A KDH arra vár, hogy Hrušovský maga áll fel

„Eddig a frakcióban nem szavaztunk arról, hogy Hrušovský maradhat-e a frakcióvezető, és bízom benne, hogy nem is fogunk. Az államfőválasztás eredményéről nem lehet szavazni” - nyilatkozta a Hrušovský által kilátásba helyezett szavazás kapcsán Július Brocka képviselő. „Hrušovskýnak magának kell eldöntenie, mit tesz” – tette hozzá Brocka.

A frakció néhány képviselője – akik a Pravdának nyilatkozva kérték nevük mellőzését – azonban úgy véli, Hrušovskýnak nem lenne szabad ezt a döntést a frakcióra hárítani, mert ha a képviselők megtartanák őt frakcióvezetői posztján, az a pártnak ártana. Szerintük a frakcióvezetőnek magától kellene lemondania, önkritikát kellene gyakorolnia, és mérlegelnie kellene, hogy egyáltalán induljon-e a következő parlamenti választásokon.

Hrušovský egyébként rögtön a választások másnapján pártja vezetőinek jelezte, hogy bizalmi szavazást kér a frakciótól. Egyúttal hozzátette, tudja, hogyan fog a szavazás végződni. Ján Fíge¾, a párt elnöke ezidáig erről a témáról nem volt hajlandó nyilatkozni, mindössze annyit mondott, hogy ez a párt belügye, és előbb párton belül kell erről tárgyalni. „Az államfőválasztás és a frakció működése két különböző téma” – mondta Fíge¾, azzal védve Hrušovskýt, hogy az elmúlt húsz évben nem volt tőle jobb elnöke a parlamentnek. Az elnökválasztás kérdését külön kezeljük – fogalmazott a pártelnök.

„Nemcsak a közvélemény, de mint látható, a KDH néhány képviselője is arra vár, hogy Hrušovský levonja a következtetéseket, ezt azonban meg kellene tenniük legalább a Népi Platform elnökeinek is” – ez már Michal Horský politológus véleménye, aki szerint fontos lenne, hogy az érintettek ne csupán büntessenek, de okuljanak is a történtekből, és értékeljék ennek a választási vereségnek az okait is.

Pavol Hrušovský, a KDH, a Most-Híd és az SDKÚ-DS közös jelöltje a hétvégi államfőválasztáson mindössze 3,3 százalékot szerzett, ami 63 298 szavazatot jelentett.