88 programpont a kedden kezdődő parlamenti ülés programján
Az Andrej Kiska köztársasági elnök által újbóli megvitatása visszaadott törvénymódosító javaslatok a vallásszabadságról, az egyházak és a vallási felekezetek helyzetéről, illetve a szociális szolgáltatásokról és az állami szolgálatról szólnak.
Andrej Danko házelnök február 2-án 16.30 órára tűzte ki a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) Tanácsa és a Frekvenciatanács (RVV) tagjainak megválasztását. A képviselők a jelöltek megvitatása után azonnal, tehát 17 órakor megválasztják a tagokat.
Az új emberjogi biztos megválasztását február 8-ra írta ki Danko házelnök. A képviselők a vita után szavaznak az új ombudsmanról. Szintén a mostani parlamenti ülés során választják meg Szociális Biztosító felügyelőtanácsának tagjait.
A mandátumvizsgáló bizottság ajánlása után kijelentéseikért a plénumban bocsánatot kellett kérnie Igor Matoviènak (O¼aNO-NOVA), Milan Mazureknek és Stanislav Mizíknek (mindketten ¼SNS). „A bizottság mindhárom esetben úgy határozott, hogy azt ajánlotta nekik, a parlament 10. ülésén tette kijelentéseikért kérjenek bocsánatot a plénumtól” – magyarázta korábban Richard Raši (Smer-SD) bizottsági elnök. „Ha ezt nem teszik meg, akkor a házszabály értelmében a bizottság még egyszer ülésezik majd, amikor akár ezer eurós bírság kiszabásáról is dönthet” – tájékoztatott Raši.
Javaslat a kerületek eltörlésére
A kedden kezdődő ülésen Miroslav Beblavý és Katarína Macháèková független képviselő 28 törvényt tartalmazó csomaggal rukkol elő, amelyekkel eltörölnék a 2001 óra működő kerületeket. Számításaik szerint amennyiben a parlamenti képviselők támogatnák a javaslatukat, az állam több mint 205 millió eurót takarítana meg.
Az indítványozók szerint azért kellene megszüntetni a kerületeket, mert azok létrehozásuk óta, vagyis az eltelt 15 év során egyet sem teljesítettek a közigazgatási reform által megszabott alapvető célok közül.
„Nem járultak hozzá a regionális különbségek megszüntetéséhez, nem vezettek a közügyek hatékonyabb kezeléséhez. 2004 óta, amikor átszálltak tájuk az utolsó jelentősebb hatáskörök is, a megyei hivatalok alkalmazottainak száma 57 százalékkal nőtt, miközben az adósságuk nulláról 370 millió euróra emelkedett” – magyarázta Macháèková, hozzátéve: a megyerendszer a demokrácia felélénkítéséhez sem vezetett, a megyei választások iránt pedig a polgárok részéről alacsony érdeklődés mutatkozik.
Robert Fico miniszterelnök a javaslatra reagálva elmondta: az idei megyei választások előtt a megyék száma és szerkezete nem változik.
„Képzeljék el, hogy van egy önálló, jelentéktelen parlamenti képviselő, akinek semmiféle politikai háttere nincs, s már minden lehetséges politikai szubjektumnál megfordult. Egy olyan képviselő, aki azt sem tudta megmondani, hogy családi háza felépítéséhez honnan vette a pénzt, és aki kihasználta a Transparency International-t. Egy olyan képviselő, akit szívesen megkérdeznék szülei a privatizáció kapcsán folytatott tevékenységéről. Ez a teljesen jelentéktelen figura bejelenti a szlovák közvéleménynek, hogy eltörli a megyéket” – fogalmazott Fico. Megjegyezte: ilyen változáshoz a parlament alkotmányos többségére, tehát 90 képviselői szavazatra van szükség.
A miniszterelnök egyúttal elmondta, nincs tudomása arról, hogy a javaslat kapcsán a beterjesztő tárgyalt volna a kormánykoalícióval. „Ez csak egy lényegtelen, érdektelen felkiáltás, senkit nem érdekel, Beblavý úr most épp miről beszél” – mondta Fico.
Új házszabály
A parlamenti ülés először zajlik majd az új házszabály alapján. A képviselői felszólalások hosszát korlátozzák, s a felszólalóknak le kell mondaniuk bármiféle grafikai segédeszközök, táblák és transzparensek használatáról az ülésteremben.
