Szili Katalin: A Fábry Zoltán-díjat a szívemben őrzöm majd
Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke vehette át 2024-ben a Fábry Zoltán-díjat. A galántai ünnepség előtt nemzetről, összetartásról, gerinces magatartásról beszélgettünk. Szili Katalin számára különleges értékkel bír a Felvidéken kapott elismerés.
Szili Katalin jogász, humánökológus, politikus, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés volt elnöke, miniszteri megbízott, miniszterelnöki főtanácsadó. A Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, az egyetem kuratóriumának tagja. Mindemellett gerinces, öntudatos, közvetlen ember – vált számomra nyilvánvalóvá a magyar kultúra napjának országos ünnepsége előtt készített beszélgetésünk során is. Ünnepi beszédét feszült figyelemmel követték a galántai városi művelődési központban jelenlevők,
szavai egyaránt érintettek neves közéleti személyiségeket, politikusokat, nevelőket, fáklyavivőket, mindenkit, aki dolgozik a határon túli közösség megmaradásáért, védelméért és a nemzetért.
Szili Katalin beszélgetésünk során elárulta, mindig nagyon jól érzi magát a felvidéki magyarság, illetve a Csemadok köreiben. Rengeteg barátja, ismerőse van ezekben a körökben, visszajáró vendégként tartják számon Pozsonypüspökitől, Léván át, Nagykaposig.
– fejtette ki az Országgyűlés volt elnöke, aki a közelmúltban elhunyt Duray Miklóssal közös munkásságára is emlékezett.
Tudatosan követi és tájékozódik a Felvidéki magyarságot érintő eseményekről politikai, kulturális és közéleti téren is. Szívén viseli ezen közösség sorsát, éppen ezért különleges megtiszteltetésként éli meg a Fábry-díjat.
– mondta Szili Katalin a díj kapcsán. A magyar kultúra napját különösen fontosnak tartja, hiszen 1989 óta éppen 35 esztendeje vannak a megemlékezések. 2022. december 7-én a magyar parlament hozott egy döntést: egy határozatban elismerte nemzeti emléknapnak január 22-ét, amikor megszületett a Himnusz.
Hogy az ezeréves gyökerekhez való kötődést unokáinknak, gyermekeinknek is tovább tudjuk adni. Itt különszálazom azt, ami egy politikus felelőssége, ami egy értelmiségi vagy éppen egy közösség felelőssége. A politikus felelőssége mindenképpen az, hogy megtegyen mindent azért, hogy a közösségének ez érdekeit képviselje, ugyanakkor mindent megtegyen azért, hogy ott üljön annál az asztalnál, ahol az ő közösségéről döntések születnek” – magyarázta Szili Katalin.
Az értelmiségi ember feladata szerinte, hogy mindig is ott tartsa a közössége előtt azt, hogy milyen irányba kell lépéseket tenni a szülőföldön való boldogulás, érvényesülés biztosításának érdekében. A civil szervezeteknek az a feladatuk, hogy összetartsák ezeket a közösségeket.
„A Csemadok márciusban lesz 75 éves. Azt gondolom, hogy csak köszönettel tartozhatunk mi a világban élő magyarok, hogy ebben a felvidéki magyarságban 75 éve tartják a lelket, és elősegítik azt, hogy tényleg közösségként tudjanak működni az emberek a jelenben is. Fontos feladat a nemzeti kultúránk őrzése is” – üzent Szili Katalin. Egy Fábry Zoltán gondolattal búcsúzott. Fábry egy állhatatos humanista volt, aki stószi remeteként mindig a vox humanáról (emberi hang) beszélt.
– fejezte be beszélgetésünket Szili Katalin.
