90 millióval tartoznak az egészségbiztosítók

A felügyelet elemzése szerint az egészségbiztosítók tavaly kevesebb ellátást rendeltek meg ügyfeleiknek, mint amennyit végül indokoltként elismertek és térítésre befogadtak. A teljesítménykorlát felett nyújtott ellátás pénzben kifejezve 7,8 százalékkal csökkent a korábbi évekhez képest, elsősorban a biztosítók által bevezetett korlátozásoknak köszönhetően.

Párhuzamosan folytatódott az a gyakorlat, amire az orvostársadalom régóta figyelmeztet: hogy a megszabott teljesítményhatáron felüli ellátásért egyszerűen nem fizet térítést a biztosító. Mindeddig senki nem határozta meg, milyen esetekben lenne köteles a biztosító nem csupán elismerni és nyilvántartásba venni az ügyfelének nyújtott szolgáltatást, hanem azt ki is kellene fizetnie.

A megoldást most az egészségügyi felügyelet is sürgeti. Eddig csupán az orvosok kamarája beszélt a problémáról, főleg annak kapcsán, hogy mi okozza az ellátórendszer tartozásainak felhalmozódását. A kamara többször kifogásolta, hogy a biztosítók a limiten felüli ellátást – nagyon gyakran a sürgősségit vagy a halaszthatatlan beavatkozást, mely alanyi jogon kijár minden állampolgárnak – nem fizetik, miközben saját üzemeltetési és tartalékalapjaikat töltik fel a befolyt járulékokból.

Az, hogy a felügyelet most az egészségügyi ellátórendszeren kívül a biztosítók gyakorlatában létező hibákra is felhívja a figyelmet, s nem csupán a kórházak gazdaságtalan üzemmódjára hárítja a ki nem fizetett szolgáltatásokért a felelősséget, közelebb hozhatja a megoldást a szolgáltatók és biztosítók vitájában is.