2017. június 5., 08:47

A közszolgálatiság fogalmáról vitatkoztak az RTVS igazgató-jelöltjei

POZSONY. A Szlovák Rádió és Televízió vezérigazgatói posztjára pályázó jelöltek többsége egyetértett azzal, hogy elsősorban a közszolgálatiság fogalmát kell meghatározni – hangzott el a TA3 hírtelevízió Politikában című vitaműsorában.
201706042132130.KOZSZOLGALATISAG_1-2.jpg

„Elsősorban a közszolgálatiság fogalmát kell meghatározni, aztán lehet értékelést készíteni” – nyilatkozta az egyik pályázó, Fedor Flašík.  Véleménye szerint csak akkor lehet a költségvetés, illetőleg a tartalom vagy a csatornák számának meghatározásához hozzáfogni, ha a fogalmat már sikerült meghatározni. Zuzana apáková pályázó szintén a közszolgálat hiányát vetette a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) vezetésének a szemére.

Véleménye szerint az RTVS nem felel meg egy állami kulturális intézmény kritériumainak, komercializálódott és elbulvárosodott. A nézettség növekedése éppen a kommersz programok sugárzásának az eredménye. Michal Ruttkay szerint a közszolgálatiság olyan, mint „Yeti” - soha senki nem látta, de mindenki róla beszél.

„A közszolgálati  műsorszórás a nyilvánosságnak szól, az állam finanszírozza, és ugyanúgy az állam ellenőrzi” – idézte a brit BBC televízió mottóját Jaroslav Rezník.

A harmadik csatorna beindítása

Václav Mika, az RTVS jelenlegi igazgatója az adás során beszámolt a kezdetekről, amikor átvette a televízió irányítását. Mint mondta, sok esetben válságkezelő menedzserként kellett működnie. „Az utóbbi öt évben gazdálkodásunk kiegyensúlyozott” – hangsúlyozta. Jövőbeni tervei között megemlítette egy harmadik csatorna beindítását, lévén, hogy a második csatorna nagyrészt sportprogramokkal van leterhelve.

Rezník - hasonló indokkal – szintén támogatja egy harmadik csatorna beindítását. apáková szerint a múltban már volt rá kísérlet, de sikertelen lett. Mika kihívásnak tekintené egy rádión belüli hírcsatorna létrehozását is.

Több sorozat és gyermekprogram

Mika sikerként könyveli el a gyermekprogramok, valamint a legyártott sorozatok számának növelését, mely kettőről 12-re ugrott. apáková szerint a közszolgálati televíziónak oktatói és nevelői feladatokat kellene ellátnia.

„Igényesebb jellegű programokat kellene sugározni, mely erősíti a nemzeti öntudatot és a műveltséget” – nyilatkozta az adások minőségének margójára. Ruttkay szerint a nézők megközelítőleg 50 százalékát pillanatnyilag egyáltalán nem érdekli a közszolgálati televízió adása. Vissza kell adni a televíziót a nézőknek” – mondta. Rezník szerint figyelembe kell venni a modern technológiák vívmányait.

A vita keretében szóba került a koncessziós illeték ügye is. „Amennyiben a néző tisztában van vele, hogy a szolgáltatás, amelyért fizet, minőségi, gond nélkül kifizeti a koncessziós illetéket” – nyilatkozta Flašík. Mika szerint a közszolgálati televízió koncessziós illetékekből való finanszírozása több országban bevett gyakorlat, miközben – a többi országgal összehasonlítva - a díj nálunk lényeges alacsonyabb.

„Egy működő modellről van szó” – mondta. Az illetékeknek Rezník szerint is van értelme, de ki kell egészíteni az RTVS saját bevételeivel, illetőleg az állammal kötött szerződésből származó anyagiakkal. A nevezett modellt apáková is reálisnak látja.

Megosztás