A politológusok többsége pozitívan értékeli az államfő első évét

„Ha egy pillantást vetünk a közvélemény-kutatások eredményeire és a politikai vezetők népszerűségi listájára, akkor éppen a köztársasági elnök és a miniszterelnök váltakozik rendszeresen a népszerűségi listák csúcsán. Ez pozitív mutató az országunk szempontjából, s ugyancsak annak bizonyítéka, hogy a korábbi kemény ellenfelek, az elnökválasztás óta képesek voltak pozitívan együttműködni annak ellenére, hogy nyilvánvalóan mindkettejüknek megvan a maga véleménye" - mondta el a SITA hírügynökségnek Michal Horský politikai elemző.

Kollégája, Ján Baránek szerint az államfő programjának azon ígéretét is teljesíteni kezdte, amelyet eddig elhanyagolt, azaz a korrupcióellenes harcot. „Nincsenek különösebb ellenvetéseim a ténykedésével kapcsolatban. Szüksége volt bizonyos időre ahhoz, hogy akklimatizálódjon. Nem egy politikusról volt szó, ezért ez érthető" - véli Baránek.

A két politológus egyetértett abban, hogy Kiska legjelentősebb lépései közé az igazságszolgáltatással kapcsolatos döntései és az egészségügy állapotával kapcsolatban megfogalmazott kritikája tartoznak.

„Számítani lehetett arra, hogy Kiska érinti majd az egészségügyet, hiszen a választásokat megelőző kampányában ezt már jelezte. Úgy vélem, hogy az egészségügyet érintő kérdésekben Kiska hozzáértőbb a miniszterelnöknél. Mint filantróp, hosszú ideig ténykedett az ágazaton belül, így azt belülről ismeri" - véli Grigorij Mesežnikov, nem feledvén megjegyezni Kiska az igazságszolgáltatás terén meghozott döntéseit sem.

„Kiska állásfoglalása az igazságszolgáltatást érintően pozitív változást eredményezett, és hozzáállása a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségében is személycserét idézett elő, hiszen már a választásokat megelőzőleg utalt rá, hogy gondot okozna számára Štefan Harabin kinevezése" – fűzte hozzá Mesežnikov.

A politológusok arra is felhívták a figyelmet, hogy Kiska megtagadta az alkotmánybíró-jelöltek kinevezését. „Morális és etikai szempontokat alapul véve joga volt így cselekedni" – állítja Baránek. „Összességében pozitívan értékelem Kiska belpolitikai ténykedését" - mondta Mesežnikov.

Az orosz-ukrán konfliktusban az államelnök „egyértelműen Putyin kritikusainak oldalára állt" – fogalmazott Kiska külpolitikájával kapcsolatban Baránek.

Horský rámutatott, hogy „bár a miniszterelnök kijelentéseiben nem érződnek annyira egyértelműen a külpolitikai vélemények, a köztársasági elnök szónoklatainál gyakran jelen van Miroslav Lajèák külügyminiszter vagy éppen Martin Glváè védelmi miniszter is, akik sohasem ülhetnének egy asztalhoz az államfővel kormányfőjük beleegyezése nélkül".

Mesežnikov szerint Kiska hivatalba lépte óta folytatta választási ígéreteit, főleg ami az európai uniós, illetve a NATO tagság fontosságának kiemelését illeti. „Világosan fellépett és fogalmazott az olyan témakörökben, mint az uniós szolidaritás, miközben az említett szervezetekben való szlovák tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésének margójára is egyértelmű kijelentéseket tett" - mondta Mesežnikov.

Baránek ugyancsak megállapította, hogy bár a Szlovák Köztársaság Alkotmánya szerint a köztársasági elnöknek joga van a külpolitikai szerepvállalásra, Kiska ezen jogát nem sajátítja ki. Az elemzők mindannyian megegyeztek abban, hogy a külpolitika területén egyetlen egy olyan lépést sem tett az elnök, amelyet a szemére vethetnének.

A politikai elemzők nem tartják valószínűnek, hogy Andrej Kiska szerepvállalásában jelentősebb irányváltások következnének be. Azt várják, hogy az államfő továbbra is az egyik leghitelesebb politikusa lesz az országnak, aki egyesíti a polgárokat. „Kiska egyértelműen összekapcsolja a polgárokat. Még az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) szavazói is megbíznak benne, ami rendkívül pozitív“ – értékelt Mesežnikov.

Horský felhívta rá a figyelmet, hogy Kiska kampányában „kihasználta, hogy a polgárok általában véve elege lett az 1989 novembere után keletkezett pártstruktúrák elitjének politikájából". Véleménye szerint két másik együttható is közrejátszott abban, hogy az államfőválasztáson sikert aratott: elődje viszonylag jelentéktelen politikája, illetve a hektikus ellenzéki kampány, miszerint bárki, aki nem a miniszterelnök, jó államfője lehet az országnak.

„Ilyen előfeltételek mellett Kiskának, mint frissen megválasztott köztársasági elnöknek, kétszer olyan nehéz feladat volt meggyőznie a polgárokat arról, hogy valamilyen szinten mégiscsak jártas a politikában, miközben képes megnyugtatni a polarizálódó társadalmat" – tette hozzá Horský.