshoz és a műemlékvédelemhez szükséges anyagi források önkormányzati szintű hiánya többforrású finanszírozással egyensúlyozható, beleértve a városok és falvak az adott régión belüli stratégiai tervezésének, helyi és országos szintű propagálásának folyamatát a területfejlesztésen belül“ – olvasható a szaktárca vonatkozó munkaanyagában.
A minisztérium a dokumentumban javasolja, hogy összpontosítsanak azon épületek felújítására, amelyeket a koncepcióhoz tartozó öt csatolmány közül a negyedik számúban sorol fel, s amelyek között több száz műemlék, többek között várak, kertek, ipari műemlékek, így például vízimalmok, de műemlékvédelmi rezervátumok, oltárok, ikonok, orgonák vagy éppen szobrok is megtalálhatók.
A listán szerepel például a betléri kastély és annak parkja, a selmecbányai botanikus kert vagy éppen a pöstyéni Slovan fürdőház. A szaktárca szerint a lista inspirációul szolgálhatna „a strukturális alapokban, pl. a Norvég Alapban található forrásokért pályázó projektek előkészítésekor“.
A fennmaradó négy csatolmányban a kulturális minisztérium a tavaly év végi szlovákiai műemlékvédelmi állapotokról, a nagyvilágban fellelhető - Szlovákiában összesen 7 -, a világörökség részét képező kulturális kincsekről, azok állapotáról és gondozásáról.
Forrás
Pravda.sk
