Tiszta vizet öntene a járványügyi pohárba a Magyar Szövetség - VIDEÓKKAL
Április első napján szakmai találkozót szervezett a Magyar Szövetség azon magyar szakemberek bevonásával, akik valamilyen formában részesei a száj- és körömfájásjárvány elleni harcnak, és a találkozó után a felvidéki magyar sajtó képviselőivel is megosztották a véleményüket. Tették ezt elsősorban annak jegyében, hogy a párt is hozzájáruljon az autentikus tájékoztatáshoz, hiszen ahogy Iván Tamás, a Magyar Szövetség Országos Elnökségének tagja, szakpolitikus elmondta, rendkívül fontos a megalapozott, szakmai szempontokból kiinduló felvilágosítás.
Pomichal István, Fél polgármestere, aki a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának képviseletében az országos válságstáb meghívott vendége, korábban az Országos Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének alelnöke, beszámolt a külföldi tapasztalatokról. Beszámolójában egy gyors összehasonlítást is végzett az ötven éve lezajlott száj- és körömfájásjárvány és a mostani küzdelem egyes jellemzői között, amely során olyan meglepő információ is elhangzott, hogy jelenleg a fertőtlenítőszer ára a járvány miatti kereslet miatt egyre nő, már ha egyáltalán hozzáférhető ez az alapvető fontosságú készítmény. A fél évszázada lezajlott járványügyi intézkedések során viszont a hadsereg kirendelt egységei maguk hozták ezt. Hozzátette, az állatállomány a múlthoz képest óriási csökkenésen ment keresztül, a rendszerváltozáskori, azaz harminc évvel ezelőtti mennyiségnek jelenleg kb. a 20%-a van a kisebb-nagyobb gazdaságok birtokában.
A találkozón részt vett két állatorvos, Pleva László és Csicsai Gábor is, akik egyrészt a vírus terjedésének leglényegesebb jellemzőit, illetve az alkalmazott járványügyi intézkedések genezisét, kialakulását ismertették.
Csicsai Gábor elmondta, az előzetesen Szlovákia által kidolgozott protokoll Brüsszel jóváhagyásával került elfogadásra, s hogy az ebből következő döntésekben a legfelsőbb kompetenciája az országos főállatorvosnak van. Csicsai nem felejtette el hangsúlyozni a meghozott intézkedések emocionális következményeit is, amelyek arról tanúskodnak, hogy a döntéshozók mintha megfeledkeztek volna az állattenyésztő emberekről.
Pleva László könnyen elképzelhető példával illusztrálta a vírus szinte szó szerinte ragadósságát, hiszen az képes szinte bármire ráragadni, s így újabb és újabb területekre eljutni.
Továbbá, mint a Magyar Állatorvosok Világszövetségének alelnöke arról is beszámolt, hogy Magyarországon annyiban is különbözött a járványügyi eljárás, hogy a gazdáknak egy bizonyos idő a rendelkezésükre állt, hogy egészséges állataikat szigorúan csak saját használatra, de feldolgozzák. Pleva doktor egy nem kimondottan állategészségügyi észrevételéről is beszámolt, amelynek lényege, hogy bár a járvány első négy gócpontja a magyarok által sűrűn lakott Csallóközben alakult ki, a központi vezetés egyetlen információs kiadványt vagy más kommunikációs csatornát sem hozott mindezidáig létre a kisebbség nyelvén.
Horváth Tamás, Alistál polgármestere és a környék mintegy húsz települését összefogó regionális önkormányzati társulás elnöke pedig arról számolt be, mennyire elősegítette az eddig nem regisztrált háztáji állatenyészetekre vonatkozó általános amnesztia az eddig nem regisztrált, általában néhány állattal gazdálkodó háztáji gazdaságok bármilyen következmény nélküli utólagos bejelentését.
Iván Tamás, a szervező Magyar Szövetség nevében a találkozó végén azt is bejelentette, a párt továbbra is ott van a terepen, figyeli az eseményeket, ahol tud segít.
Ennek jegyében egy, a jövőre vonatkozó konkrét lépésről is határoztak, miszerint a párt egy gyors, gazdasági akciótervet dolgoz ki a járvány következményeinek enyhítésére.
