Tűzijáték pro és kontra
Egymás után mondják le az óévet búcsúztató és új esztendőt köszöntő tűzijátékokat a városok és falvak, többek közt az érsekújvári régióban is. A legtöbben az eperjesi gázrobbanás károsultjainak számlájára küldik a tűzijátékra szánt pénzt, de vannak, akik kutyamenhelyeket támogatnak vagy egyéb kiadásokra fordítják. De hogy fogadják mindezt a lakosok?
Párkányban nem rendeznek tűzijátékot, az ottaniak nevetve mesélik, ők mindig az esztergomiban gyönyörködtek. Most azonban a Széchenyi téren látványos fényfestő-show szórakoztatja majd a közösen ünneplőket. A párkányi Szép Rudolf és felesége Annamária, ha ilyentájt otthon tartózkodnak, le szoktak menni a városba, hogy közösségben várják az új évet.
A kőhídgyarmati Dudás Ágnes szereti a tűzijátékot, de az állatok érdekében hajlandó lemondani a látvány élvezetéről. „Nemrég beszámoltak az egyik tévécsatornán egy olyan tűzijátékról, ami sokkal csendesebb, mint az eddig használatosak. Talán ez lenne a megoldás” – véli.
Barna Zoltán az újdonsült újvári még sosem adott ki pénzt tűzijátékért. „Ha azt az oldalát nézzük, hogy a kutyákat, macskákat csak riogatjuk vele, egyet kell értenem az elmaradásával. Hogy az erre szánt összeget valami jobb, közös érdek teljesítésére fordítják, azzal is egyetértek. Meg hát általában kicsi az esélye a köd miatt, hogy látunk is belőle valamit. Ha augusztus 20-án elmegyek Budapestre, öt évre letudom a tűzijátékot”- nyilatkozza.
Danczi József az újvári Csemadok titkára helyesli, hogy Eperjesre küldte a tűzijátékra szánt pénzt a város. Érsekújvár főterén fél 11-től DJ szolgáltat zenét, éjfélkor a polgármester szól majd az egybesereglettekhez. Ő maga a térre nem szokott kimenni, mert a Csemadok székházban várja a vendégeket.
Vanya Magdinak szintén Érsekújvárból az a véleménye, hogy a városok önkormányzatai pozitív színben akarnak feltűnni, pedig lehetne a támogatások mellett tűzijáték is, csak nem kellene túlzásokba esni, mint az elmúlt években. A tűzijáték mindig hozzáadott a szilveszteri hangulathoz.
„Szép, szép, de óriási pénzkidobás, amit másra is lehetne fordítani. Egy rövidebb ideig tartó tűzijátékra még csak igent lehetne mondani, de a hosszú ideig tartót feleslegesnek tartom – mondja Tímár Judit a kéméndi iskola igazgatónője.
Varga Juli Köbölkútról arra emlékezik, családjában sok idős ember nem szerette a durrogást, mert a háborús időket idézte számukra. Állatvédőként be is tiltaná ezt a szokást. Ő maga évek óta azért nem megy szilveszterezni, hogy a kutyáit védje. „Nagyon szép a tűzijáték augusztus 20-án a Duna felett. Ennyi elég is lenne egy évre” – teszi hozzá.
A szőgyéni Gyelnyík Teodor már tíz éve is pénzkidobásnak tekintette a tűzijátékot. „Régebben még annyira ki voltak éhezve a fény- és hangstimulációkra az emberek, hogy a tűzijáték elmaradását nem tolerálták volna, de mára szerintem beleuntak ezekbe. Most már nem lenne közfelháborodás községünkben sem az elmaradása kapcsán” – vélekedik Teodor.
Téglás János Kürt polgármestere elmondja, támogatták Eperjest, Kolont és Gimest, sőt a befogott ebek tápját is a község állja. És lesz rövid tűzijáték is.
