Változtatnunk kell a nyelvtörvényen! – mondja az új kulturális államtitkár
Vajon kulturális területen a magyar közösséget érintő, legtöbbet emlegetett problémás kérdésekben várható-e változás a Smer-SNS-Híd kormányzatot felváltó új választási időszakban? A közelmúltban beiktatott új kulturális államtitkár, Radoslav Kutaš írásban válaszolt a ma7 kérdéseire.
A 45 éves, kassai születésű államtitkárnak mintegy húsz éves tapasztalata van a média, a kultúra és a kreatív ipar területén. Az államtitkári kinevezését megelőzően a Frekvenciatanács elemzőjeként, majd a kulturális minisztérium egyik részlegének igazgatójaként, illetve később a Színművészeti Főiskola oktatójaként és a Reklámtanács szakértőjeként dolgozott.
Milyen témák, szakterületek fognak ön alá tartozni a kulturális minisztériumon belül?
A minisztériumnak csak egy államtitkára lesz, így a témáink teljes portfóliójára összpontosítani szeretnék, hogy a miniszter asszonyt szükség szerint bármelyik területen helyettesíthessem.
Az ön korábbi munkahelyei alapján valószínű, hogy ismeri az ún. nyelvrendőrséget, azaz a minisztérium államnyelvi részlegét. Terveznek önök változtatást az államnyelvről szóló törvény előírásaiban?
Ebben a kormány kötelezi magát a jelenlegi gyakorlat értékelésére, illetve a törvény olyan módosítására, amellyel - mint ahogy a dokumentum fogalmaz - "megakadályozhatóak a látszólag az államnyelv védelmére hivatkozó, a szólásszabadságba és a szabad információáramlás jogába való indokolatlan beavatkozások”.
A kormányprogram előrejelzi a közszolgálati televízióban (RTVS) a magyar nyelven sugárzott műsorok idejének növelését is. Milyen lépések eredményeként, és főleg mikorra lehet ezt elérni?
Mindenekelőtt azt hangsúlyoznám, hogy az RTVS egy független közszolgálati intézmény, s ezért a minisztériumnak nincs is lehetősége, de nem is szeretne direkt módon beavatkozni a közvetítések tartalmába és a műsorszerkesztésbe. Jogos viszont a kérdés, hogy az RTVS-szel mint közösségi szolgáltatóval szemben milyen igazságos elvárásaink lehetnek a közszolgálatiság terjedelmét és a szerkezetét illetően, beleértve a kisebbségnek szóló közvetítéseket is. A nemzetiségi közszolgálati közvetítések műsoridejének növelése tehát egy nagyobb téma, a közszolgálat terjedelmének és az eredmények alapos vizsgálatának a része. Ezzel összefügg a közszolgálatiság pénzügyi keretének kérdése is.
Ami a lépéseket illeti, először a szerkezeti részt kell meghatározni, aztán a terjedelmet és főképpen az anyagi keretet.
Amennyiben ebben a folyamatban szükség lesz törvényi változásokra is – főképpen az RTVS kormány által tervezett pénzügyi stabilizálásánál –, akkor csak ezen változások után kerülhet sor erre, azaz az ezeket követő költségvetési évben.
Milanová miniszter asszony a ma7-nek korábban azt nyilatkozta, a Kisebbségi Kulturális Alapot (Kultminor) jó megoldásnak tartja, a döntések meghozatalánál viszont összeférhetetlenségi problémákat lát. A munkája során önnek lesz ráhatása erre a problémára?
Akárcsak a miniszter, én is jó megoldásnak találom a független alapot. Ez a kormányprogramban is megtalálható: „Szlovákia kormánya a nem állami nemzetiségi kisebbségi kultúra pénzügyi támogatása alapvető eszközének továbbra is Kisebbségi Kulturális Alapot tartja.” Magam is fontosnak tartom a kisebbségi kultúrákat Szlovákia kulturális sokszínűségének megőrzése végett, éppen ezért figyelemmel fogom kísérni a Kisebbségi Kulturális Alap működését.
Egyedüli államtitkárként fog működni a Kulturális Minisztériumban (az előző időszakban két államtitkár volt – a szerk. megj.) Lesz az ön csapatában olyan személy, aki kiemelten a nemzeti kisebbségekkel fog foglalkozni?
A kisebbségi témakör a minisztérium szerkezetében megtalálható, mint a nemzetiségi kisebbségek kultúrájának részlege, s ezzel szorosan együtt fogok működni.
