Vavrek István: Maradok a pártban
A május 15-én kinevezett Ódor-kormány első ülésének napirendjén szerepelt az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye egyes részeinek, illetve a miniszteri bizottság ajánlásainak a beillesztése a szlovákiai jogrendbe. Ezek elsősorban a roma közösséget érintik, s ez az apropója annak, hogy felkerestük Vavrek István roma politikust.

A 2016–2020-as választási ciklusban a Híd párt színeiben a törvényhozásba is bejutott, így ő volt az első szlovákiai magyar roma parlamenti képviselő. Vavrek István, aki a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett diplomát, főállásban a rimaszombati Kereskedelmi Akadémia matematikatanára, Besztercebánya megye képviselője, s emellett továbbra is vezeti a Ternipe polgári társulásnak a roma közép- és főiskolásoknak szóló projektjeit. A Kereskedelmi Akadémiát említve megjegyeztem, hogy a Ma7 médiacsalád által rendezett nagy sikerű szavalóverseny egyik felfedezettje, az őstehetségnek számító Molnár Tibor szintén az iskola diákja, amit Vavrek István is nagy örömmel nyugtázott s kiemelte, hogy a siker kolléganője, Kovács Ildikó felkészítő munkáját is dicséri.
Mivel Vavrek a Szövetség párt Most–Híd platformjának a tagja, így kihasználtuk az alkalmat arra is, hogy kérjünk egy általános értékelést arról, hogy látja a közelmúltban bekövetkezett szakadást a platformon belül? Mint ismeretes a platform 15%-a kilépett a Szövetségből, s Most–Híd 2023 néven új pártot alapított.
Ezt nem sikerült megvalósítani, ami egy rettentően szomorú tény, már csak azért is, mert a szlovákiai magyar romák sokat köszönhetnek a Most–Hídnak. Mi 2012-ben kezdtünk el együtt dolgozni a Rimaszombati, a Nagyrőcei és a Losonci járásokban. Ezt nem lehet elfelejteni. Mindezek alapján állítom, hogy rettentő nagy hibát követtek el, amikor úgy álltak fel az asztaltól, hogy nem egyeztek meg.
– fakadt ki kérdésünkre Vavrek István.
El is kellett, hogy teljen egy kis idő, hogy újra nyugodt hangon tudjuk folytatni a beszélgetést, s hogy rátérjünk kiinduló témánkra, az Európa Tanács sürgősségi javaslataira. Ezek öt témakörbe csoportosíthatók, melyek közül az első a közoktatásban jelen lévő szegregáció megszüntetése. Vavrek Istvánnak szó szerint strukturált rálátása van az oktatásügyre, hiszen felesége a legnagyobb szlovákiai magyar alapiskolában tanít Tornalján, anyósa is pedagógus, édesapja pedig a rimaszécsi alapiskolát vezette évtizedekig.
Az Európa Tanács második ajánlása a roma nőkön végzett kényszersterilizációk kivizsgálása. Ehhez Vavrek csupán annyit tesz hozzá, őszintén reméli, hogy a hatalmi önkény ilyen megnyilvánulására a jövőben már nem kerülhet sor, s inkább arról beszél, hogy lényegi változás tapasztalható a roma asszisztensek megjelenésével. Elsősorban a kommunikáció válik egyszerűbbé a roma asszisztensek segítségével a gyermekorvosi vagy nőgyógyászati vizsgálatok során.
Az ET harmadik, azonnali változást szorgalmazó ajánlása a lakhatási szegregáció felszámolása. Ez is inkább a kelet-szlovákiai, magyar romák által nem lakott vidékek problémája, mondta a roma politikus, mivel az ország déli régióiban, a magyar romák által lakott vidékekre nem igazán jellemzők a különálló roma telepek, inkább romák által lakott utcák, roma településrészek fordulnak elő.
Azt viszont szintén el kell mondani, hogy ezek a kiutalt lakások nagyon sok esetben a felelőtlen hozzáállás következtében nagyon gyorsan elhanyagolttá, lelakottá váltak, bármiféle megbecsülés jele nélkül – jegyezte meg Vavrek István.
Ennél sokkal jobbnak tartja azt a megoldást, amikor az otthonteremtésbe bevonják a leendő roma lakókat is. A rászoruló a támogatást építőanyag, illetve alacsony kamatozású kölcsön formájában kaphatja meg, s a már megépült ingatlan közüzemi költségeit a községi hivatal a lakók szociális támogatásából vonja le. Egy pénzben nehezen kifejezhető tényezőt is említ Vavrek, amikor a közösség erejét említi. Azaz, ha akad a közösségben egy-egy odafigyelő, a lakásának, házának karbantartásával rendszeresen foglalkozó család, akkor az példaértékűvé tud válni több más tulajdonos vagy bérlő számára is.
A másik ajánlás szerint hatékonyabbá kellene tenni a szlovákiai kisebbségek kulturális támogatását. Ezen a területen viszont komoly tapasztalatokkal rendelkezik a roma politikus, hiszen a jelenleg is futó, a roma közép- és főiskolások számára indított „Jogaink és a jövőnk” elnevezésű projektjüket is nagyrészt a kisebbségi kultúrát, művelődést támogató Kult Minor alap finanszírozza. Tapasztalatból beszél tehát Vavrek István, amikor az ügymenet rendkívüli lassúságát említi, de egyúttal hozzá is teszi, nem lehet csodálkozni, hiszen az alap nagyon kis apparátussal dolgozik.
Az ajánlásokat megvitatva ismét a roma érdekképviseletre terelődik a szó. Feltesszük Vavrek Istvánnak a kérdést, vajon indul-e az előrehozott parlamenti választásokon. A válasz nem jön gyorsan; elmondja, hogy ezt a kérdést még nem zárta le magában, de nagyon elkedvetlenítették a platformon belüli szakadás eseményei.
Ő azt szeretné mielőbb elérni, hogy mindenki tudatosítsa, a szlovákiai magyar romák a magyarság részét képezik. Azaz egy közeledési folyamatot most keresztülhúz egy szakadás.
Ezt mindenképpen át kell még gondolnia. Azzal búcsúzunk el, hogy legkésőbb június 12-éig meghozza a döntést, hogy ismét jelölteti-e magát a pozsonyi parlamentbe. Mi akkor is keresni fogjuk, s bízunk benne, hogy mindenki számára megfelelő döntést hoz majd Vavrek István!
Megjelent a Magyar7 2023/22. számában.