Veszélyes mesterség az újságírás Pozsonyban is - több újságírót inzultáltak az oltásellenes demonstráción
Az elmúlt napokban egyre idegesebb tüntetők fejezték ki elégedetlenségüket az elnöki palota előtti téren a szlovák fővárosban. A legtöbben a kormány megszorító intézkedései miatt tiltakoztak, de akadtak jó néhányan, akiknek a terepen dolgozó sajtómunkásokkal gyűlt meg a bajuk. Az alábbiakban néhány elszomorító esettel érzékeltetjük, hogy olykor milyen nehéz körülmények között kell az újságíróknak a munkájukat végezni.
Egy szlovák zászlót szorongató férfi és egy Russia feliratú mezt viselő társa igazolványt kért a kamerázó riportertől, azt firtatva, milyen médiumnak dolgozik, eközben a „törvényre hivatkoztak”. Az újságíró igazolta, hogy a Hospodárske noviny munkatársa, azt viszont nem engedélyezte, hogy adatait lefotózzák. Erre a két férfi el akarta venni a kameráját. Közben egy harmadik, fekete trikós, terepszínű rövid nadrágot viselő idősebb férfi lépett hozzájuk és a riportert és a berendezését leöntötte kecsuppal. Az egyik férfi még hozzátette, hogy teljesen szét kell verni a gépet.
Az újságíró gyorsan odébb állt, közben egy anyuka és a kisgyereke vulgáris kiáltásait is végig kellett hallgatnia, miközben a kecsupot törölgette magáról és a kamera lencséjéről. A férfiak vésztjóslóan kiabáltak utána: „Kecsupos, ne szaladj, kecsupos! Már rohanunk utánad.”
A Hospodárske noviny munkatársa, aki ezt megelőzően négy órán keresztül egyenes adásban tudósított a kormányellenes tüntetésről, kénytelen volt lekapcsolni a kamerát és elvonulni a helyszínről. Ő csak az egyike volt azoknak a sajtómunkásoknak, akik az elmúlt napokban a tüntetők támadásainak, sértegetéseinek és fenyegetéseinek a célpontjává váltak. A kecsupos támadót csütörtökön számos felvételen megörökítették, ahogy az újságírókra „vadászik” és fenyegeti őket.
– mondta például a JoJ tv felvételein.
A Hospodárske noviny munkatársának kamerája a kecsupos incidenst követően egyébként megrongálódott és javításra szorul – tájékoztatott a szerkesztőség. A helyszínen rendőrök is tartózkodtak, akiktől az újságíró segítséget kért, de hiába. Végül a riporternek „önerőből” sikerült elmenekülnie ebből a kutyaszorítóból. A Denník N napilap szerkesztősége állásfoglalást kért a rendőrségtől, hogy miért nem lépett közbe és hogyan fogják tovább vizsgálni az esetet.
„Te nem tartozol közénk, itt mindenki maszk nélkül van. Vedd le azonnal te is!” – ezt a JoJ tévé munkatársának kiáltották.
A TASR megfélemlített munkatársa inkább lódított egyet és az agresszív tüntetők kérdésére válaszolva azt mondta, hogy a YouTube csatornára szeretne felvételeket kirakni.
„Hol vannak azok a médiák” – kiáltotta egy Belle feliratú fehér mezt viselő nő a denník Plus 1 deň felvételén. Az újságírók felé iramodott és tojásokat kezdett dobálni rájuk. Ismét a Hospodárske noviny munkatársa lett a támadás céltáblája, aki pechjére nem kézi kamerával, hanem egy állványon álló berendezéssel filmezett és ezért ő volt a legfeltünőbb. „Tűnjetek a fenébe” – kiáltozta a nő. – „Becsapjátok az embereket! Ti felbérelt médiák!” Majd folytatta: „Légy férfi és mondd el, milyen médiától vagy és akkor nem doblak meg tojással! Légy merész” – kiabálta a vidófelvételen. Amikor a riporter közölte vele, hogy a Hospodárske novinytól van, a nő beismerte, hogy nem tudja, milyen lapról van szó és távozott.
Feszült helyzetre került sor már egy héttel korábban is a parlament előtt zajlott tüntetésen. Ott a tömeg a Markíza tévé stábját vette körbe, az emberek az újságírókat lökdösték, durva szavakat kiabáltak rájuk, vízzel és limonádéval öntötték le őket.
Az újságírók visszavonulót fújtak, hogy elejét vegyék a súlyosabb összetűzésnek. A Plus 1 deň felvételein látni, hogy a rendőröknek is közbe kellett lépniük. A kamera a javítóműhelyben végezte.
A Riporterek határok nélkül elnevezésű nemzetközi szervezet arról számolt be, hogy az elmúlt napokban a tiltakozások során Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban is megtámadták az újságírókat. Pavol Szalai, a szervezet munkatársa szerint elfogadhatatlan, hogy a riporterek támadásoknak, fenyegetéseknek legyenek kitéve, akadályozzák őket munkavégzés közben. Követelik, hogy az újságírók kellő védelmet kapjanak és az ellenük elkövetett testi támadásokat következetesen kivizsgálják.
Egy ausztrál újságírót megtámadtak és elrabolták a mobiltelefonját, amely a támadás során kiesett a kezéből. Eközben a támadók a Facebookon streamelték az incidenst.
Egy hónappal ezelőtt megtámadták az osztrák közszolgálati ORF munkatársait, amikor a bécsi tiltakozó tüntetésekről tudósítottak. A szerkesztőség azt ajánlotta a munkatársainak, hogy a továbbiakban inkább ne viseljék az ORF logóját.
A nemzetközi újságírói szervezetek és mediális szakemberek már huzamosabb ideje azt tapasztalják, hogy növekvőben van az újságírók ellen elkövetett támadások száma. Európában már riasztó adatokról beszélhetünk – a szóbeli és a testi támadások száma már 106-ra rúg, ennek 80 százalékát az emberek követték el.
A tiltakozások folytatódni fognak, és ezzel arányosan az újságírók elleni támadások is megszaporodnak. Emiatt a szerkesztőségeknek többet kell majd törődniük a saját alkalmazottaik védelmével, sőt a veszélyes online fenyegetésekre is reagálniuk kell.
A politikusok is üzeneteket küldhetnek a társadalom irányában és nemcsak azzal, hogy elítélik a médiák elleni támadásokat – amit több politikus már megtett –, hanem azáltal is, hogy többet tesznek a védelmükért.
Csak egy példa: 2018-ban a szlovák parlament nem hagyta jóvá a Büntető törvénykönyv módosítását, hogy ezentúl az újságírók is besorolhatók legyenek a védett személyek csoportjába, jóllehet a szakértők, a tolmácsok vagy az egészségügyi dolgozók már oda tartoznak. A védett személynek specifikus helyzete van a büntetőjogban. Az elkövető szigorúbb büntetéssel számolhat, amennyiben az áldozat védett személy.
A javaslat Ján Kuciak meggyilkolásával összefüggésben került a törvényhozás elé. Akkor az OĽaNO és a Sme rodina szavazott mellette, viszont főleg a Smer-SD és az ĽSNS képviselői ellenezték.
Most a kormány ismét foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy az újságírókat is besorolják a védett személyek közé. Az igazságügyi tárca szóvivője, Peter Bubla elmondta, hogy jelenleg a büntetőtörvénykönyv módosító javaslatain dolgoznak. Az egyik téma, amelyet a kulturális tárca vetett fel az újságírók védelmének a kérdése. Ennek viszont az is a feltétele, hogy a jogrendben szerepeljen az újságíró definíciója. Bubla még hozzátette, hogy nemcsak az újságírók védelme fontos kérdés, hanem az is, hogy mennyire lehet hatékonyan büntetőjogilag szankcionálni a dezinformációkat.
