A kisebbségek képviselői Lajèák külügyminiszterrel tárgyaltak

"A kisebbségi kormánybizottság legutolsó üléséről, ahol elfogadták a statútum módosítását, az öt magyar küldött: rajtam kívül Hrubík Béla – a Csemadok volt országos elnöke, Pék László – a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Öllös László politológus és a református egyházat képviselő Géresi Róbert, kivonult. A bizottság idei első ülését Mária Jedlièková megbízott kormánybiztos múlt csütörtökre hívta össze, és oda már csak egyikünk ment volna el, de nem szavazott volna. Ekképp akartunk tiltakozni amiatt, hogy öten már csak egy szavazattal rendelkezünk, holott a hazai kisebbségek hozzávetőleg 70 százalékát alkotó magyarságot képviseljük” – foglalta össze a mai találkozó előzményeit portálunknak Orosz Örs, a bizottság egyik magyar tagja.

Eközben a kabinet emberi jogi, kisebbségi és nemi egyenlőségi tanácsának egyetlen magyar tagja, Petőcz Kálmán levelezett a külügyminiszterrel a statútummódosításról, illetve a nagyobb létszámú kisebbségek szavazatszámának csökkentéséről, ami nincs összhangban a különféle nemzetközi ajánlásokkal.

“Szerencsére, ezt a módosítást Lajèák még nem látta el kézjegyével. A miniszter aláírására mindenképp szükség lenne, mert ő áll a kabinet emberi jogi, kisebbségi és nemi egyenlőségi tanácsának az élén, amelyik a kisebbségi bizottság felettes szerve. A hiányzó aláírás ellenére Jedlièková a múlt hétre tervezett ülést már az új rendszer szerint szervezte. Csupán előző este értesítettek bennünket arról, hogy a külügyminiszter kérésére elmarad a tervezett ülés. Vélhetően a kelet-szlovákiai küldöttek akkor már úton voltak Pozsony felé… Végül a tárcavezető ma délutánra az összes hazai kisebbség képviselőit magához hívatta egy találkozóra a statútummódosítás miatt” – mondta el Orosz. 

Orosz Örs úgy véli: több kisebb lépés járult hozzá ahhoz, hogy a külügyminiszter ma tárgyalni akar a kisebbségek képviselőivel.

“Ehhez bizonyára hozzájárult az is, hogy miután a kisebbségi kormánybizottság jóváhagyta a statútum módosítását, mivel nem volt meg a szükséges háromötödös többség, ezért azt az emberi jogi tanácsnak is jóvá kellett hagyni. A tanács egyetlen magyar tagja Petőcz Kálmán, megszervezte a civil szektort, hogy ne szavazza meg ezt a módosítást. A civi küldöttek nagy többségének az ellenszavazata azonban kevésnek bizonyult, s a döntés átment az emberi jogi tanácson. Miután Lajèák, a tanács elnöke azt máig nem írta alá, Petőcz arra kérte őt, hogy folytasson további tárgyalásokat az ügyről, mert elfogadhatatlan: egy ilyen témában úgy döntenek, hogy a kisebbségek leszavazzák egymást. Az egy kisebbség – egy szavazat elv bevezetése ugyanis lehetővé tette, hogy a kis létszámú hazai kisebbségek leszavazzák a nagyobb számarányú nemzetiségeket, azaz a magyarokat és a ruszinokat, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a népesebb kisebbségeket hátrányosan érintik” – fejtette ki a továbbiakban Orosz Örs.

“Hangot adunk majd azoknak a kritikáknak is, amelyeket a bizottság már korábban is megfogalmazott a kisebbségi támogatások rendszerével és a kormánybiztosi hivatal működésével kapcsolatban. A kisebbségek rendelkezésére álló anyagi keret elosztása kapcsán is nagyon komoly aggályaink vannak, hiszen a végleges számok meghatározása nem úgy történt, ahogy azt a legutolsó kisebbségi bizottsági ülésen – a mi támogatásunk nélkül! – elfogadott a testület. Az elmondottakhoz még hozzáfűzném: a kisebbségi kormánybizottság szavazatait ősszel a néhány ezres szerb kisebbség küldötte, Stane Ribiæ váratlan javaslatára osztották újra. Õ azzal érvelt, hogy minden kisebbségnek -- tekintet nélkül arra, mekkora a lakossági számaránya -- egyforma súllyal kell bírnia a bizottságban. Már a korábbi rendszer sem volt túl megfelelő, tehát annak a visszaállítása sem számítana ideális megoldásnak. Jó lenne azonban legalább elmozdulni erről a holtpontról, ami Jedlièková irányítása alatt alakult ki!” – szögezte le Orosz, aki a találkozó részleteiről is tájékoztatta portálunkat.

“Lajèák miniszter úr mindjárt a nyitóbeszédében deklarálta: a mai összejövetelnek nem képezi tárgyát, hogy a rendszert visszaállítsák a november előtti állapotra. Tehát lényeges változásra, illetve a korábbi status quo visszaállítására nem lehet számítani. Az ülés összehívását, illetve a kisebbségi kormánybizottság múlt heti ülésének törlését azzal indokolta, hogy a bizottság fölé rendelt „emberi jogi tanács“ elnökeként és a témakör gesztoraként felelősséget érez a téma kapcsán kialakult helyzetért, amiről szerinte beszélni kell. Bár a három hazai nagy kisebbség képviselői korábban a tanácsnál levélben tiltakoztak a statútummódosítás ellen, a miniszter most kifogásaikat pletykaként interpellálta. Kiderült, hogy a tárcavezető ugyan nem írta alá ezt a módosítást, de az aláírása úgyis csak jelképes jelentőséggel bír, a tanács döntését teljes mértékben legitimnek tekinti. Érvényben van tehát az új statútum!“ – foglalta össze a délutáni találkozó lényegét portálunknak Orosz Örs.

Hozzáfűzte: a magyar küldöttek új statútum kidolgozását javasolták. Ennek kapcsán a tárcavezető kijelentette: hamarosan egy munkacsoportot hoz létre, amelybe valamennyi hazai kisebbség egy-egy személyt jelölhet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala hamarosan dönt arról, hogy a felvidéki magyarságot ki képviseli majd e munkacsoportban.

A találkozón jutott idő a küldöttek felszólalásaira is, ám a külügyminiszter nem reagált az általuk elmondottakra.

„A magyar küldöttek többször is felszólaltak. Öllős László politológus elégedetlenségét fejezte ki a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kis létszámú kisebbségeket képviselő küldöttek könnyedén majorizálni tudják több százezer – magyar, ruszin és roma kisebbséghez tartozó – polgár véleményét... Szóba került a kisebbségek anyagi támogatása is. Ismételten elmondtuk azt, hogy még a legmegengedőbb rendszer, illetve a számunkra legjobbnak tekinthető megoldás is tartalmazta a pozitív diszkrimináció elvét. Tehát a nagyobb létszámú kisebbségek a nekik járó összeg egy részéről mindenkor, így tavaly is lemondtak a kevésbé népes kisebbségek javára. Ez a mostani állapot viszont 600 ezer euróval vetette vissza a hazai magyarság rendelkezésére álló pénzösszeget. E kérdéskör részleteibe azonban nem mehettünk bele, Lajèák pedig nem reagált a felvetéseinkre“ – fejtette ki Orosz.

A kisebbségi képviselők – köztük az öt magyar küldött -- azt is megtudhatták, hogy pár napon belül sor kerül a kisebbségi kormánybiztos kinevezésére, de Lajèák konkrét nevet még nem árult el.