Utánajártunk, beszélnek-e magyarul a magyar járások új elöljárói!
Az Igor Matovič vezette új kormány a héten 53 járási hivatalban iktatott be új elöljárókat, augusztus első napján pedig újabb 8 járási elöljáró foglalja majd el a helyét. Ezek az új kinevezések tíz magyarok lakta járást is érintenek. A járási hivatalok elöljárói a kormány, azaz általában véve az államigazgatás mintegy meghosszabbított kezeként funkcionálnak. Közvetlen feletessük a belügyminiszter.
Mivel a belügyi tárca a miniszterelnök vezette OĽaNO-hoz tartozik, így a többi kormánypárt tudomásul vette, hogy minden egyes járási hivatali elöljáróra az OĽaNO tehet javaslatot, és a kiválasztás folyamatát is ők vezénylik le.
A februári választások óta eltelt négy hónapban többször felmerült, a magyarok lakta, dél-szlovákiai járások elöljáróira a szlovákiai magyar pártok, azon belül is elsősorban a Magyar Közösség Pártja (MKP) tehet majd javaslatot.
Ez az elképzelés többek szerint a trianoni békediktátumról való pozsonyi megemlékezésen hiúsult meg, amikor az MKP vezetői egy kisebbségi jogokról szóló iratot adtak át a kormányfőnek, aki ezt később élesen kritizálta. Olyan vélemények is szárnyra kaptak, hogy az új elöljárók kinevezésével Matovičék most mintegy büntetni akarják az MKP-t, mellőzve minden magyar javaslatot.
Ezt látszik igazolni az új elöljárók névsora, amely, beleértve a magyarlakta járásokat, csak szlovák hangzású nevekből áll.
Természetesen nem hagyatkozhatunk pusztán a látszatra, ezért utánajártunk, vajon ténylegesen szlovák személyekről van-e szó, illetve legalább az az állítás megállja-e a helyét, hogy a jelöltek kiválasztásakor feltétel volt a magyar nyelv ismerete?
Meg kell azt is jegyeznünk, semmilyen törvény, rendelet vagy határozat nem írja elő, hogy a járási hivatalok vezetőinek a magyarok által is lakott járásokban magyar nemzetiségűnek kell lenniük, vagy akár a magyar nyelvet bírniuk.
Ez a közelmúltban gyakran a bizalom vagy bizalmatlanság kérdése is volt, hiszen Csehszlovákia megalakulásakor szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy ilyen fontos állami hivatalba, akár a postahivatal vagy az állomásfőnökség posztjára, felvidéki magyar ember kerüljön.
Azt is el kell mondanunk, mára az ilyen jellegű bizalmatlanság szerencsére csak nyomokban tapasztalható. Annál inkább találkozhatunk a tudatlanságnak vagy tájékozatlanságnak azzal a formájával, amikor magyarság képviseletét a magyar nyelv tudásával azonosítják, azaz egy pozsonyi kormányhivatalnok szempontjából ha valaki beszél magyarul, az automatikusan tisztában is van a magyar közösség helyzetével és problémáival. Sajnos, rövid vizsgálódásunk során gyakran visszaköszönt ez a szemlélet.
A tíz magyarlakta járás a következő: Dunaszerdahely, Galánta, Szenc, Érsekújvár, Vágsellye, Léva, Nagykürtös, Losonc, Rimaszombat, Nagyrőce. A többi magyarok által is lakott járásba még nem nevezte meg végső jelöltjét a kormánypárt.
Három járásban, Dunaszerdahelyen, Galántán és Losoncon találtunk olyan új elöljárókat, akikkel a magyar nyelvű beszélgetés semmilyen problémát nem okozott. Négy járásban, Vágsellyén, Rimaszombatban, Nagykürtösön és Érsekújvárott olyan új elöljárók kerültek kinevezésre, akik valamilyen szinten beszélik a magyart, de ez legtöbbjük meghatározása szerint is legfeljebb csak a „konyhanyelv” bizonyos formája. Három járásban, Szencen, Nagyrőcén és Léván az új elöljárók nem beszélnek magyarul.
Az általunk elért új elöljárókról egyöntetűen elmondható, megkeresésünket jóindulattal fogadták, részükről semmiféle negatív hozzáállást nem tapasztalhattunk. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy kinevezésükkor elsősorban az új kormánynak a közélet megtisztítására irányuló politikája lehetett a fő kritérium.
Megítélésünk szerint azonban a kisebbségi témákban való jártasság nem szerepelt a feltételek között.
A fennmaradó további öt, magyarok lakta járás (Komárom, Rozsnyó, Kassa-vidék, Nagymihály, Tőketerebes) elöljáróinak kinevezése szintén még a nyár folyamán várható.
