A magántőkéé a kulcsszerep az önkormányzati választási kampányban
A felmérés szerzői között olyan nevek találhatóak, mint Grigorij Mesežnikov, a Közéleti Kérdések Intézete (IVO) vezetője, Jaroslav Pilát jogi szakértő, vagy éppen Peter Kunder, a Fair Play Szövetség (AFP) munkatársa.
Mesežnikov szerint az, hogy a párton kívüli támogatóktól érkező anyagi források túlsúlyban vannak, mindenképpen meglepő. "Ez szokatlan, ha arra gondolunk, hogy a pártok szemszögéből fontos lenne a térnyerés. A helyhatósági választásokkor a jelöltek többsége rendszerint valamely pártot képviseli" – mondta el a TASR hírügynökségnek nyilatkozva. Bár szerinte a független jelöltek száma választásról választásra nő, ám a pártok jelöltjei még mindig túlsúlyban vannak.
Mint mondta, a pártok szemmel láthatóan párton kívül álló személyekre bízzák a finanszírozást. "Megerősítést nyert, hogy Pozsonyban fordítják a legjelentősebb összegeket a kampányra" – állapította meg Mesežnikov.
Milan Ftáènik, Pozsony volt főpolgármestere a jelöltek között a legtöbb pénzt fordította kampányára, az összeg elérte a 218 ezer eurót, míg a 2014-es választásokból győztesen kikerülő Ivo Nesrovnal, jelenlegi főpolgármester nagyjából 214 ezer eurót költött ugyanezen célra.
Mesežnikov szerint a megyei önkormányzatokban elég érdekfeszítő a politika, ahhoz hogy képes legyen megmozgatni, s a választásokon való részvételre csábítani az embereket, illetve arra, hogy a potenciális érdeklődőket önkormányzati tisztségek megszerzésére ösztönözze. "Ezzel összefüggésben áll az is, hogy a háttérben bizonyos érdekcsoportosulások formálódnak, masszív anyagiakkal támogatott kampány árán is hajlandóak támogatni kegyeltjeiket" - magyarázta. Mint megjegyezte, a kisebb városokban, falvakban eltérő formát ölt az önkormányzati politika, ahogy a politikai pártok pozíciója is eltérő hangsúlyt kap. "A kampánycéllal finanszírozott tevékenységek jelentősége a kis településeken elenyészőbb, mint a megyei városokban" – mutatott rá Mesežnikov.
Elmondása szerint a tanulmány lényege az volt, hogy felmérjék, milyen mértékben teremtődtek meg eddig Szlovákiában az átláthatóság elvének térnyeréséhez elengedhetetlen társadalmi, politikai és jogi feltételek. A tanulmányban közreműködő kutatók megállapították, hogy az országban ezek a feltételek egyelőre még nem adottak. "A választási kampányok szabályozása nem valósult meg, csak a választásokról és a választási kampányról szóló új törvény vezeti be most az átláthatóság rendszerének bizonyos elveit és kötelezettségeit" – magyarázta Mesežnikov.
Peter Kunder szerint a legutóbbi önkormányzati választások még olyan környezetben kerültek lebonyolításra, amikor a jogszabályok még nem követelték meg az átláthatóságot. "Számomra kellemes meglepetés volt, hogy ennek ellenére a jelöltek egy része reagált arra a társadalmi követelésre, ami a választási kampányok finanszírozásának átláthatóbbá tételére irányult, mégpedig vagy egyenesen transzparens folyószámlák útján, illetve a bevételi és kiadási oldal mérlegének közzétételével, vagy legalább azáltal, hogy hajlandóak voltak az érdeklődők rendelkezésére bocsátani ezeket az adatokat" - összegezte a Fair Play Szövetség munkatársa.
