1968 véres augusztusa – Szinay Árpád megélt történelme

"Szinay az a fajta ember, akit a történelem akarata ellenére meghurcolt" - Balassa Zoltán kassai helytörténész, a könyv sajtó alá rendezője jellemezte így a kötet szerzőjét.

"Mivel a katona közelről lőtt, a golyónak csak kezdetleges rotációs sebessége volt, nem volt meg az az átütő képessége, a lapocka alatt megmaradt" - idézi fel a több évtizede történteket az író.

Szinay a szovjetek augusztus 21-ei, Pozsonyba való bevonulásának napjától követi az eseményeket másfél hónapon át. Külön érdeme a műnek, hogy nem szépít, nem igyekszik az utólagos történelmi távlat szempontjából rendezni a történetet.

"Ez is történelmünknek, nemcsak Csehszlovákia történetének, hanem a felvidéki magyarság történetének is egy szelete, és ezért minden ilyen részlet fontos, hogy megörökítsék. Hiszen így kerül emberközelbe az úgynevezett nagy történelem, amiről tanulmányok születhetnek. De egy embernek a sorsa mindig sokkal jobban meg tudja szólítani a többieket" - véli Balassa Zoltán.

Szinay Árpád a szovjet pisztolygolyó fizikai és lelki nyomait egész életén át viseli. Még ennyi év távlatából is sokszor nehéz szavakba öntenie érzéseit. "Ezt az ember nem törölheti ki az emlékezetéből. Ez egy olyan megrázkódtatás, hogy amíg csak az ember él, addig mindig előtte lesz, és a lelke mélyén is ott  lesz mindig az a pisztolygolyó..."

Szinay Árpád saját személyes történetét írta meg, ám ez mégsem csak egyedül az övé. Mindannyiunké, hiszen ami vele történt, az már a történelemnek egy kicsi, ugyanakkor nem elhanyagolható szelete.