A szlovák pártok kifogásolják a magyar alaptörvényt
A Róbert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke szerint Szlovákiának - válaszul az új magyar alkotmányra - módosítania kellene saját alkotmányát. Fico úgy véli: a szlovák alkotmánymódosításoknak a magyar alkotmány egyes kitételeire kellene reagálniuk. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy a magyar alkotmány mennyire támogatja a nemzeti kisebbségek képviselőinek autonomista igyekezetét. "Ezt meg kell nézni, s egyensúlyt kell teremteni" - szögezte le az ellenzéki pártelnök. Úgy vélte: magyar részről ez támadás Szlovákia területi egysége ellen, s ezért a szlovák alkotmányban "valamivel többet kell majd mondanunk a Szlovák Köztársaság területi egységéről, mint ami most van benne".
A magyar alkotmány néhány rendelkezése "megerősítette aggodalmunkat, hogy Magyarországnak ambíciói vannak a területi revízióra" - fogalmazott Marek Madaric, a Smer alelnöke. Közölte: a Smer EP-képviselői utasítást kapnak, hogy lépjenek ebben az ügyben az európai fórumokon is.
A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) leginkább azt kifogásolja, hogy az alkotmányban Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért, támogatja kollektív önigazgatásukat és választási jogaikat anélkül, hogy legalább egy ideig Magyarországon élnének.
"Sajnáljuk, hogy a KDH-nak rá kell mutatnia az elfogadott dokumentum néhány problematikus pontjára" - jelentette ki sajtóértekezleten Ján Figel, pártelnök. Megjegyezte: a kisebbségi jogokat elsősorban annak az államnak kell biztosítania, amelynek területén a kisebbség él. Kifejezte reményét, hogy sikerül megoldani a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét. "Bánt minket, hogy az alkotmányból kimaradt a kisebbségi nyelvek védelme" - tette hozzá.
"A Szlovák Köztársaság szuverenitása érinthetetlen, ezért elutasítjuk egy másik állam törvényének alkalmazását területünkön. A területenkívüliség elvének tilalmát megkérdőjelezhetetlennek tartjuk" - szögezte le Figel. A KDH szerint szükséges lenne, hogy az új magyar alkotmány elfogadása utáni helyzetet a koalíciós tanács, majd a szlovák parlament is megvitassa.
A Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártnak is gondjai vannak az új magyar alaptörvénnyel, elsősorban a magyar kisebbségek védelmével és azok kollektív jogaival. "Úgy gondolom, hogy nincs összhangban az 1995-ös alapszerződésünkkel az, hogy az egyik fél egyoldalúan kollektív jogokat adott anélkül, hogy megszólította volna partnerét és jó szomszédját" - nyilatkozta Juraj Droba, a párt parlamenti képviselője.
Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke meg van győződve arról, hogy az Orbán Viktor vezette kormány célja a trianoni szerződés következményeinek felszámolása és Európa elrendezésének megváltoztatása.
"Az alkotmány megteremtette annak kereteit, hogy Magyarország igényt tartson Nagy-Magyarország területére. A határon túli magyaroknak adandó választójog kísérlet arra, hogy eltöröljék a magyarországi magyarok és a határon túl élő magyarok közti különbségeket" - állította Slota.
Bugár Béla, a Most-Híd elnöke szerint Szlovákiának öntudatos és szuverén államként kellene viselkednie, s nem kellene reagálnia mindenre, ami Magyarországon történik. "Ez a Magyar Köztársaság alkotmánya, nem a szlováké. Ez azt jelenti, hogy úgy tekintek rá, mint a Szlovák Köztársaság szomszédjának alkotmányára, s nem gondolom, hogy mindenre reagálnunk kellene" - szögezte le Bugár. Kifejtette: figyelemmel kell kísérni, hogyan fogalmazza meg a magyar fél a külföldi magyarok választójogát. Bugár szerint erről azonban csak azután érdemes nyilatkozni, amikor már ismert lesz az.
A Magyar Koalíció Pártja elégedett a magyar alkotmány szövegével. A párt úgy véli, konstruktív javaslatait a törvényalkotók figyelembe vették. "A magyar Országgyűlés által elfogadott alaptörvény számunkra megfelelő módon foglalkozik a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésekkel, és külön öröm számunkra, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó MKP-s javaslatot figyelembe vették, és az bekerült az alaptörvénybe" - közölte a hírek.sk-val Bárdos Gyula, az MKP Országos Tanácsának elnöke.
