A parlament jóváhagyta a terrorellenes törvények csomagját
Az intézkedések egyebek mellett a rendőrség, a titkosszolgálatok és a hadsereg hatás- és jogköreinek kiterjesztésével és állománybővítésével járnak, illetve terrorcselekmény vizsgálatánál a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szerveinek is szabadabb kezet adnak. A módosítások tucatnyi törvényre vonatkoznak.
A módosított szabályozás keretében egyebek mellett 10 évre emelik a terrorista csoport létrehozása és támogatása miatt kiszabható börtönbüntetés alsó határát, és terrorizmus gyanúja esetén indoklás nélkül is lehetővé teszik a vizsgálati fogságba helyezést.
Ezenkívül a titkosszolgálat kezdeményezése alapján betilthatóvá válnak a terrorizmust és a vallási, valamint politikai szélsőségeket propagáló honlapok, és a jövőben minden olyan magán- vagy jogi személynek, aki vagy amely közterületet tart videomegfigyelés alatt, a felvételeket a titkosszolgálat kérésére kötelezően annak rendelkezésére kell bocsátania.
A törvénymódosításokat - amelyek közül az egyik az alkotmány módosítását is szükségessé tette - gyorsított eljárásban tárgyalta a parlament. A csomagot a parlamenti vita során élesen bírálta az ellenzék, részben azzal érvelve, hogy az túlságosan beavatkozik a lakosság magánéletébe, és korlátozza a személyi szabadságot, részint azt állítva, hogy a módosítások, miközben terrorveszélyre hivatkoznak, valójában a kormány arculatát javító marketingcélokat szolgálnak.
A törvénymódosítások még pénteken megkezdett parlamenti vitáját az előzetes várakozások ellenére kedden nem sikerült szavazással lezárni. Ennek oka az volt, hogy az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) frakciójából Daniel Lipšic obstrukciót alkalmazott, s a törvénymódosítási javaslatok teljes szövegét felolvasva kitöltötte a vitára előre kijelölt időt. Így a szavazást csak ma lehetett megtartani, s mint az várható volt, a törvénymódosításokat - kizárólag az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) honatyáinak voksaival - el is fogadta a törvényhozás.
Mint arról tegnap beszámoltunk, a vitát megelőzően, még kedden egy alkotmánymódosítást is jóváhagyott a parlament. Az alaptörvény megváltoztatását az tette szükségessé, hogy megduplázzák - a jelenlegi 48-ról 96 órára emeljék - az előzetes letartóztatás lehetséges maximális időtartamát. Mivel a 150 fős parlamentben a kormánypárt nem rendelkezik alkotmányos többséggel, ennek a módosításnak a jóváhagyása eleinte kérdéses volt. Az alkotmánymódosítást végül a kormánypárti képviselők szavazatain kívül két független honatya és a Bugár Béla vezette Most-Híd képviselőinek voksaival sikerült keresztülvinni.
A szavazás érdekessége, hogy Bugár Béla pártja, amely korábban többször, még a voksolás napján kiadott sajtóközleményében is élesen bírálta a terrorellenes intézkedéscsomagot, megszavazta az alkotmánymódosítást, amelynek elfogadására ellenzéki szavazatok nélkül nem lett volna esély. Megfigyelők szerint a Most-Híd frakció keddi voksolásának olyan jelzésértéke van, amely után nagyobb súllyal esik latba az a tény, hogy az ellenzéki pártok közül eddig egyedül a Most-Híd nem zárkózott el a jelenlegi kormánypárttal való esetleges együttműködéstől a márciusi parlamenti választások után. A helyzetet hasonló megvilágításba helyezi Robert Ficónak kedden, a HN Club vitafórumán elhangzott nyilatkozata is, mely szerint jobban szeretné, ha a választások után pártja nem egyedül, hanem egy kétpárti koalícióban kormányozhatna.
