Megint itt az óraátállítás – vasárnap hajnalban előre tekerünk
Ez évben március harmincadikán, azaz most vasárnap veszi kezdetét a nyári időszámítás, vagyis eljött a tavaszi óraátállítás ideje, ami sokak számára annyit jelent, hogy kevesebbet alszanak vasárnapra virradóra. Ha Ön ébren lesz vasárnap hajnali két órakor, ne felejtse háromra állítani az óráját. A legtöbb esetben viszont ma már ezt maguktól is megteszik az „okos” szerkezetek.
A tavaszi óraátállítás gyakorlata miatt ugyan a gyakorlatban a legtöbben nem alszanak kevesebbet, azonban sokan nehezen alkalmazkodnak a változáshoz, van, akinek elég egy-két nap, valakinek akár hetekig is tarthat. Valószínűleg ez az oka, hogy az időváltás a legtöbb embernek nem éppen a szíve csücske.
Az óraátállítás története egyébként meglehetősen régre, egészen a 18. századig nyúlik vissza, s állítólag a szénfogyasztás visszafogása volt az egyik első indok. Az érvelés máig hasonló, az, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje - általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus - megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség. Az állítólagos hozadékok mellett viszont az elmúlt években egyre több szó esik az óraátállítás negatív hatásairól is.
Az Európai Parlament erről – vagyis az óraátállítás gyakorlatának eltörléséről - 2019-ben már hozott egy döntést, ám ennek gyakorlati megvalósítására különböző okok miatt mindezidáig nem került sor. Mivel az unióban a tagállamok nem egyeztek meg arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás legyen e a végleges, a kérdést az Európai Bizottság végül nemrégiben levette a napirendről.
