Közép-Európa nemzeteinek jövőjéről
Először rendezett konferenciát Pozsonyban Istropolis Summit címmel a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a Közép-Európa nemzeteinek jövőjét meghatározó kihívásokról. A Prímási palotában telt ház előtt megvalósult rendezvényen az Amerikai Egyesült Államokból, Nyugat-Európából és Közép-Európából érkező politikusok, kutatók és különböző szakterületek vezető képviselői tartottak előadásokat és panelbeszélgetéseket a térségünket érintő geopolitikai és társadalmi kérdésekről.
A hagyományteremtő szándékkal megvalósított konferencia témái között szerepelt a migrációs válság, a kultúrharc újonnan kialakult frontvonalai, a Trump-kabinet által nyújtott új lehetőségek Közép-Európa számára és az ifjúságpolitika legfontosabb kérdései. A hiánypótló, angol nyelvű konferencia célja elsősorban az volt, hogy különböző nézőpontokat bevonva elősegítse a párbeszédet és az együttműködést a régió országai között.
Az első plenáris előadást Magyarország miniszterelnökének politikai igazgatója és az MCC kuratóriumának elnöke, Orbán Balázs tartotta a jövő külpolitikai startégiájáról. Manapság ugyanis mindenki a globális változásokról beszél, de a legfontosabb kérdés számunkra az, hogy Európa hol találja meg a helyét ebben az új világrendben. Ebben az összefüggésben beszélt Orbán Balázs az együttműködésen és a kölcsönös előnyökön alapuló új magyar stratégiáról, a konnektivitásról, amely már idén jelentős eredményeket hozhat Magyarország számára. Véleménye szerint Európának is valami hasonlóra lenne szüksége, ám Brüsszel nemtetszését fejezte ki ezzel a stratégiával kapcsolatban, mert inkább a jól hangzó stratégiákat szereti, amelyek azonban a gyakorlatban megbuknak.
– Brüsszel jelenleg konfliktusokba bonyolódik minden jelentős hatalommal. Az elmúlt öt évben a brüsszeli elit kudarcot vallott minden fontos szakterületen, s a háborút is rosszul kezelte, de rosszul kezelte a zöldátállást és a migrációt is. Az európai ipar nem versenyképes, magasak az energiaárak – mondta.
– Európa egyedül maradt, és még mindig ragaszkodik a háborúpártisághoz, ami senkit sem szolgál, s ezt a kudarcot vallott stratégiát akarja továbbra is folytatni – hangsúlyozta az előadó.
A konferencia első panelbeszélgetését Pomichal Krisztián, az MCC szlovákiai igazgatója vezette, és a Trump-adminisztráció lehetséges hatását boncolgatta régiónk biztonságára és stabilitására vonatkozóan. A résztvevők egyetértettek abban, hogy miközben az Európai Unió félreértelmezi az amerikai álláspontot, nem foglalkozik a valódi értékeivel és a saját biztonságával. A panelbeszélgetés résztvevői szerint Európa nem maradhat továbbra is potyautas, többet kell költenie a saját védelmére, és egy transzatlanti restartra lenne szükség. Véleményük szerint az USA jelenlegi álláspontja Európa számára is előnyös lehet, ezért Európának jó partneri kapcsolatokat kellene kialakítania az Amerikai Egyesült Államokkal.
A napjainkban a mindannyiunk életet érintő illegális migráció, a biztonság és a szuverenitás volt a témája Matúš Šutaj Eštok szlovák belügyminiszter előadásának. Elmondta, hogy hivatalba lépése óta személyes prioritásának tartja Szlovákia biztonságát, hiszen ettől függ az ország fejlődése és
– Az illegális migráció elleni küzdelem koordinált megoldásokat kíván minden szinten – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország és Szlovákia hozzáállása a kérdéshez helyesnek bizonyult. Előadásában hangsúlyozta, hogy a migrációval a származási országban kell felvenni a harcot, ami egyébként költséghatékonyabb is. Kiemelte továbbá, hogy a migránsok érdekei semmiképpen sem helyezhetők a saját állampolgárok érdekei fölé.
A panelbeszélgetés résztvevői elsősorban arra keresték a választ, hogy mihez kezdhetünk a 21. századi új migrációs nyomással, miközben nemcsak a jelenség gyökereit, hanem azt is megvitatták, milyen biztonságpolitikai, társadalmi és kulturális stratégiákkal lehet megfelelni a kihívásnak úgy, hogy közben Közép-Európa a kontinensnek is példaként szolgáljon.
A beszélgetés résztvevői szerint európai érdek, hogy megállítsuk az illegális migrációt, vagyis ha eleve megakadályoznánk a migránsok belépését az Unió területére.
Abban is egyetértettek, hogy a második világháború után kialakult menekültügyi rendszer elavult, s ha nem változtatják meg a szabályokat, nem lehet megállítani a migrációt. A beszélgetés résztvevői több rossz példát is felhoztak, amilyen például a rövid időre szóló francia tartózkodási engedély, amit a marokkói menekültek kapnak. A tapasztalatok szerint ugyanis a migránsok ezek lejárta után is az országban maradnak. A legális és illegális migráció kérdése így tehát összefonódik. Az amerikai tapasztalat a vendégmunkásprogramot sem tartja jó megoldásnak, szerintük ugyanis, ha egyszer bejön valaki az országba, az már ott is marad.
Szó esett továbbá a beszélgetés során a második, illetve harmadik generációs migránsokkal kapcsolatos komoly problémákról; ők sokszor radikálisabbak, mint a szüleik. Ez további problémákat generál, például erősödik az antiszemitizmus annak ellenére, hogy ezek a generációk már a befogadó országban nevelkedtek. A beszélgetőpartnerek azt is problémának tartották, hogy Európa nem kommunikál világosan a migrációt illetően, nem mondja ki, hogy nem szívesen látja a migránsokat, ráadásul elnéző velük, nem kényszeríti ki a befogadó ország szabályainak és szokásainak a tiszteletét.
Václav Klaus, Csehország korábbi államfője azt boncolgatta, vajon elvesztegethetjük-e azt a lehetőséget, amit a régi értékeket visszahozó Trump-adminisztráció kínál? Klaus rámutatott, Magyarországnak és Szlovákiának is olyan vezetője van, akiket azért választottak meg, hogy a saját országukat szolgálják, ne pedig Brüsszelt és a Soros-szervezeteket.
– A cseh politikusok nem így viselkednek, megnyirbálják a szabadságjogaimat, nehogy releváns témákban kinyilvánítsam a véleményemet – mondta az egykori vezető cseh politikus. Klaus véleménye szerint nem fog sokáig tartani a Trump színrelépése által okozott csend az európai politikusok körében, mert az európai politikusok sok pénzt fektettek a háborúba, eredményeket akarnak majd látni, és vissza akarják állítani a Trump előtti világot. Mint mondta, Európa és Közép-Európa, ha nem lesz éber, könnyen elszalaszthatja a Trump-győzelem jelentette esélyeit.
Az ezt követő panelbeszélgetés, amelyet Ralph Schoellhammer, az MCC műhelyvezetője, a Brussels Signal rovatvezetője moderált, Közép-Európa szerepét taglalta a kulturális háborúban. Napjainkban az új és radikális ideológiák példátlan kihívást intéznek hagyományaink, nemzeti önazonosságunk és civilizációnk alappillérei ellen, és egyre erősödik a kultúráért folytatott harc. A panelbeszélgetés résztvevői elsősorban azt boncolgatták, miféle erők állnak a konfliktus mögött, és milyen jövő vár a lassan identitását vesztő nyugati civilizációra.
Ján Figeľ, az Európai Unió korábbi biztosa a konferenciát záró plenáris előadásában, a Schuman-terv hatásairól beszélt a tartós európai békére. Ecsetelte a Shuman-terv korabeli értékelését és jelentőségét. Mint mondta, most is meg kell találnunk azt a szűk ösvényt, amely a békéhez vezet, s ez a nagyhatalmak közti párbeszéden alapul. Véleménye szerint létre kell jönnie egy védelmi szövetségnek, amelyben a békés együttműködésen van a hangsúly, ami soha nem látott fejlődést hozhat a résztvevő országok számára. Akkor is, ha ez sokak számára jelenleg elképzelhetetlen, hiszen a Schuman-terv is lélegzetelállító volt a maga idejében, mégis megvalósult, és eredményeket hozott, tette hozzá.
A telt házas részvétel, a mindvégig kitartó közönség érdeklődése azt bizonyítja, nagy szükség volt már itt, Szlovákia fővárosában egy ilyen jellegű esemény megszervezésére.
– Az alapvető koncepciónk arról szólt, hogy Közép-Európa nemzeteit, magyarokat, szlovákokat, cseheket, lengyeleket, osztrákokat egy asztalhoz ültessünk az MCC 30 éves múltjának köszönhetően kialakult kapcsolati tőkénk segítségével Nyugat-Európa vagy az Amerikai Egyesült Államok legjobb gondolkodóival, vezetőivel, szakembereivel. Egy olyan platform létrehozása volt tehát a célunk az Istropolis Summittal, ahol ezek az emberek találkozhatnak és véleményt cserélhetnek, elmondhatják a jó vagy rossz gyakorlataikat – fogalmazott lapunknak Pomichal Krisztián, az MCC szlovákiai igazgatója. Hozzátette, az új amerikai vezetés sok szempontból mintaadóként tekint Magyarországra, elég, ha csak arra gondolunk, a Trump-kampány során hányszor hangzott el pozitív kontextusban Orbán Viktor neve.
– A program remek volt, az előadók, a panelbeszélgetések résztvevői érdekes, inspiráló személyiségek voltak. Hiánypótló eseménynek lehettünk a résztvevői, hiszen a konzervatív értékrendet nyíltan felvállaló rendezvények nem gyakoriak Pozsonyban. Magyarországon ennek már nagyobb hagyománya van – mondta Nagy Teó hozzátéve, személy szerint a fiatalokról szóló beszélgetés fogta meg a leginkább, amelyen nagyon sok érdekes vélemény elhangzott a fiatalok politikai hozzáállásáról, például, hogy miért szavaznak nem hagyományos pártokra.
– Szerintem azért volt fontos, mert az ilyen jobboldali témákból és jobboldali megközelítésből nem látunk eleget a Felvidéken, és pont olyan problémákat említettek, amelyek túlzás nélkül a legnagyobbak napjainkban, például a globalizmus, a migráció vagy a fiatalok politikaellenessége. Annak különösen örülök, hogy amerikai fiatalok is eljöttek erre a beszélgetésre, mivel teljesen más perspektívát tudnak adni egy-egy témának. Ők a globális erő másik oldalán élnek, és mégis ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek, mint mi – mondta Vincze Barnabás.
– Támogatom az ilyen eseményeket és azt különösen értékelem, hogy fiatalokat is meghívtak. Ritka ugyanis az olyan fiatal, aki érdeklődik a témák iránt, van véleménye és meg is tudja fogalmazni – tette hozzá Bognár László.
– Szlovákiai magyarként nagyon örültem ennek az eseménynek – fogalmazott Katona Zsófia hozzátéve, nőként pedig különösen örült annak, hogy ilyen konzervatív eseményen több nőtársával is találkozhatott.
Lampl Zsuzsa szociológus, egyetemi oktató is azt emelte ki, hogy a rendezvényen, résztvevőként és előadóként is, sok fiatal volt.
– Fontosnak tartom ezt a konferenciát, mert más szemszögből közelítette meg a létfontosságú kérdéseket, amelyek a közvéleményt, a politikumot és az egész világot foglalkoztatják. Két dolgot hangsúlyoznék ki, az egyik az, hogy többször is elhangzott, a dolgokat nevükön kell nevezni, ami számomra üdítő a politikai korrektség filozófiája után. A másik dolog pedig az, hogy örömömre sok fiatalt láttam, ami azért is fontos, mert a konzervatív gondolkodásról általában az a vélemény, hogy az az öregek gondolkodásmódja – mondta Lampl Zsuzsanna hozzátéve, hogy a konzervativizmus nem egyenlő a maradisággal. A konzervativizmus, mint eszmerendszer ugyanúgy a fiatalok között is jelen van, mint ahogy az idősebbek körében is jelen van a progresszív liberalizmus.
– Jó tehát, hogy láthattuk, a fiatalok is osztják ezeket a nézeteket, mert ez más fiatalok számára is inspiráló lehet. Arra ösztönözheti őket, hogy nyugodtan vállalják még akkor is, ha most nem ez az uralkodó eszmerendszer, megvallhatják, ha más nézetük van, mint a jelenleg uralkodónak tűnő – zárta a szociológus, Lampl Zsuzsanna.
Megjelent a Magyar7 2025/10. számában.
