Pénz lenne rá, csak a szándék hiányzik a kormányból, hogy megoldja a Csallóköz csatornázási gondjait - VIDEÓVAL

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke elmondta, Csallóköz Közép-Európa egyik legnagyobb ivóvízkészletével rendelkezik. A Szövetség néhány hónapja felmérte a Csallóköz csatornázási gondjait, világossá vált, a régió ivóvízkészlete veszélyben van.

A kormány politikája sajnos nem figyel erre a természeti kincsre, így a Szövetség egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy megoldja a régiót jellemző környezetvédelmi problémákat, amelyek jórészt a szennyvíz-hálózat elégtelen kiépítéséből adódnak. A csatornázás kiépültét egy tervdokumentáció elkészítésének kell megelőznie, ennek kidolgozása egy-egy kisebb falu esetén is 25 ezer euró, ezt egy 100 ezres éves költségvetéssel bíró település nem tudja megengedni magának. Ehhez a kormány segítségére lenne szükség, ahogy ahhoz is, hogy a már kiépített rendszert rá lehessen kapcsolni a megfelelő tisztítóhálózatokra. Több millió euró fekszik a földben kihasználatlanul - szögezte le a pártelnök.

A Szövetség a kormányhoz fordul, hogy a Csallóköz minden településén teremtsék meg az anyagi feltételeit egy megfelelő, gazdaságos és vízvédelmi szempontból elengedhetetlen csatornázási rendszer megépítésének.

Sólymos László, az előző kormány környezetvédelmi minisztere szerint a regnáló vezetés megfeledkezett az ország egyik legfontosabb természeti kincséről, a csallóközi ivóvízről. Nem támogatják a csatornázási rendszer kidolgozását, holott Csallóköz településeinek mintegy harmada nincs rákötve erre a rendszerre. Sólymos szerint felháborító, hogy a tárca jelenlegi vezetése a megfelelő anyagi források és eszközök birtokában sem fogott hozzá a munkához, holott kész egy akcióterv és a Lex Csallóköz törvény is rendelkezésükre áll.

A régió lakói kénytelenek saját emésztőgödreiket használni, amely nagyban veszélyezteti az ivóvízkészletet. A minisztérium asztalán ott van a terv, amely biztosítaná a probléma megoldását. A tárca elhanyagolja ezt a programot. 

A Környezetvédelmi Alap számára járó támogatás sajnos egyáltalán nem vagy rosszul kerül felhasználásra. Az emissziós kvóták eladásából származó bevétel 30%-át környezetvédelmi célokra kellene fordítani, de ez nem történik meg, holott a környezetvédelmi tárca rendelkezésére állnak a megfelelő anyagi források. Sólymos szerint a problémát egyszerűen meg lehetne oldani, hiszen a kormányfőt és a tárca vezetését ugyanaz a párt adja. A településeknek nincs más módja a megfelelő szennyvízhálózat kiépítésére, mint a Környezetvédelmi Alap, de az alaphoz beadott projektek nagy része nem kerül megvalósításra - mondta el Sólymos.

Jelenleg "projektstop" van a minisztériumban, a csallóközi polgármesterek nem tudnak újabb forrásokhoz jutni, pedig rendelkezésre áll a megfelelő anyagi háttér, hiszen az emissziós kvóták egységára a háromszorosára nőtt a korábbi évekhez képest.

2019-ben 231 projekt került elfogadásra, 2021-ben viszont már csak 76 projekt. Sólymos kiemelte, egyetlen csallóközi település se kapott támogatást tavaly.

Mózes Szabolcs, a párt alelnöke hangsúlyozta, a kormány nem törődik eléggé a déli régiókkal. Ezt mutatja a tavaly elfogadott útfejlesztési terv, az építési és területfejlesztési törvény, az adóreform és számos más, az önkormányzatok megkérdezése nélkül hozott döntés.

- hangsúlyozta Mózes.

Balódi László, Nemeshódos polgármestere kiemelte, köztudomású, hogy a kormány rosszul meríti az EU-s forrásokat. A falu még 2011-ben beadta a megfelelő kérvényeket, de csak 2019-re sikerült forrásokhoz jutni. Balódi szerint van elég forrás a kormánynál, hiszen, ha 28 millió eurót el tudtak költeni COVID-lottóra, akkor a projektdokumentációs kiadások fedezésére is kell, hogy legyen pénz. Balódi kihangsúlyozta, az nem megoldás, hogy büntetések formájában a lakosok nyakába varrják a szennyvízhálózat hiányát. A kormány közölte a településekkel, szennyvizüket hordják el a pozsonypüspöki tisztítóba, csakhogy ennek költségét a lakosoknak kellene fedeznie, amely Nemeshódos esetében 120 euróra rúg tartályonként. Előfordul az is, hogy az egyik településen ugyan kiépült a rendszer, de a víztisztító-állomások messze vannak, sőt, megesik, hogy a cső vakon végződik, hiszen, ha a következő település már nem tudta kiépíteni a saját rendszerét, a vezeték "elakad" a földben.

- zárta Balódi.

Miklós Ferenc, Szap polgármestere elmondta, a csilizközi kistérség tervdokumentációs projektje 2000-ben indult, de a folyamat elakadt. Évek óta próbálnak megfelelő forrásokat találni, más választásuk nem révén a nyugat-szlovákiai vízművekkel karöltve dolgozták ki a kistérség csatornázási rendszerének tervdokumentációját. Most a vízművek pályáznak a megfelelő forrásokért, hiszen a falvak egyébként kénytelenek 5%-nyi önrészt biztosítani, amely a konkrét projekt esetében 50 ezer euró lenne. "Ez kétvállra fektetné a falut"- mondta el Miklós, aki az alkalmat kihasználva megköszönte a vízművek segítségét.

Sólymos újságírói kérdésre válaszolva elmondta, 80 millió euróból megoldhatóak a régió csatornázási gondjait. Reálisan két év alatt kezelni lehetne a problémát, az előző vezetés idején a tárca 30 millió euróért épített ki csatornázási rendszert. A minisztérium rendelkezésére állnak a megfelelő források - hangsúlyozta Sólymos, ezzel megoldva azon kistelepülések problémát, akik csak a Környezetvédelmi Alapon keresztül juthatnak támogatáshoz.

Forró Krisztián pártelnök az elmúlt hetekben megjelent, a magyar-szlovák viszonyt sértő újságcikkek kapcsán leszögezte,

a párt élesen elutasít minden olyan kísérletet, amely a magyar és szlovák közösség vagy a V4-es tagállamok között kíván feszültséget szítani. A Szövetség minden egyes alkalommal felemeli a hangját, ha a magyar közösséget atrocitás éri, ez a jövőben sem lesz másként.

A sajtótájékoztatót alább tekinthetik meg: