A közélet szereplőinek anyagi felelősségvállalását sürgetik az Egyszerű Emberek
Ha az Egyszerű Emberek képviselői sikerrel járnának, az új esztendőtől kezdődően a közélet minden szereplője köteles lenne szakértelemmel,gondosan, gazdaságosan, hatékonyan és a felhasználás céljával összhangban bánni a közpénzekkel, az állam és az önkormányzatok vagyonával. Ha a kárt többen okoznák, a felelős az a személy lesz, aki a döntő jogi lépést megtette.
A kártérítés folyamatában a főügyésznek kell cselekednie, miközben a kártérítéshez feltétlenül szükséges a bíróság vagy az ellenőrző szerv jogerős végzése arról, hogy a közéleti személyiség megszegte a kötelességeit. A főügyésznek ebben az ügyben ex offo (hivatalból) és az állam nevében kell cselekednie. A törvényjavaslat speciális tízéves elévülési időt is bevezet a kártérítésre. Ez az időszak akkor kezdődne, amikor az adott káreset megtörtént.
Az O¼aNO javaslatának alapötlete az angol-amerikai „qui time“ vádemelési koncepcióból ered, amely szerint egy magánszemélynek lehetősége van az állam nevében vádiratot benyújtani olyan helyzetekben, amikor az államnak kárt okoztak, de ezt a tényt a megfelelő módon még nem vizsgálták ki, politikai szempontból pedig szinte a szőnyeg alá söpörték. „A Szlovák Köztársaság létezésének két évtizede alatt a mi közvéleményünk is tanúja volt jónéhány komoly, súlyos ügynek, amelyekben soha senki nem vállalta a felelősséget“ – figyelmeztetnek az Egyszerű Emberek.
Az államnak egy 3. személy által okozott kár megtérítésének folyamata írásbeli kezdeményezéssel indulna. Ez figyelmeztetésként szolgál, egyúttal cselekvésre szólítja fel a megfelelő állami szervet, ebben az esetben a főügyészséget.
Ebben az írásbeli kezdeméynezésben jelen kell lenniük a további folyamathoz szükséges alapadatoknak: a kárt okozó közéleti személyiség neve, milyen módon keletkezett a kár, és a kár feltételezett nagysága. Az írásbeli folyamodvány kézbesítése után kezdődne el az a 30-napos időszak, amely alatt a főügyészség értékeli, megítéli az ügy jelentőségét. A további eljárás attól függne, milyen megállapításra jut a főügyészség, miközben két forgatókönyv lehetséges.
Ha a Szlovák Köztársaság Főügyészsége úgy dönt, hogy a javaslat indokolt, akkor a törvény adta határidőn belül megtárgyalja azt azzal a személlyel, aki az írásbeli kezdeményzést benyújtotta. Mindezt a kezdeményező személy lakhelyén teszi, így próbál az állami szerv kedvében járni a javaslatot benyújtó állampolgárnak. Ha az ügyészség nem ért egyet a kezdeményezés tartalmával, és nem tervezi az államnak okozott kár megtérítését, akkor több konzultációra a kezdeményező személlyel nem kerül sor. Mindkét esetben 90 napon belül reagálni és válaszolni kellene az írásbeli panaszra.
Az ügyészség elutasító álláspontja azonban nem jelenti az ügy végét. Az állampolgárnak lehetősége lenne az üggyel kapcsolatban az állam nevében cselekednie. Ha teljes mértékben beigazolódna az államnak okozott kár, akkor a kezdeményező személy jogosan igényelheti a kártérítés 30 százalékát. Részleges siker esetében csak a felét kapná meg.
