Számháborúink
Ember legyen a talpán, aki követni tudja, most éppen hány keze van a kormánykoalíciónak a parlamentben. Keleti szomszédunktól eltérően, szerencsére, nálunk csak számháború zajlik, az viszont a lehető legmagasabb hőfokon.
A honi politikai történéseket követők valószínűleg tisztában vannak a kormánykoalíció fokozatos eróziójával, így csak a címszavak szintjén foglaljuk össze, mennyi az annyi.
A koalíciós egységét elsőként Rudolf Huliak és két képviselőtársa, Pavel Ľupták és Ivan Ševčík bontotta meg, akik a Szlovák Nemzeti Párt frakcióját elhagyva csökkentették a kormánypárti képviselők táborát, bár deklarálták, hogy továbbra is támogatják a kormányt. Ezért cserébe egy minisztériumot kértek.
Radomír Šalitrošt és Samuel Migaľt kizárták a Hlasból, Roman Malatinec pedig Huliakékhoz csatlakozott. Ján Ferenčák ugyan – e lapszámunk nyomdába adásakor még éppen – a párt kebelén maradt, onnan hangoztatja ellenvéleményét.
A Smer-SD, a Hlas-SD és az SNS a múlt héten megállapodott a koalíciós szerződés módosításáról, ez alapján módosul a minisztériumok elosztása. A Smer-SD megkapja a beruházási, régiófejlesztési és informatizációs minisztériumot, valamint az idegenforgalmi és sportminisztériumot. Közlése szerint a párt a kormánykoalíció stabilizálására és a parlamenti kormánytöbbség visszaállítására fogja felhasználni ezt a politikai befolyását.
Erik Tomáš (Hlas-SD) munkaügyi miniszter szerint továbbra is adott a lehetőség, hogy 79 képviselő támogassa a kormányt. A tárcavezető szerint a legfontosabb, hogy a koalíció befejezze a tárgyalásokat további három képviselővel, Ján Ferenčákkal, Samuel Migaľlal és Radomír Šalitrošsal, mert még mindig adott a lehetőség a 79 fős többségre. Ő maga elképzelhetetlennek tartja, hogy Miroslav Radačovský, aki a parlamentbe kerülhet Rudolf Huliak helyett, ne támogassa a kormánykoalíciót.
A pártvezető hangsúlyozta, hogy a koalíció jelenleg 77 parlamenti képviselő támogatását élvezi. Kiemelte, hogy a Hlas az egyes miniszteri tárcákról azért mondott le, hogy helyreálljon a koalíció 79 fős parlamenti többsége, de a tárgyalások még zajlanak, a koalíciós partnereket kell erről kérdezni.
Ugyanakkor egy televíziós politikai vitaműsorban önnön kudarcát is beismerte: Hlas-SD-ből távozott képviselőkkel folytatott tárgyalásai nem vezettek eredményre. Ma ezek a képviselők a Smer-el tárgyalnak. Bízom benne, hogy ha nem sikerült megállapodásra jutniuk a Hlas-al, akkor a Smerrel sikerül – mondta. Azaz, ami bizonyos forró burgonyát Robert Fico tányérjára dobta át, miközben abban bízik, hogy az az új házelnök megválasztása a koalíció politikai újrakezdésének a szimbóluma lehet.
Ehhez viszont össze össze kell kapnia magát a kormánykoalíciónak, más sem hiányozna nekik ebben a helyzetben, mint egy balsikerű szimbólum. Az ellenzék ugyanis értésükre adta, nem kívánnak részt venni a házelnök megválasztásában.
Peter Pellegrini e lapszámunk nyomdába adása idején fogadta Rudolf Huliakot, a Szlovák Nemzeti Párt számára alapított, később tőlük a családi béke érdekében elvett sportminisztérium új várományosát, hogy elbeszélgessen vele miniszteri terveiről. Body shaming ide vagy oda, a köpcös Huliak nem éppen egy sportolói alkat, és eddig arról sem győzött meg, hogy sportmenedzseri képességei indokolnák a kinevezését. Valószínűleg ez esetben felesleges is volna mögöttes okokat keresnünk: a hazai sport közeli jövője egyértelműen rövidtávú politikai árucikké vált.
Azt nem tudjuk, a fegyverek közt hallgatnak a múzsák formában közszájon forgóvá vált mondás eredetijét megfogalmazó Cicero a számháborúra is gondolt-e, valószínűleg nem, ám amikor a koalíció és az ellenzék rendre hetvenkedik, annak általában a szakpolitikai kérdések látják kárát. Ilyen lényeges, mindannyiunkat érintő terület a közbiztonság kérdése is. E téren, a büntető törvénykönyv liberalizálásával, és az elkövetési értékhatár emelésével nem kezdett szerencsésen a magát korábban mindig erősen rendpártinak beállító Robert Fico negyedik kormánya, ezzel ugyanis éppen az átlagpolgárt leginkább érintő, kisebb, vagyon elleni bűncselekményeknek adott zöld utat, azok egy részét szabálysértéssé lefokozva.
Ha pedig mindehhez idült rendőri létszámhiány is társul, akkor a még megmaradó rendőröknek kell a hiányzók feladatát is ellátni, ez pedig csak ideig-óráig lehetséges, hosszútávon nem. Tavaly év végi adatok szerint mintegy 3500 betöltetlen pozíció volt a testületben. 2024 októberi adatok szerint a magyarlakta megyék közül Nagyszombat megyében volt a legnagyobb a rendőrhiány, 19,48 százalékos. Azaz a szükséges rendőrök ötöde hiányzott, ami, ha a Holdról nem is látszik, de mindenképpen gondot okoz egy hétvégi szolgálat megtervezésénél.
A megváltozott helyzetre az érintett önkormányzatok, és a Hlas szorult helyzetét kihasználó Smer is megtette/megtenné a maga lépéseit.
Az önkormányzatok növelnék a saját, közbiztonsággal kapcsolatos jogköreiket. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott törvénytervezetet e hónap folyamán fogja véleményezni a belügyminisztérium. A ZMOS kijelentette, hogy az önkormányzatoknak szüksége lenne a közbiztonsággal kapcsolatos jogköreik bővítésére, a társulás arra is felfigyelt, hogy tartósan kevesebb rendőr van a közterületeken. A belügy reakciója szerint: "A létszámhiánnyal kapcsolatos jelenlegi helyzet ellenére a rendőrség továbbra is ellátja minden feladatát, hogy óvja a lakosság biztonságát és vagyonát". Elméletileg ez biztosan így van, de ha ezt a nemes feladatot háromezerrel kevesebb közeg végzi, az látható a települések közterületein is. Így a részben az előző kormányok átgondolatlan adókezelési lépései miatt nem a legjobb anyagi kondíciók között leledző önkormányzatok újabb terhet vennének önként a nyakukba – újabb állami hatáskört vállalnának fel –, hogy a lakosság biztonságérzetét növeljék.
Ezzel ismét bebizonyosodna, hogy a lakosokhoz az önkormányzat áll a legközelebb.
Robert Kaliňák védelmi miniszter is előállt a saját megoldásával, úgy látszik, lélekben nehezen válik meg a Belügyminisztériumtól. Ő csendőrséget hozna létre. Magyar nyelvterületen, a kakastollak történelmi előzményeivel, és a második világháborúbeli dicstelen szerepvállalásuk okán joggal berzenkedünk a kifejezés használatától, ugyanakkor a szervezetileg részben a hadsereghez tartozó, katonai elvek szerint szervezett rendőri szerv Európa számos országában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában vagy éppen Romániában is sikerrel működik, létjogosultsága tehát nehezen lenne megkérdőjelezhető.
Megjelent a MAGYAR7 9. számában.
