Sokkoló felmérés: A szlovákiai tanárok zöme elhiszi a koronavírussal kapcsolatos álhíreket? A szakember megvédte a pedagógusokat
A szlovákiai tanárok jelentős része hisz a koronavírussal kapcsolatos álhíreknek, megkérdőjelezi a koronavírussal kapcsolatos tudományos ismereteket, és a járvány elleni védekezés szükségességét – derült ki a Focus ügynökség legújabb felméréséből. A témával kapcsolatban a szakembert kérdeztük.

A koronavírus-járvány kitörése óta számos álhír terjed az interneten, amelyek megkérdőjelezik a koronavírussal kapcsolatos tudományos ismereteket és a járvány elleni védekezés szükségességét.
Mindeddig az ilyen vélemények terjesztése Marián Kotleba neonáci eszmékkel kokettáló pártjának a terepe volt, de mi a helyzet azokkal a szlovákiai tanárokkal, akikről a legújabb felmérés kiderítette, hogy a koronavírust szintén egy hétköznapi influenzának tartják, és elhiszik, hogy a védőoltásokkal valójában nanochippeket szeretnének az emberi szervezetbe beültetni.
A tudománytalan álhírek elérték volna már az iskolai közeget is? Minderről Tóth Tibort, a Synergic Polgári Társulás elnökét kérdeztük, aki többek között az álhírek terjesztésével kapcsolatban szervez előadásokat az általános iskolákban.
A Focus ügynökség legújabb felmérése szerint
az általános iskolák felső tagozatos tanárainak közel egyharmada (31%) gondolja úgy, hogy a védőoltásokkal nanochippeket ültetnének az emberi szervezetbe. A tanárok 44%-ka a koronavírust egy hétköznapi influenzának tartja. 39%-uk pedig hisz abban, hogy a védőmaszkok rendszeres viselése negatív egészségügyi következményekkel jár.
Meglepte az eredmény? - kérdeztük Tóth Tibort, a Synergic Polgári Társulás elnökét. A véleménykutatás lényegét a „savanyú a szőlő” jelzőben kell keresni – válaszolta a szakember, aki szerint a szlovák sajtóban megjelent felmérés eredménye különösen rossz fényben tünteti fel a szlovákiai pedagógusokat. Eközben, ha megnézzük, ki rendelte az említett felmérést, az nem más, mint a Spolu elnöke, Juraj Hipš és az Európai Néppárt (Európska ľudová strana). Az eredményeket tehát ennek fényében kell nézni – mondta Tóth.
A Focus felmérését Tóth Tibor szerint - végigolvasva Juraj Hipš ezzel kapcsolatos blogbejegyzését - egy erős kormányellenes kritikának szánták, amire a tanárokat használták fel. A szakember szerint ez teljesen világos. A Spolu a tanárokat kihasználva egy kicsit rúgni akart a kormánypártokba
– fogalmazott a szakember.
Tóth szerint ez nem az első eset, amikor a Spolu és a Focus ügynökség olyan felméréseket tett közé, amely az aktuális kormány ellen irányultak. Másfél éve volt egy hasonló felmérés, ahol szinte ugyanezeket a kérdéseket tették fel. Akkor ugyanígy „csőbe húzták” a tanárokat – mondta Tóth.
Akkor az említett felmérés szerint a szlovákiai tanárok 54%-a hitt a konspirációs elméleteket gyártó médiumoknak. „Ha megnézzük a mostani eredményeket, akkor valamit javult ez a szám, szóval ha cinikus akarnék lenni, azt is mondhatnám, hogy ennek alapján javult tanáraink kritikai gondolkodása” – mondta Tóth Tibor.
Tóth figyelmeztet a Focus felmérésének mélyebb áttekintésére. Ha ugyanis megnézzük a Focus metodikáját, amit a felméréseknél használ, akkor látjuk, hogy a Likert-skálát használták. Itt olyan lehetőségek tűnnek fel, mint az „egyértelműen egyetért”, „inkább egyetért, mint nem”, „inkább nem ért egyet”, „egyáltalán nem ért egyet”, és „nem tudja a választ” – magyarázza a szakember.
Vizsgáljuk meg alaposabban például azt az eredményt, amely szerint a szlovákiai tanárok 31%-a a védőoltást a nanochippek bejuttatásával köti össze. Az említett 31% úgy jött ki, hogy ebből csupán a megkérdezettek 8%-a mondta, hogy „egyértelműen egyetért” ezzel az állítással, és 23% „inkább egyetért mint nem”. Így viszont már sokkal árnyaltabb az eredmény
– magyarázta Tóth.
A Focus ezt a két számot adta össze, így jött ki a 31%, ami viszont már magasnak tűnik. Minden felmérésnél a 30%-nál magasabb számok figyelmeztető jellegűek.
Eközben a megkérdezett tanárok nem 31%-ka mondta ki, hogy „igen, hiszek ebben”, csupán 8 százalék. A maradék 23% e téren inkább bizonytalan volt. Erre a kis adatcsúsztatásokra ezért oda kell figyelni
– mondta a szakember, aki viccesen felidézi Winston Churchill azon ismert idézetét, hogy „csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”. Ugyanez a helyzet a védőmaszkok esetében is, ahol hasonlóan meg kell nézni a skála pontos arányait.
Az az eredmény is magyarázatra szorul, miszerint a felmérésben a megkérdezett tanárok 80%-a nő volt. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a szlovákiai tanárnők 80%-a hisz az álhírekben, hanem csupán azt tükrözi, hogy mivel a szlovákiai pedagógusok jelentős része nő, így a felmérésben is inkább nők vettek részt.
Ez is tehát egy rosszul interpretált adat példája – mondta a szakember. Hasonlóan ahhoz, amikor egyesek szimmetriát véltek felfedezni a csokifogyasztás és a Nobel-díjasok között. A felmérést Svájc nyerte, ami természetesen nem azt jelenti, hogy a csokoládéfogyasztás miatt van annyi Nobel-díjas Svájcban, hanem mert ott adnak a legtöbb anyagi forrást a fejlesztésekre. De úgy is lehet interpretálni, hogy azért van ott sok Nobel-díjas, mert sok csokit esznek.
A szlovák sajtó ugyanakkor a Focus ügynökség eredményeit kész tényként kezeli, és riadót fújt az oktatásban tevékenykedő, konspirációs elméleteket terjesztő tanárok ellen.
Ennek kapcsán azzal a ténnyel is tisztában kell lenni, hogy például a szlovák Denník N napilap, amely a független sajtót képviseli Szlovákiában, olyan újságírókat tömörít, akik nyíltan vállalják, hogy PS-Spolu-pártiak, és nyíltan kormányellenesek. Ez is befolyásolja azt, ahogyan viszonyulnak a Spolu által megrendelt felméréshez
– vélekedett Tóth.
Szintén meg kell említeni Vladimír Bilčík (Spolu) szerepét is, aki EP-képviselő és szlovákiaiként egyedüli tagja annak a munkacsoportnak, amely a dezinformáció ellen harcol az Európai Unióban.
Bilčík kijelentette, hogy a Facebookot és a Googlet szabályozni kell. Ugyanakkor Tóth Tibor szerint
nem a Google szolgáltatásait kell regulálni vagy betiltani, mivel az nem generál önmagában álhíreket. A digitális kompetenciák és a kritikus gondolkodás szintjének emelése lenne a megoldás az álhírek terjesztésének megállítására.
A Hlavné správy az egyik legnépszerűbb weboldal Szlovákiában, holott ismert, hogy álhíreket terjeszt. A weboldallal kapcsolatban a szakember kiemelte, hogy egy nagyon jó trükkről van szó. Készítői egy ütős nevet használtak fel, amely egy hiteles hírportálra asszociál, mivel számos televíziós csatorna hasonló név alatt sugározza híradását. A Hlavné správy ennek segítségével kiépített egy bizalmi buborékot Szlovákiában, amit nagyon nehéz áttörni.
Tóth Tibor egy másik érdekességet is említ. A nemrég lezajlott Globsec biztonság konferencián Pozsonyban egy olyan jelentést közöltek, amelyben a konspirációs elméletek és álhírek témában ugyanez a Focus ügynökség egy felmérést készített tíz országban. Az eredményekből kiderül, hogy Szlovákia toronymagasan vezet az említett témakörben, és lakosai a legnagyobb mértékben hajlamosak elhinni az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket (lásd a cikk alatt a táblázatot).
Szlovákia 56%-kal „megnyerte” ezt a verseny, mögötte van Bulgária 48%-al, és Románia 39%-al. A V4-ek közül is a legrosszabb eredményekkel végzett Szlovákia (Magyarország 35%, Lengyelország 34%, Csehország 29%).
– mondta Tóth Tibor.
Ugyanebben a Globsec-statisztikában található egy másik érdekes számadat, amely arról számol be, hogy a konspirációs elméletek melyik típusa terjed leginkább Szlovákiában:
- 67% „EU-diktátum”: az EU és Brüsszel diktál Szlovákiának, amely ezt nem tudja befolyásolni
- 65% „NATO”: a NATO-bázisok Szlovákiában amerikai okkupációt jelentenének
- 60% „titkos társaságok”: a világtörténésekről nem a választott politikusok döntenek, hanem titkos társaságok, amelyek a világuralomra törekednek
- 58% „NGO”: a nonprofit szervezetek külföldi hatalmak és érdekek meghosszabított kezei
- 51% „antiszemita álhírek”: a zsidóknak túl nagy hatalmuk van, és a háttérben uralkodnak a világ kormányai és intézményei felett
Fontos kiemelni,
a Globsec statisztikában a megkérdezettek 53%-a, aki elhitte ezeket az álhíreket, főiskolai végzettséggel rendelkezett. Visszatérve a szlovákiai pedagógusokkal készített felméréshez elmondható, hogy a Globsec által készített felmérés az összes főiskolai végzettséggel rendelkezőket mérte fel Szlovákiában, és ebből az eredmény 53%. „Tehát nem a tanárok álnak ilyen rosszul, hanem az ország van ilyen állapotban”
– magyarázza Tóth Tibor.
Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy egy olyan államban végezték el ezt a felmérést, ahol egy neonáci eszmékkel kokettáló párt a parlament része. Az is sokatmondó, hogy maga Marián Kotleba is tanári végzettséggel rendelkezik.
Az álhíreket terjesztő médiumok sikerességét a szakember főként abban látja, hogy „egyszerű kérdéseket tesznek fel, és egyszerű válaszokat adnak rá”. A feltett kérdéseknek van mindig némi valós alapja, csak a téma nincs kellőképpen elmagyarázva, vagy csak egyszerűen rosszul van kommunikálva, és ennek fényében megjelennek a konspirációs elméletek, amelyek aztán ellenőrzés nélkül terjednek az interneten, és újabb álhíreket gerjesztenek.
Legutóbb az 5G technologiával kapcsolatban terjedtek ilyen álhírek az interneten. Nálunk nem, de világszerte odáig fajult a helyzet, hogy az emberek ezeket az antennákat felgyújtották vagy ledöntötték, mert az a tévhit terjedt el, hogy káros az egészségre – mesélte Tóth Tibor.
A szakember ennek kapcsán megemlítette Igor Matovič kommunikációs stílusát is, amely sok esetben nem a legszerencsésebb. Kísértetiesen kezd hasonlítani Donald Trump politikájához, aki a Twitteren szokta visszavonni vagy kirúgni tanácsadóit. A szociális háló nagyon erős politikai befolyás alatt áll. A szlovák miniszterelnök nagyon aktív a közösségi oldalán, ahol gyakran olyan posztokat oszt meg, amelyek nem éppen szerencsések
– véli a szakember.
Egyébként éppen tegnap a Denník N hozott le egy olyan hírt, hogy Zuzana Čaputová nem támogatja az országos tesztelést. A szlovák lap később kijavította a hírt, és elnézést kért a hibáért (Čaputová nem az országos tesztelést ellenezte). Eközben Matovič már reagált is közösségi oldalán erre a posztra anélkül, hogy megbizonyosodott volna annak valóságtartalmáról, és rosszallását fejezte ki a köztársaság elnökasszony véleménye miatt.
Ez az eset is nagyon jó mutatja az álhírek terjedésének "sebességét" – emelte ki a szakember. Láthatjuk, hogy valójában féligazságokról, félreértelmezésekről van szó. Sem a miniszterelnöknek, sem az összes többi politikusnak nem lenne szabad így kommunikálnia.
Az álhírek kapcsán Tóth Tibor kiemelte Soňa Peková cseh virológus és epidemiológus személyét. Peková az elsők között diagnosztizálta a koronavírusos betegeket Csehországban. Ő kezdte terjeszteni azt a nézetet is, hogy a Covid-19 mesterséges vírus, mivel ilyen hatékony és ilyen gyorsan terjedő vírus nem lehet biológiai vírus. Peková ma az álhíreket terjesztő cseh médiumok "királynője", számos videóban és cikkben nyilatkozik a koronavírussal kapcsolatban.
Mindezzel nagy népszerűségre tett szert, és a cseheket az sem érdekli, hogy sok esetben egyáltalán nem jöttek be állításai. Nyár előtt azt mondta, hogy nem lesz a koronavírusnak második hulláma, ehhez képest nem ez történt. Legújabban pedig a Reflexnek nyilatkozott, ami egy meglehetősen jó nevű cseh lap. Azt állította, hogy ha nem tesztelnének ennyire sokat, nem is lenne ilyen őrület a Covid-19 körül.
Peková szerint a Covid-19 lefolyása enyhe szimptómákkal jár, és az év végéig a betegség biztosan eltűnik a világban. Az álhírportálok veszélye tehát abban rejlik, hogy gyakran találhatnak akár egy tanult és szakavatott személyt is, aki elméleteiket alátámasztja
– mondja a szakember.
Annak ellenére, hogy Peková sok mindenben tévedett, Csehországban előszeretettel terjednek nézetei. Sőt, Miloš Zeman, cseh köztársasági elnök állami kitüntetésre javasolta Soňa Pekovát. Zeman ugyanis nyíltan Covid-szkeptikus. Tóth Tibor szerint non plus ultra, hogy valaki egy álhíreket gyártó tudósnőt tüntetne ki.
A Focus felméréséből az is kiderült, a szlovákiai tanárok bírálták, hogy a kormány és az oktatási minisztérium nem biztosította technikai téren a koronavírus alatt zajló távoktatást. Szintén hiányolták a módszertani támogatást is, ide tartozik a digitális készségek fejlesztése és a távoktatás minőségének javítása.
Tóth Tibor a Synergic Polgári Társulás elnöke, amely a hibrid oktatással foglalkozik. A hibrid oktatás a hagyományos (frontális, prezentációs) oktatás és távoktatás (digitális oktatás) metszete, amikor kihasználják a digitális technológiát arra, hogy attraktívabbá tegyék az iskolákban zajló oktatást.
Tesztprojektkén két pozsonyi iskolában – a Duna utcai gimnáziumban és a püspöki alapiskolában tartanak előadásokat, és segítenek az iskoláknak a digitális technológiák elsajátításában a koronavírus időszaka alatt. Tervük később mindezt kiterjeszteni az összes felvidéki magyar iskolára.
A társulás célja a tanárokat megtanítani a különböző digitális eszközök használatára, ilyen az online konferencia, vagy a digitális felmérők elkészítése és kiértékelése. A technika ugyanis jelentősen segítené a tanárok munkáját, hogy ne kelljen órákat eltölteniük például a tesztek javításával, hanem pár kattintással kiértékelhessék azokat.
Tóth Tibor emellett a Pozsony megyei iskolákban tart előadásokat az álhírek (hoaxok) terjesztésével és felismerésével kapcsolatban. A diákok az előadások során játékos módon ismerhetik meg azokat a pontokat, amelyek az álhíreket jellemzik, hangsúlyt fektetve a kritikai gondolkodásra.
„A gyerekek így megtanulják, hogy minden hírhez kicsit kételkedve álljanak hozzá, és keressenek utána az információknak. Nem kell mindent elhinni, amit a szociális hálón olvasunk” – mondja a szakember.
