14 év után új etikai alapelvek szabályozzák a bírói tevékenységet

A Bírói Tanácsnak az idei utolsó ülésén sikerült befejeznie a bírákra vonatkozó, korszerűbb szabályok szükségszerűségéről folyó vita többéves folyamatát. Azok két véleményplatform kompromisszumából kialakult alapelveket összegeznek, amelyek végül a tanács valamennyi, azaz 16 tagja egyhangúlag támogatta a kassai kihelyezett tanácskozáson.

Jana Bajánková, a tanács elnöke bízik abban, hogy a bírák elfogadják az új kódexet. „Megelégedéssel tölt el a tény, hogy e téren magas szintű európai szabványt vezetünk be“ – jelentette ki.

Elena Berthotyová, az alapelveket előkészítő bizottság elnöke legfontosabbnak azt tartja, hogy meghatározták az etikus és etikátlan dolgok közti különbségeket. Úgy véli, hogy azok betartása esetén esélyük van a közvéleményt meggyőzni arról, hogy kiérdemlik a bizalmat, jelenleg ugyanis nagyon alacsony a bírói testület bizalmi indexe.

A bíráknak a jövőben kerülniük kell a helytelen viselkedést, tilos visszaélniük a tisztségükkel a saját érdekeik átültetése érdekében, illetve munkájukat pártatlanul kell ellátniuk, nem engedhetnek a külső és a belső nyomásnak, türelmesnek, udvariasnak és a hivatásukhoz méltónak kell lenniük, kijelentéseikkel nem befolyásolhatják a bírósági eljárások eredményét.

Az új szabályok arról is szólnak, hogy minimalizálniuk kell a bíróságon kívüli tevékenységükkel, illetve a bírói kötelezettségeikkel kapcsolatos konfliktusok kockázatát, továbbá kerülniük kell a gyűlöletet hirdető vagy diszkriminációt alkalmazó szervezetekbe való belépést, valamint nem kérhetnek és fogadhatnak el olyan ajándékokat, előnyöket és kiváltságokat, amelyek célja döntésük befolyásolása.

„Ezen alapelvek betartásának fő szavatolói maguk a bírák, akik meg vannak győződve azok helyességéről, amelyeknek majd önkéntes alapon tesznek eleget“ – magyarázta Berthotyová. Másrészt továbbra is az érvényes, hogy az alapelvek megsértése a törvény értelmében a bírák alapvető kötelességeinek megszegését jelenti, s ezért őket fegyelmi eljárásnak vethetik alá.

Az etikai kódex elfogadása nem ment zökkenőmentesen. A tanácsnak a végső szakaszban két javaslat volt az asztalán: a rövidebbet a tanács alelnöke, Ján Vanko terjesztette be, a terjedelmesebbet pedig Berthotyová. Az egyes bíróságok bírói tanácsai csak az első anyagot véleményezték.  

A végső szöveget közvetlenül a tanácsülésen úgy fogalmazták meg, hogy Vanko javaslatába beledolgozták Berthotyová javaslatának egyes részleteit. Mindegyik pontról külön szavaztak. A vitát az okozta az alapelvek terjedelmén kívül, hogy ki ítéli majd meg, sor került-e a bírói etika megsértésére. Vanko azt javasolta, hogy azzal az egyes bíróságok mellett működő bírói tanácsok törődjenek. Berthotyová egyetlen etikai bizottság létrehozását javasolta, ám nem járt sikerrel.

Végeredményben az etikai normák értelmezésével az egyes tanácsok foglalkoznak majd. A végszót azonban a Bírói Tanács mondhatja ki, amely majd egyesíti azok értelmezését. Egy-egy konkrét ügyben felállíthatnak tanácsadó bizottságot. Az egyes tanácsok álláspontjait, akárcsak a sajátját a Bírói Tanács a honlapján is közzéteszi majd. A tanács tagjai abban is megegyeztek, hogy az elfogadott alapelvekhez kiadnak majd egy értelmezési kommentárt, amely az új szabályokat részletesebben specifikálja. Ezt a csatolmányt még ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni, a tanács azonban semmiféle időpontban nem egyezett meg. Elöljáróban Ján Vankót és Elena Berthotyovát bízták meg a feladattal.