A közszolgálatiság fogalmáról vitatkoztak az RTVS igazgató-jelöltjei

„Elsősorban a közszolgálatiság fogalmát kell meghatározni, aztán lehet értékelést készíteni” – nyilatkozta az egyik pályázó, Fedor Flašík. Véleménye szerint csak akkor lehet a költségvetés, illetőleg a tartalom vagy a csatornák számának meghatározásához hozzáfogni, ha a fogalmat már sikerült meghatározni. Zuzana apáková pályázó szintén a közszolgálat hiányát vetette a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) vezetésének a szemére.
Véleménye szerint az RTVS nem felel meg egy állami kulturális intézmény kritériumainak, komercializálódott és elbulvárosodott. A nézettség növekedése éppen a kommersz programok sugárzásának az eredménye. Michal Ruttkay szerint a közszolgálatiság olyan, mint „Yeti” - soha senki nem látta, de mindenki róla beszél.
„A közszolgálati műsorszórás a nyilvánosságnak szól, az állam finanszírozza, és ugyanúgy az állam ellenőrzi” – idézte a brit BBC televízió mottóját Jaroslav Rezník.
A harmadik csatorna beindítása
Václav Mika, az RTVS jelenlegi igazgatója az adás során beszámolt a kezdetekről, amikor átvette a televízió irányítását. Mint mondta, sok esetben válságkezelő menedzserként kellett működnie. „Az utóbbi öt évben gazdálkodásunk kiegyensúlyozott” – hangsúlyozta. Jövőbeni tervei között megemlítette egy harmadik csatorna beindítását, lévén, hogy a második csatorna nagyrészt sportprogramokkal van leterhelve.
Rezník - hasonló indokkal – szintén támogatja egy harmadik csatorna beindítását. apáková szerint a múltban már volt rá kísérlet, de sikertelen lett. Mika kihívásnak tekintené egy rádión belüli hírcsatorna létrehozását is.
Több sorozat és gyermekprogram
Mika sikerként könyveli el a gyermekprogramok, valamint a legyártott sorozatok számának növelését, mely kettőről 12-re ugrott. apáková szerint a közszolgálati televíziónak oktatói és nevelői feladatokat kellene ellátnia.
„Igényesebb jellegű programokat kellene sugározni, mely erősíti a nemzeti öntudatot és a műveltséget” – nyilatkozta az adások minőségének margójára. Ruttkay szerint a nézők megközelítőleg 50 százalékát pillanatnyilag egyáltalán nem érdekli a közszolgálati televízió adása. Vissza kell adni a televíziót a nézőknek” – mondta. Rezník szerint figyelembe kell venni a modern technológiák vívmányait.
A vita keretében szóba került a koncessziós illeték ügye is. „Amennyiben a néző tisztában van vele, hogy a szolgáltatás, amelyért fizet, minőségi, gond nélkül kifizeti a koncessziós illetéket” – nyilatkozta Flašík. Mika szerint a közszolgálati televízió koncessziós illetékekből való finanszírozása több országban bevett gyakorlat, miközben – a többi országgal összehasonlítva - a díj nálunk lényeges alacsonyabb.
„Egy működő modellről van szó” – mondta. Az illetékeknek Rezník szerint is van értelme, de ki kell egészíteni az RTVS saját bevételeivel, illetőleg az állammal kötött szerződésből származó anyagiakkal. A nevezett modellt apáková is reálisnak látja.