A kettős állampolgárság ügyéről is szó esett Révkomáromban
RÉVKOMÁROM. A németországi Hunnia Baráti Kör a felvidéki Te Ügyed Kör (T.Ü.KÖR) Polgári Társulás közreműködésével szeptember 21-én a Duna Menti Múzeum dísztermében rendezte meg a Hogyan tovább felvidéki Magyar Ifjúság? – Hogyan őrizzük meg gyökereinket? című konferenciát, amely felett Esterházy-Malfatti Alice és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes vállalt védnökséget.
Hahn-Seidl Alida, a Hunnia Baráti Kör alapítója a révkomáromi konferencia előzményeiről portálunknak elmondta: “Mivel a szlovák parlament 2007. szeptember 20-án megerősítette a Beneš-dekrétumokat, elkezdtünk szervezni egy világméretű tüntetést, s benyújtottunk egy petíciót az Európa Parlamentbe. Majd 2008. szeptember 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartottuk volna a Beneš-dekrétumok előzményeiről, magukról a dekrétumokról és azok következményeiről az első konferenciánkat, amit az egyetem rektora két héttel annak megtartása előtt lemondott. Akkor a Polgárok Háza adott nekünk illetve konferenciánknak helyet, és a Magyar Fájdalom Keresztjét Komáromból körbevittük Magyarországon. Azóta minden évben a Polgárok Házában zajlott a konferenciánk”.
A főszervező az elmondottakhoz hozzáfűzte: “Tavaly Feszty Zsolték (T.Ü.KÖR) felkértek bennünket arra, hogy költöztessük le a 6. tanácskozásunkat Révkomáromba. Nagyon nagy örömmel és szeretettel jöttünk ide, mert úgy érezzük, hogy konferenciánknak itt van az igazi helye, mert felvidékiekről, nekik szól a konferencia. 2007-ben kellett rádöbbennünk arra, hogy sokan nem ismerték a Beneš-dekrétumokat, hiszen azokról a történelem órákon nem beszéltek. Sokan azt sem tudták, hogy mit jelent a magyarok és németek II. világháború miatti kollektív bűnössége, amit a mai, XXI. századi Európában még meg is erősíthetnek anélkül, hogy ez ellen az Európai Unió bármit is mondana. Előbb fel kellett őket világosítanunk arról, hogy mik ezek a dekrétumok. Most pedig már a jövőbe tekintünk, hiszen az a lényeg, hogy miként tud megmaradni a magyarság az elszakított országrészekben”.
A szombati konferenciát Fazekas László református püspök igehirdetése előzte meg a református templomban, ahonnan a jelenlevők – köztük a szlovák állampolgárságától megfosztott Tamás Ilonka néni, Kassai Gyula lévai (Levice) református lelkész és Gubík László -- együtt vonultak át az egykori Kultúrpalotába (Fehér István gimnáziumi tanár jelezte: betegsége miatt csak lélekben lehet jelen). A rendezvényen a többi között tiszteletét tette Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, Berényi József – a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Duray Miklós – az MKP egykori vezéregyénisége és Sugár András – a Hét című világpolitikai magazin hajdani főszerkesztője. Császár Attila, a Hír TV szerkesztő-riportere ugyancsak megbetegedett, emiatt Feszty Zsolt, a T.Ü.KÖR elnöke vezette a konferenciát.
Lomnici Zoltán, a felvidéki jogfosztottak ügyében elért eddigi eredményeikről számolt be, hangsúlyozva: “ a hídról félútról nem fordulnak vissza”, folytatják a szlovák állampolgárság visszaszerzése érdekében folytatott küzdelmüket.
“A legfontosabb az, hogy a nemzetközi közvélemény is felfigyelt a felvidéki jogfosztottak ügyére, s a petíciós bizottság megkezdte a vizsgálatot. Ugyan zárt ülésen, mert azt a szlovák fél el tudta intézni, mégis a sajtótájékoztatón résztvevők megismerhették, hogy miként üldözik azokat, akik az Alkotmányban bízva a szlovák állampolgárság mellett felvették a magyar állampolgárságot is, ezért elvették tőlük a szlovák állampolgárságukat. Tamás Ilonka néni ügyével az Egyesült Államokban is foglalkoztak, ami a szlovák hatóságok számára azt üzeni: ezt most nem lehet fű alatt elintézni! Itt most már a nemzetközi közvélemény előtt kellene számot adni, ha a kassai alkotmánybíróság azt mondaná: a Fico-féle ellentörvény alkotmányos. Ezt nem tudom elképzelni, bár a Felvidéken élő és az itteni körülményeket jobban ismerő barátaim nem bíztattak túl sok jóval a kassai alkotmánybíróság várható döntését illetően” – értékelte portálunknak az eddig elérteket Lomnici.
“Én azonban bízom abban, hogy mégis csak győz a józan ész és a tisztesség: visszahelyezik jogaikba azokat, akik az elmúlt hónapokban rendkívül sokat szenvedtek a jogellenes, zaklató hatósági eljárások miatt. Az alkotmánybíróság elnöke azt mondta, hogy ősszel meglesz a kassai döntés, amire már két éve várunk. Szerintem maga a megoldás borzasztó egyszerű: ki kell mondani, hogy alkotmányellenes az ellentörvény! Pozitív alkotmánybírósági döntés esetén örülhetünk a teljes győzelemnek, akkor az érintettek erkölcsi és anyagi rehabilitációjára is sor kerülhet. Negatív döntés esetén is folytatni kell a harcot, ami akkor más sokkal nehezebb és kilátástalanabb lehet! -- nyilatkozta az EMT elnöke.
Lomnici szerint a szlovák politikusok "elkeseredett küzdelmet folytatnak" azért, hogy az Európai Parlament (EP) megszüntesse a felvidéki jogfosztottak érdekében benyújtott petíció érdemi vizsgálatát, valamint befolyásolni akarják a kassai alkotmánybíróság döntését. Ezzel kapcsolatban közölte: a koordinátori bizottság, amelynek ülésén Jaroslav Paška EP-képviselő a vizsgálat leállítását kezdeményezte, nem hozhat döntést a vizsgálat leállításáról. Hozzátette: írásban kéri majd az ügy kivizsgálását a bizottság elnökétől, mivel a koordinátori bizottság ülésén magyar képviselő nem vett részt, így senki sem tiltakozhatott Paška indítványa ellen. Megjegyezte: a koordinátori bizottságnak ugyan nincs magyar tagja, ám Jaroslav Paška sem tag.
A konferencia további részében Hahn-Seidl Alida részletesen beszámolt az EP Petíciós Szakbizottságának üléséről, amelyen a Beneš-dekrétumok és a kettős állampolgárság ügyében benyújtott petíciókat tárgyalták. Majd Fazekas László református püspök a Beneš-dekrétumok református egyházra gyakorolt negatív hatásait ismertette. Szólt a református egyház kollektív megbüntetéséről, vagyonának elkobzásáról, lelkipásztorainak állásvesztéséről és üldözéséről.
Dudás Katalin tanítónő, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás tagja a többi között rámutatott a hamis információkat tartalmazó, hazai tankönyvekből tanító pedagógusok és szülők felelősségére. Duray Miklós jó példaként állította a mai felvidéki fiatalság elé az 1968-ban megalakított, majd 1969 novemberében betiltott Magyar Ifjúsági Szövetség (MISZ) tevékenységét, amely szellemiségét átmentették a ´89-es rendszerváltás után megalakult Független Magyar Kezdeményezésbe. Kijelentette: jó hírnek számít, hogy jelenleg hasonló eszmeiséget képvisel a Via Nova Ifjúsági Csoport is.
Berényi József, az MKP elnöke leszögezte: a mai fiatal értelmiségre más, sok esetben nagyobb kihívások várnak, mint a korábbi nemzedékhez tartozókra. A régió felzárkóztatásának hiánya miatt fenyegető elvándorlás problémájára is rámutatott. Szerinte olyan Dél-Szlovákia fejlődését biztosító intézményrendszer kiépítésére és anyagi hátterének biztosítására lenne szükség, amelyben az ifjúság is partner lehet. Annak köszönhetően a felvidéki magyarság kompromisszumok nélkül, a magyarságáról való lemondása nélkül vehetné kezébe saját sorsának, jövőjének irányítását.
Az ifjú nemzedéket képviselő három felszólaló közül Gubík László, a Via Nova ICS elnökének szavai váltották ki a közönség legnagyobb tetszését. Gubík szerint ifjúsági csoportjuk programja dióhéjban három pontba foglalható össze, amelyek: az értékmentés, a közösségfejlesztés és az öntudaterősítés.
Gubík kérdésemre portálunknak bővebben is ecsetelte, hogy a Via Nova ICS miként próbálja megőrizni a gyökereinket.
“A Via Nova ICS arculatának meghatározó eleme a szülőföldhöz és a magyar nyelvhez való ragaszkodás. Rendezvényeinket e szellemben szervezzük, tevékenységünket pedig ennek rendeljük alá. E téren ki tudnám emelni az idén télen hetedik alkalommal megrendezendő Beiratkozási Körutunkat, mellyel a szülőkben azt a tudatot szeretnénk megerősíteni, hogy az anyanyelvi nevelés és oktatás a legmegfelelőbb csemetéik számára, ezért írássák gyermeküket magyar óvodába és iskolába. Szeretném megemlíteni továbbá a Ki a vagány a vidéken? című rendezvényt, mellyel alapiskolás korú magyar fiataloknak szervezünk tehetségkutató versenyt, hogy adottságaik kibontakoztatása révén további lehetőségek nyíljanak meg előttük önnön életpályájuk során. Harmadikként a Gyere haza című programba történő bekapcsolódásról teszek említést, mellyel magyarországi partnereink kezdeményezésébe bekapcsolódva a szülőföldön boldogulás és a fiatalok otthon történő munkavállalásának és családalapításának lehetőségeit próbáljuk kiaknázni” – magyarázta Gubík.
“Nehéz a mai hagyományos értékekkel szemben egyre közönyösebb világban felébreszteni a fiatalok nemzeti elkötelezettségének és szülőföldhöz ragaszkodásának lángját. Rengeteg más hatás és benyomás éri őket, számos dolog tereli el a figyelmet a valós értékekről, ráadásul egy nyugat-európai munkavállalással szemben sokkal bizonytalanabb megélhetési feltételek kínálkoznak számukra a Felvidék egyes régióiban. Nehéz ez ellen a folyamat ellen küzdeni, de kötelességünknek érezzük, hogy a hagyományok ápolását és a szülőföld szeretetét vonzóvá, életszerűvé és fiatalossá tegyük számukra, hogy ne csak magasztos, nehezen emészthető eszmék formájában találkozzanak velük, hanem minél közelebb hozzuk számukra értékeinket. Ezt a célt szolgálják az olyan rendezvények, mint az egy-egy régió hagyományaira épülő ifjúsági bálok, a különböző magyar bulik és koncertek, valamint a felvidéki magyar fiatalokat Ung-vidéktől egészen Mátyusföldig megmozgató Felvidéki Labdarúgó Bajnokság” – szólt gondjaikról és sikerikről a Via Nova ICS elnöke.
Gubík a terveikkel kapcsolatban elárulta: “Hagyományos, általam imént említett rendezvényeinket mindenképp folytatni, sőt gazdagítani szeretnénk. Idén rendeztük meg először a Martosi Szabadegyetemet, mely rögtön első alkalommal egy minden nemzedéknek kellemes és értékes nyári kikapcsolódást kínáló nagy felvidéki ünneppé vált. A rendezvényszervezés mellett pedig szeretnénk sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni a szakmaiságra, hogy ez által is részt vegyünk a közösségünket érintő és mozgató jogkiterjesztési küzdelmekben, úgy mint a kétnyelvűség legszélesebb körű elfogadtatását szorgalmazó javaslatok kidolgozásában, a közösségünk számára megfelelő önrendelkezési formák kimunkálásában, továbbá természetes régióink szebbé és gazdagabbá tételében”.
Kovács Balázs, a Diákhálózat (DH) elnöke az általuk szervezett gombaszögi nyári tábor látogatottságának növekedését ecsetelte: míg 9 évvel ezelőtt csak 200, idén már 1500 lakója volt a tábornak. Kiemelte az érdekképviselet, közösségfejlesztés és oktatási illetve készségfejlesztő programjaik jelentőségét. Az utóbbiak közül kiemelkedik az októberben zajló Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencia, ahol a tehetséges hallgatók megmutathatják a tudásukat és gyarapíthatják az ismereteiket.
Kovács az elmondottakhoz hozzáfűzte: “Nagyon fontos tudatosítanunk azt, hogy nem csak a saját, hanem magyar közösségünk sorsa is a kezünkben van! Nem csak a gyökereink megőrzése, hanem értékeink gyarapítása is a cél. Ennek a gondolatnak a hirdetése az elsőszámú feladatunk”. Azt a tényt, hogy a szombati konferencián aránylag kevés fiatal vett részt, a DH elnöke azzal magyarázta, hogy a Selye János Egyetem éppen e hét végén tartja a gólyatáborát és az egyetemi beiratkozások is most zajlanak.
Valent Ákos, a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnöke pedig tömören úgy fogalmazott: meg kell kérdezni a fiatalokat arról, hogy mit szeretnének. Szerinte biztosan nem akarnák azt, hogy egy konferencián döntsenek a sorsukról…
A főszervező az elmondottakhoz hozzáfűzte: “Tavaly Feszty Zsolték (T.Ü.KÖR) felkértek bennünket arra, hogy költöztessük le a 6. tanácskozásunkat Révkomáromba. Nagyon nagy örömmel és szeretettel jöttünk ide, mert úgy érezzük, hogy konferenciánknak itt van az igazi helye, mert felvidékiekről, nekik szól a konferencia. 2007-ben kellett rádöbbennünk arra, hogy sokan nem ismerték a Beneš-dekrétumokat, hiszen azokról a történelem órákon nem beszéltek. Sokan azt sem tudták, hogy mit jelent a magyarok és németek II. világháború miatti kollektív bűnössége, amit a mai, XXI. századi Európában még meg is erősíthetnek anélkül, hogy ez ellen az Európai Unió bármit is mondana. Előbb fel kellett őket világosítanunk arról, hogy mik ezek a dekrétumok. Most pedig már a jövőbe tekintünk, hiszen az a lényeg, hogy miként tud megmaradni a magyarság az elszakított országrészekben”.
A szombati konferenciát Fazekas László református püspök igehirdetése előzte meg a református templomban, ahonnan a jelenlevők – köztük a szlovák állampolgárságától megfosztott Tamás Ilonka néni, Kassai Gyula lévai (Levice) református lelkész és Gubík László -- együtt vonultak át az egykori Kultúrpalotába (Fehér István gimnáziumi tanár jelezte: betegsége miatt csak lélekben lehet jelen). A rendezvényen a többi között tiszteletét tette Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, Berényi József – a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Duray Miklós – az MKP egykori vezéregyénisége és Sugár András – a Hét című világpolitikai magazin hajdani főszerkesztője. Császár Attila, a Hír TV szerkesztő-riportere ugyancsak megbetegedett, emiatt Feszty Zsolt, a T.Ü.KÖR elnöke vezette a konferenciát.
Lomnici Zoltán, a felvidéki jogfosztottak ügyében elért eddigi eredményeikről számolt be, hangsúlyozva: “ a hídról félútról nem fordulnak vissza”, folytatják a szlovák állampolgárság visszaszerzése érdekében folytatott küzdelmüket.
“A legfontosabb az, hogy a nemzetközi közvélemény is felfigyelt a felvidéki jogfosztottak ügyére, s a petíciós bizottság megkezdte a vizsgálatot. Ugyan zárt ülésen, mert azt a szlovák fél el tudta intézni, mégis a sajtótájékoztatón résztvevők megismerhették, hogy miként üldözik azokat, akik az Alkotmányban bízva a szlovák állampolgárság mellett felvették a magyar állampolgárságot is, ezért elvették tőlük a szlovák állampolgárságukat. Tamás Ilonka néni ügyével az Egyesült Államokban is foglalkoztak, ami a szlovák hatóságok számára azt üzeni: ezt most nem lehet fű alatt elintézni! Itt most már a nemzetközi közvélemény előtt kellene számot adni, ha a kassai alkotmánybíróság azt mondaná: a Fico-féle ellentörvény alkotmányos. Ezt nem tudom elképzelni, bár a Felvidéken élő és az itteni körülményeket jobban ismerő barátaim nem bíztattak túl sok jóval a kassai alkotmánybíróság várható döntését illetően” – értékelte portálunknak az eddig elérteket Lomnici.
“Én azonban bízom abban, hogy mégis csak győz a józan ész és a tisztesség: visszahelyezik jogaikba azokat, akik az elmúlt hónapokban rendkívül sokat szenvedtek a jogellenes, zaklató hatósági eljárások miatt. Az alkotmánybíróság elnöke azt mondta, hogy ősszel meglesz a kassai döntés, amire már két éve várunk. Szerintem maga a megoldás borzasztó egyszerű: ki kell mondani, hogy alkotmányellenes az ellentörvény! Pozitív alkotmánybírósági döntés esetén örülhetünk a teljes győzelemnek, akkor az érintettek erkölcsi és anyagi rehabilitációjára is sor kerülhet. Negatív döntés esetén is folytatni kell a harcot, ami akkor más sokkal nehezebb és kilátástalanabb lehet! -- nyilatkozta az EMT elnöke.
Lomnici szerint a szlovák politikusok "elkeseredett küzdelmet folytatnak" azért, hogy az Európai Parlament (EP) megszüntesse a felvidéki jogfosztottak érdekében benyújtott petíció érdemi vizsgálatát, valamint befolyásolni akarják a kassai alkotmánybíróság döntését. Ezzel kapcsolatban közölte: a koordinátori bizottság, amelynek ülésén Jaroslav Paška EP-képviselő a vizsgálat leállítását kezdeményezte, nem hozhat döntést a vizsgálat leállításáról. Hozzátette: írásban kéri majd az ügy kivizsgálását a bizottság elnökétől, mivel a koordinátori bizottság ülésén magyar képviselő nem vett részt, így senki sem tiltakozhatott Paška indítványa ellen. Megjegyezte: a koordinátori bizottságnak ugyan nincs magyar tagja, ám Jaroslav Paška sem tag.
A konferencia további részében Hahn-Seidl Alida részletesen beszámolt az EP Petíciós Szakbizottságának üléséről, amelyen a Beneš-dekrétumok és a kettős állampolgárság ügyében benyújtott petíciókat tárgyalták. Majd Fazekas László református püspök a Beneš-dekrétumok református egyházra gyakorolt negatív hatásait ismertette. Szólt a református egyház kollektív megbüntetéséről, vagyonának elkobzásáról, lelkipásztorainak állásvesztéséről és üldözéséről.
Dudás Katalin tanítónő, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás tagja a többi között rámutatott a hamis információkat tartalmazó, hazai tankönyvekből tanító pedagógusok és szülők felelősségére. Duray Miklós jó példaként állította a mai felvidéki fiatalság elé az 1968-ban megalakított, majd 1969 novemberében betiltott Magyar Ifjúsági Szövetség (MISZ) tevékenységét, amely szellemiségét átmentették a ´89-es rendszerváltás után megalakult Független Magyar Kezdeményezésbe. Kijelentette: jó hírnek számít, hogy jelenleg hasonló eszmeiséget képvisel a Via Nova Ifjúsági Csoport is.
Berényi József, az MKP elnöke leszögezte: a mai fiatal értelmiségre más, sok esetben nagyobb kihívások várnak, mint a korábbi nemzedékhez tartozókra. A régió felzárkóztatásának hiánya miatt fenyegető elvándorlás problémájára is rámutatott. Szerinte olyan Dél-Szlovákia fejlődését biztosító intézményrendszer kiépítésére és anyagi hátterének biztosítására lenne szükség, amelyben az ifjúság is partner lehet. Annak köszönhetően a felvidéki magyarság kompromisszumok nélkül, a magyarságáról való lemondása nélkül vehetné kezébe saját sorsának, jövőjének irányítását.
Az ifjú nemzedéket képviselő három felszólaló közül Gubík László, a Via Nova ICS elnökének szavai váltották ki a közönség legnagyobb tetszését. Gubík szerint ifjúsági csoportjuk programja dióhéjban három pontba foglalható össze, amelyek: az értékmentés, a közösségfejlesztés és az öntudaterősítés.
Gubík kérdésemre portálunknak bővebben is ecsetelte, hogy a Via Nova ICS miként próbálja megőrizni a gyökereinket.
“A Via Nova ICS arculatának meghatározó eleme a szülőföldhöz és a magyar nyelvhez való ragaszkodás. Rendezvényeinket e szellemben szervezzük, tevékenységünket pedig ennek rendeljük alá. E téren ki tudnám emelni az idén télen hetedik alkalommal megrendezendő Beiratkozási Körutunkat, mellyel a szülőkben azt a tudatot szeretnénk megerősíteni, hogy az anyanyelvi nevelés és oktatás a legmegfelelőbb csemetéik számára, ezért írássák gyermeküket magyar óvodába és iskolába. Szeretném megemlíteni továbbá a Ki a vagány a vidéken? című rendezvényt, mellyel alapiskolás korú magyar fiataloknak szervezünk tehetségkutató versenyt, hogy adottságaik kibontakoztatása révén további lehetőségek nyíljanak meg előttük önnön életpályájuk során. Harmadikként a Gyere haza című programba történő bekapcsolódásról teszek említést, mellyel magyarországi partnereink kezdeményezésébe bekapcsolódva a szülőföldön boldogulás és a fiatalok otthon történő munkavállalásának és családalapításának lehetőségeit próbáljuk kiaknázni” – magyarázta Gubík.
“Nehéz a mai hagyományos értékekkel szemben egyre közönyösebb világban felébreszteni a fiatalok nemzeti elkötelezettségének és szülőföldhöz ragaszkodásának lángját. Rengeteg más hatás és benyomás éri őket, számos dolog tereli el a figyelmet a valós értékekről, ráadásul egy nyugat-európai munkavállalással szemben sokkal bizonytalanabb megélhetési feltételek kínálkoznak számukra a Felvidék egyes régióiban. Nehéz ez ellen a folyamat ellen küzdeni, de kötelességünknek érezzük, hogy a hagyományok ápolását és a szülőföld szeretetét vonzóvá, életszerűvé és fiatalossá tegyük számukra, hogy ne csak magasztos, nehezen emészthető eszmék formájában találkozzanak velük, hanem minél közelebb hozzuk számukra értékeinket. Ezt a célt szolgálják az olyan rendezvények, mint az egy-egy régió hagyományaira épülő ifjúsági bálok, a különböző magyar bulik és koncertek, valamint a felvidéki magyar fiatalokat Ung-vidéktől egészen Mátyusföldig megmozgató Felvidéki Labdarúgó Bajnokság” – szólt gondjaikról és sikerikről a Via Nova ICS elnöke.
Gubík a terveikkel kapcsolatban elárulta: “Hagyományos, általam imént említett rendezvényeinket mindenképp folytatni, sőt gazdagítani szeretnénk. Idén rendeztük meg először a Martosi Szabadegyetemet, mely rögtön első alkalommal egy minden nemzedéknek kellemes és értékes nyári kikapcsolódást kínáló nagy felvidéki ünneppé vált. A rendezvényszervezés mellett pedig szeretnénk sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni a szakmaiságra, hogy ez által is részt vegyünk a közösségünket érintő és mozgató jogkiterjesztési küzdelmekben, úgy mint a kétnyelvűség legszélesebb körű elfogadtatását szorgalmazó javaslatok kidolgozásában, a közösségünk számára megfelelő önrendelkezési formák kimunkálásában, továbbá természetes régióink szebbé és gazdagabbá tételében”.
Kovács Balázs, a Diákhálózat (DH) elnöke az általuk szervezett gombaszögi nyári tábor látogatottságának növekedését ecsetelte: míg 9 évvel ezelőtt csak 200, idén már 1500 lakója volt a tábornak. Kiemelte az érdekképviselet, közösségfejlesztés és oktatási illetve készségfejlesztő programjaik jelentőségét. Az utóbbiak közül kiemelkedik az októberben zajló Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencia, ahol a tehetséges hallgatók megmutathatják a tudásukat és gyarapíthatják az ismereteiket.
Kovács az elmondottakhoz hozzáfűzte: “Nagyon fontos tudatosítanunk azt, hogy nem csak a saját, hanem magyar közösségünk sorsa is a kezünkben van! Nem csak a gyökereink megőrzése, hanem értékeink gyarapítása is a cél. Ennek a gondolatnak a hirdetése az elsőszámú feladatunk”. Azt a tényt, hogy a szombati konferencián aránylag kevés fiatal vett részt, a DH elnöke azzal magyarázta, hogy a Selye János Egyetem éppen e hét végén tartja a gólyatáborát és az egyetemi beiratkozások is most zajlanak.
Valent Ákos, a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnöke pedig tömören úgy fogalmazott: meg kell kérdezni a fiatalokat arról, hogy mit szeretnének. Szerinte biztosan nem akarnák azt, hogy egy konferencián döntsenek a sorsukról…
Forrás
Hírek, - miskó -
