A lakosság kétharmada elégedetlen a demokrácia működésével

Az International Social Survey Programme (ISSP) keretében 2016. október 13. és november 28. között 1 150 felnőtt személy bevonásával készült a felmérés, amelynek eredményeiről a pozsonyi Comenius Egyetem közgazdaságtudományi karának munkatársa, O¾ga Gyárfášová számolt be. A megkérdezetteknek az "Elégedett a demokrácia működésével?" kérdésre kellett válaszolniuk, három alternatíva állt (igen, nem, nem tudom) rendelkezésükre.
A 60 éve fölötti lakosok, a kisebb falvak lakói, illetőleg az alap- vagy tanonciskolai végzettséggel rendelkezők átlagon felül elégedettek a demokrácia állapotával Szlovákiában. Az elégedettség mértéke megyénként változó. Leginkább Trencsén megye lakossága van megelégedve, legkevésbé a Kassa megyeiek. Ha a választási döntéseket vizsgáljuk, a demokrácia működésével az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), a Család vagyunk (Sme rodina) és a Szabadság és Szolidaritás (SaS) választói átlagon felül elégedettek, a Mi Szlovákiánk Néppárt (¼SNS) és a Magyar Közösség Pártja választóinak elégedettség viszont átlagon aluli.
A közvélemény-kutatás szerint a demokrácia intézményével való elégedettség szorosan összefügg a gazdasági és szociális helyzettel. Átlagon felül elégedettek azok a személyek, akiknek – reményeik szerint – az elkövetkező 10 évben nő majd az életszínvonaluk, illetőleg azok, akiknek gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónap alatt jelentősen javult.
Gyárfášová arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre inkább csökken azoknak a száma, akik úgy tartják, fontos, kire adják a voksukat. Míg 2010-ben a választások jelentőségéről a lakosság 46 százaléka volt meggyőződve, 2016-ban már csak az emberek 32 százaléka. Hasonló trend tapasztalható a hatalom birtoklását érintő kérdésben is, miszerint meghatározó, kinek a kezében van a hatalom. Míg 2010-ben a lakosság 49 százaléka állította, sok múlik azon, kinek a kezében van a hatalom, 2016-ban már csupán a megkérdezettek 37 százaléka vallott így.
A közvélemény-kutatás foglalkozott a pártok és választók bal-jobb oldali besorolásával is. A lakosság negyede nem tudta, vagy nem akarta a politikai tengely szerint besorolni magát. Nemzetközi viszonylatban – főként Németországgal vagy Franciaországgal összehasonlítva – ez viszonylag magas százalékaránynak számít. A politikailag nem besorolható lakosok számaránya Csehországban (14 %), Lengyelországban (15 %) lényegesen kevesebb. A "nem besorolhatók" számaránya ráadásul egyre gyarapodik, tekintve, hogy 2010-ben Szlovákiában a nevezett csoport aránya csupán 16,9 % volt. A bal-jobb tengely peremén a Smer-SD és az SaS választói foglalnak helyet. A jobboldali-baloldali politológiai kategóriák szempontjából a további választói csoportok besorolása kevésbé logikus – vélekedik Gyárfášová. A középhez legközelebb helyezkednek el a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Mi Szlovákiánk Néppárt (¼SNS) választói, ami a szakember véleménye szerint azt jelzi, a felmérés résztvevői ezeket a kategóriákat sokkal inkább szociális-gazdasági, mint kulturális viszonylatban értelmezik.
A közvélemény-kutatás az európai integrációhoz való viszonyulást is vizsgálta. A várakozásoknak megfelelően a leginkább Európa-ellenesek az ¼SNS választói, míg a leginkább pro-európaiak az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) választói. Ugyanakkor Gyárfášová arra is felhívta a figyelmet, hogy a felmérés során megállapították, 2014 óta szinte valamennyi párt esetében – kivéve az SNS – csökkent a további integrációt támogató választók aránya. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy az SNS része lett a politikai főáramlatnak, illetőleg bővült a választóinak a köre, de azzal is, hogy a leginkább euroszkeptikus választók átpártoltak a Mi Szlovákián Néppárthoz.