Uniós kisokos: Kisebbségvédelem az Európai Unióban
Az Európai Unió tagállamaiban mintegy 50 millió olyan polgár él, akik valamelyik etnikai alapú kisebbségi közösséghez tartozónak, vallják magukat, és regionális vagy kisebbségi nyelvet beszélnek. Ráadásul a kisebbségek helyzete az egyes tagállamokban eltérő: vannak tagállamok, amelyek el sem ismerik, hogy a területükön őshonos kisebbségek élnek, és olyanok is akadnak, amelyek széles körű jogokat biztosítanak a területükön élő kisebbségeknek.
Az Európai Uniónak alapvetően nincs hatásköre a nemzeti kisebbségek védelme terén, nem léteznek általános kisebbségvédelmi szabályok, mivel a kérdést alapvetően nemzeti jellegűnek tartják. Annak ellenére, hogy az átfogó és egységes kisebbségvédelmi rendszer hiányzik az uniós jogból, vannak olyan jogszabályelemek, amelyekre utalni lehet a nemzeti kisebbségek védelme során. Mindezek ellenére az Európai Unióban születtek a nemzeti kisebbségek védelmét érintő dokumentumok, bár „puha jellegük” miatt inkább csak politikai jelentőséggel bírnak, nem számítanak tényleges jogi eszköznek, a kisebbségi törekvések során azonban hivatkozni lehet rájuk.
Az alábbiakban Mészáros Anikót, a Magyar Szövetség EP-képviselőjelöltjét és képviselői tanácsadót arról kérdeztük, mi történt a kisebbségvédelem terén az elmúlt ötéves választási időszakban.
– fogalmazott portálunknak Mészáros Anikó.
Mint mondta, a kérdés megválaszolása során érdemes visszaugorni 2019-re, hogy lássuk, mivel indított, illetve mit hagyott az akkori Európai Parlament az öt évvel ezelőtt felállt testületre. „Már csak azért is mert mindenképpen meg kell említenünk azt a kisebbségek jogairól szóló két parlamenti jelentést, illetve határozatot, amelyek ma is hivatkozási alapul szolgálnak a testületben és korábbi felvidéki EP-képviselőinkhez, Csáky Pálhoz és Nagy Józsefhez fűződnek. A határozat a kisebbségek diszkriminációjának felszámolásáról, a jelentés pedig az összeurópai kisebbségi minimumkövetelményekről szólt” – mondta Mészáros Anikó.
Hozzátette, azt is tudni kell, hogy az ilyen jellegű jelentések elfogadása és elkészítése nemcsak szakmai, hanem mindig bizonyos belső lobbimunka kérdése is.
„Így történt ez a most záruló törvényhozási ciklusban is, amikor is a kisebbségi ügyeket elsősorban az erdélyi RMDSZ EP-képviselője, Vincze Loránt vállalta fel, nemcsak pártcsaládja, az Európai Néppárton belül, hanem parlamenti szinten is. Emlékezzünk csak az unió szinte minden szegletét megmozgató kezdeményezésre, a Minority SafePackre (MSPI), amely egy a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogait és védelmét uniós szinten megerősíteni kívánó elképzelés volt” – mondta az EP-képviselőjelölt, hozzátéve,
ez az ún. Európai Polgári Kezdeményezés kategóriájába tartozó javaslat Erdélyből és Dél-Tirolból indult ki, majd csatlakozott hozzá nagyon sok európai őshonos kisebbség.
Az Európai Bizottság első vonakodása ellenére sikerült beregisztrálni, és több mint 1 millió támogató aláírás gyűlt össze, a felvidékiek is hozzájárultak ehhez a sikerhez.
"Az Európai Parlament döntő többsége határozattal támogatta meg a SafePacket, meghallgatták a kezdeményezőket, ezt követően viszont az Európai Bizottság úgy találta, nem szükséges a javaslatokat törvényi keretbe foglalni. Megjegyzem, a polgári kezdeményezések legtöbbje ilyen sorsra jutott az eszköz kicsivel több mint 10 éves létezése alatt”
– fogalmazott a Minority SafePack kapcsán Mészáros Anikó, hozzátéve az EB az az uniós intézmény, amely jogalkotásra vonatkozó javaslattal élhet, és nagyon ragaszkodik hozzá, hogy ő döntse el, még annak kockázatát is felvállalva, hogy az emberektől ezért sok kritika éri, milyen témában milyen intézkedéseket javasol.
– fűzte hozzá a képviselőjelölt. Mint mondta, számos nemzeti és regionális parlament is támogatta a kezdeményezést, Szlovákia, Görögországgal egyetemben, inkább úgy döntött, beszáll a perbe a kezdeményezőkkel szemben a Bizottság oldalán, ami máig folytatódik. Végső döntés legkorábban ez év végén várható, a kérdés az, kinek ad igazat az Európai Bíróság, újragondolást kér-e a Bizottságtól vagy helyben hagyja annak eredeti elutasító véleményét.
„De a SafePackkel nem állt meg az élet, ugyanis az Európai Parlament jó néhány olyan témával foglakozott 2019 és 2024 között, amelyek az őshonos kisebbségek jogait érintették. Tette ezt legtöbbször azon a tömörülésen keresztül, amelyet Kisebbségi Intergroupnak (Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoport) nevezünk. Ez a csoport pártpolitikai és tagállami hovatartozástól függetlenül fogja össze azokat az EP-képviselőket, akik támogatják a nemzeti és nyelvi kisebbségek ügyeit. A 80-as évektől létezik, minden mandátum kezdetekor viszont újra kell alakulnia, a megszerzett támogatásoktól függően” – ecsetelte Mészáros Anikó.
Az Intergroup számos ülést tartott Strasbourgban, mondta, ahol az EU különböző országaiból hívott meg kisebbségi kérdésekkel foglalkozó előadókat vagy hallgatott meg aktuális témákat. A magyar ügyek is megjelentek egytől egyig a napirenden, a vajdasági, kárpátaljai, erdélyi és felvidéki vendégelőadók tolmácsolásában.
A 9. törvényhozási ciklusban két magyar társelnöke volt, Gál Kinga fideszes és Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselők személyében. Az Intergroup olyan érdekérvényesítő platform, amelyben a képviselők a rendhagyó ülések és találkozók mellett megerősítették a kapcsolatot a kisebbségvédelmi szervezetekkel, továbbá módosító indítványok kidolgozása útján elérték, hogy a parlamenti jelentésekben megjelenjenek az őshonos kisebbségek. A belsőpiaci területi alapú korlátozásokról szóló jelentés például külön kitér a határmenti területek igényére, hogy elérhetővé váljon a sportközvetítés kisebbségi nyelven a határ másik oldalán is vagy az internetes tartalmak, filmek” – sorolta.
A képviselők kifejtették azon véleményüket is az elősző EP-választást illetően, hogy a kisebbségek politikai életben való részvételét megfelelően garantálni kell, mondta.
Jelenleg a változó tagállami rendszerek miatt is, az őshonos kisebbségek az EP-ben alulreprezentáltak, összesen huszonegynéhány ilyen képviselő ül Brüsszelben. „Az Intergroup az említettek mellett részt vett az EU jövőjéről folytatott konferencián a kisebbségi szervezetekkel karöltve, illetve tavaly ősszel a Nyelvek Európai Napján az EP mellett működő Európai Történelem Háza múzeumnak adományoztak a képviselők kisebbségi és regionális nyelvi szótárakat, ezzel is nyomatékosítva, hogy az európai nyelvi sokszínűség javarészt nekünk köszönhető” – sorolta a képviselőjelölt.
Azt sem lehet figyelmen hagyni, hogy milyen hatással van az orosz-ukrán háború a kisebbségvédelmi téma megítélésesre. Sajnos a kialakult helyzet bár az ukrajnai csatlakozási tárgyalások elindítása előtérbe helyezte a koppenhágai kritériumokat, amelyeknek szerves része az a feltétel, hogy a csatlakozni kívánó államok tiszteletben tartják az emberi és kisebbségi jogokat, kevésbé kedvez a kisebbségi kezdeményezéseknek.
– fűzte hozzá.
Jól látva azt, hogy nem az EU, hanem a 90-es évek elején az Európa Tanács volt az, amely kialakította azt a nemzetközi jogi keretrendszert a nyelvi charta és a keretegyezmény formájában (Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája), amelyek máig meghatározzák az európai kisebbségvédelmet, az EP jelentést készített az EU és az ET közötti együttműködés megerősítéséről, mondta még el a képviselőjelölt, hozzáfűzve, Vincze Loránt jelentéstevőként külön foglalkozott a kisebbségi jogok terén megvalósítandó kooperációval.
A képviselőjelölt a kérdés kapcsán említést tett még arról a mechanizmusról is, amely uniós szinten megoldást jelenthetne az őshonos kisebbségek védelmének biztosítására.
Az ide vonatkozó parlamenti anyagok egyre erőteljesebben kérik az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkének teljes beemelését a mechanizmusba. Persze, ez nem csak ránk vonatkozna, mint kisebbségekre, ismerve az EP megközelítését, de a nemzeti és nyelvi kisebbségek soha nem viselkedtek kirekesztően, és egy ilyen fajta löket az európai szintű politikákban nagyon jól jönne” – mondta Mészáros Anikó. Hozzátette, ha ez nem jön be, marad még adu ászként a parlament tavaly elfogadott javaslata azt illetően, hogy eljött az idő az uniós alapokmányok, szerződések módosítására.
– mondta, hozzátéve, alkalom lenne arra, hogy végre megjelenjen benne a nyelvi alapon történő diszkrimináció tiltása vagy az Alapjogi Charta erejének növelése. „Másik oldalról viszont megjelenhetnek olyan intézményi reformok és ideológiák, amelyek nekünk nem kedveznek. Ez a jövő zenéje és a tagállamok döntenek majd róla, lesz-e belőle prioritás” – tette még hozzá.
Nekünk pedig nincs más dolgunk, minthogy részt vegyünk az EP-választáson, hogy a jövő nagy horderejű kérdéseinek megválaszolásában közösségünk is részt tudjon venni.
