A kisiskolákért tüntettek a parlament előtt

Nem véletlenül ma gyűltek össze a szlovák parlament épülete előtt mindazok, akik szívükön viselik a kisiskolák sorsát és az oktatásügy helyzetét. A parlament ma 17 óra után szavaz az oktatási tárca törvénymódosító javaslatáról, amely ellen a szlovákiai magyar politikusok, oktatási szakemberek és pedagógusok hónapok óta határozottan tiltakoznak. Nem csupán a környező településekről érkeztek résztvevők autókkal, vonattal és autóbusszal, hanem távolabbi vidékekről, többek között Bakáról is. Az Érsekújvárhoz közeli Gútáról például egy autóbusznyi pedagógus jött a parlament elé, hogy jelenlétével erősítse a megmozdulás célját. A tüntetők transzparenseket is felmutattak "Meèiar nyomdokaiban!", "Mentsük meg a kisiskolákat!", "Rólunk nélkülünk!", "Elveszitek az iskoláinkat, elveszitek a jövőnket!! - ilyen és hasonló feliratokkal. 

A tüntetők kérik a parlamentet, ne hagyja jóvá változatlan formában az oktatási törvény módosítását, mert ez a megszűnés szélére sodorna sok kisiskolát, magyar és szlovák tanítási nyelvűeket egyaránt. Dušan Èaploviè ezzel szemben arra kéri a parlamentet, szavazza meg, hogy az alapiskolákban csak legkevesebb 11 gyermekkel nyílhasson első osztály, a második harmadik és negyedik osztály minimális létszáma 13, a felső tagozatos osztályoké pedig 15 diák legyen. Èaploviè azt is el szeretné érni, ha a középiskolákban a minimális diáklétszám 17 tanuló legyen.

Az ellenzéki pártok képviselői a korábban lezajlott vita során a parlament előtt tüntetők álláspontjával azonosultak. Martin Fronc, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) volt oktatási minisztere ellenzéki képviselőtársai nevében azt javasolta, hogy a törvénymódosításból iktassák ki a minimális diáklétszámra vonatkozó részt. Azzal érvelt, hogy ha az iskola fenntartója képes saját forrásból kiegészíteni az oktatási intézmény fenntartásának költségeit akár alacsony diáklétszám esetében is, ezt lehetővé kellene számára tenni. Érsek Árpád, a Most-Híd képviselője is módosítást szorgalmazott, hogy milyen sikerrel, egyelőre kérdéses.

A tüntetésen fiatalok egy fekete posztóval leborított koporsót helyeztek el a parlament bejárata előtt, majd szimbolikusan beleütöttek az utolsó szöget.

A megmozdulásra a Csemadok, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, továbbá a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd politikusainak szervezésében került sor. Az eseményre a szlovák ellenzéki pártok képviselői is meghívást kaptak. „Az önkényes, szakmai egyeztetések nélküli döntések elleni fellépés mindenki közös ügye nemzetiségre és ideológiára való tekintet nélkül” – közölték a szervezők.

A tüntetésen Tokár Gézán és Pék Lászlón kívül felszólalt Érsek Árpád, a Most-Híd nevében, A. Szabó László a Magyar Közösség Pártja nevében, továbbá Ondrej Dostál a Polgári Konzervatív Párt (OKS) és Martin Poliaèik a Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviseletében. Részt vett a rendezvényen Martinc Fronc, a KDH képviselője is.

Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöke portálunknak elmondta: elégedett a tiltakozó akcióval.

„Megfelelő formája volt ez a tiltakozásnak. Szépen összejöttünk, a helyi szervezők nagyon sok településről, így többek között Nagyszarváról, Nyitráról, Léváról, Zselízről, Galántáról, Vágsellyéről, Révkomáromból és Párkányból indítottak különbuszokat. Személygépkocsikkal és vonatokkal is jöttek tiltakozók Pozsonyba, de a főváros és környéke is képviseltette magát. Hozzávetőleg 300-400-an voltunk, valamivel többen, mint ahány tiltakozóra számítottunk. Tehát sokan tudatosították, hogy milyen következményekkel jár, ha a parlament rábólint a törvénymódosításra” – nyilatkozta Pék László, aki a tüntetésen hangsúlyozta: a törvénymódosítás nem szolgálja a vidéki települések jövőjét, veszélyezteti a kisiskolák létét. „A kormány nem fektet elegendő pénzt az iskolaügybe. Elmondtam, egyetértek azzal, hogy hatékonyan kell finanszírozni az iskolákat, de az oktatási tárca tervezete egyáltalán nem veszi figyelembe az intézmények jellegzetességeit. A törvénymódosítás azokban a régiókban okozza a legnagyobb problémákat, ahol szlovák és magyar iskolák is működnek“ – fűzte hozzá.

Érsek Árpád, a Most-Híd parlamenti képviselője portálunkkal közölte: fontosnak tartja, hogy ez a tüntetés még a parlamenti szavazás előtt lezajlott. „Elégedett vagyok a részvétellel. Ugyancsak pozitív dolognak tartom, hogy szlovák képviselők is eljöttek közénk, és fel is szólaltak, tehát nekik sem mindegy az, hogy mi fog történni ezekkel a kisiskolákkal. Õk is érzik azt, hogy ez a szlovákok ügye is, de nekünk, magyaroknak ezért jobban szívügyünk a kisiskolák léte, mert mi a szlovákoknál gyorsabban fogyunk. Ez a törvénymódosítás még hozzásegíthet az asszimilációhoz” - hangoztatta.

A Most-Híd képviselőjének nézete szerint a törvénymódosítást, amely csak 2015-ben lép érvénybe, később is elő lehetett volna terjeszteni a parlamentben. Elmondta, elképzelhetetlennek tartja, hogy az elsős kisgyerekek reggel sötétben menjenek el iskolába, és az esti sötétben utazzanak haza, ha településükön megszűnik a kisiskola a törvénymódosítás nyomán.

„Olyan települések is vannak, amelyek 6 kilométeres körzetében nincs magyar tannyelvű iskola. A továbbiakban ezt a helyzetet is meg kell majd oldani! Például Doborgazhoz a legközelebbi magyar iskola az onnan húsz kilométerre található Bősön van! Nem jelent spórolást a kisiskolák megszüntetése, hiszen az utaztatásra is sok pénzt kell fordítani“ – magyarázta.

A. Szabó László, a Magyar Közösség Pártja oktatási alelnöke arra mutatott rá, hogy a hóhér és a sírásó egy személyben az iskolaügyi miniszter. A politikus szerint a kisiskolák kérdését nem csak gazdasági szempontból kell megítélni. Helyrehozhatatlan károkat okoz az iskolaügy a reformmal – hangoztatta.

Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a nyelvhasználat fontos alapjog, s a kisebbségek iránti tolerancia is nagyon fontos. Martin Poliaèik a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevében arra mutatott rá, hogy a kisiskolák megtartásának ügye nem csak a nemzetiségeket érinti, mert az új szabályozás az alternatív oktatást és intézményeket is veszélybe sodorhatja.

Samu István az MKP elnökségének tagja is elégedett a tiltakozó megmozdulással, ahova nem egyedül érkezett, hanem mintegy 45 gútai pedagóguskollégájával. „Úgy érzem, ahhoz képest, hogy nagyon gyorsan, gyakorlatilag a hétvége után kellett reagálni, nagyon jól sikerült a reakció. Örvendetes, hogy buszokkal eljöttek Pozsonyba a pedagógusok, pedig alig volt idő ennek a megszervezésére. Elégedett vagyok“ – jelentette ki. Sami jelzésértékűnek tartja, hogy az oktatási minisztérium ahelyett, hogy az uniós normákat, s az európai oktatási irányvonalat követve az osztálylétszámokat minimalizálná, inkább bezárja a kisiskolákat, amelyekben az egyénre szabott oktatás megvalósulhatna. „Nagyon nagy létszámú osztályokat hoznak létre, amelyekkel gyakorlatilag a pedagógus nem tud majd mit kezdeni“ – jegyezte meg. Samu István szerint a rosszul teljesített PISA-teszt intő jel.

„A jelentésből kiderült, hogy Szlovákia a felmérés során rosszul szerepelt, ami annak a következménye, hogy a minőségi oktatás nincs garantálva. Emeltek ugyan bizonyos nyelvekből óraszámokat, de a valós tudást és az olvasás értelmezését éppen abból kifolyólag nem tudtuk javítani, hogy a pedagógusok túlterheltek. Az osztálylétszám maximalizálásával még inkább meg lesznek terhelve – mondta Samu hozzáfűzve, az egyénre szabott foglalkozás ilyen körülmények között nem lehetséges az állami iskolákban. Szerinte az lenne a kívánatos, hogy a kisiskoláknak jövőjük legyen.

A közoktatási törvény átfogó módosítását gyorsított eljárásban fogadták el a kormánypárti képviselők érdemi változtatások nélkül 17 óra után. A 2015 szeptemberében hatályba lépő jogszabályt az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselőinek támogatásával, 81 igen szavazattal, 52 ellenében, 9 képviselő tartózkodása mellett hagyta jóvá a 150 fős parlament.

frissítve