Kevés az állami rendőr, hamarosan bővülhet a „városiak” jogköre
Harmincegy éve, 1991-ben fogadta el a szlovák törvényhozás a községi rendőrség munkáját szabályozó 564-es számú törvényt, amelyet az elmúlt három évtizedben legalább tucatnyi alkalommal módosítottak, de a modern idők kihívásainak egyszer sem sikerült pontosan megfelelnie. Talán majd most!
Nemrégiben érkezett a hír, hogy a belügyminisztérium felhagyott a lassan krisztusi korba jutó törvény foltozgatásával és végre egy újat készítenek elő, amely alapjaiban alakítaná át a városi rendőrség munkáját. A kormányprogramban is szereplő szándékból lett törvénytervezet új célokat ugyan nem, de új jogköröket, lehetőségeket és feladatokat ad a községi rendőrség számára. A tárca által létrehozott munkacsoportban több szlovákiai nagyváros önkormányzati rendőrségének parancsnoka is helyet kapott, így a kiszivárgott változások nagy részét a szakma egyetértéssel fogadta. Az általunk megkérdezett rendőrparancsnok, a dunaszerdahelyi városi rendőrséget vezető Csiba Tibor ezredes is úgy fogalmazott, „szükség van az új törvényre, pláne, hogy az előzetes hírek alapján jó irányba módosulhatnak a dolgok”.
Mielőtt erre rátérnénk, általánosságban érdemes tisztáznunk a hivatalosan községinek, a közbeszédben inkább városinak nevezett rendőrség működésének alapvetéseit. Az 564/1991-es, községi rendőrségről szóló törvény szerint a testület „a községben a közrend fenntartásával és a környezetvédelemmel foglalkozó, a község helyi önkormányzati rendeleteiből, a helyi képviselő-testület határozataiból és a község polgármesterének döntéseiből fakadó feladatokat ellátó rendészeti szerv”. Ebből a nyakatekert jogi megfogalmazásból is látszik, jócskán eltérő feladatokat látnak el, mint a belügyminisztérium felügyelete alá tartozó állami rendőrség, azonban az új törvény elfogadásával a két szerv határai a korábbiaknál jobban összemosódnak majd.
A testületi jogköröket ugyan nem érinti, de a községi rendőrök megítélése szempontjából fontos változásokat hozhat például, hogy a tervezet értelmében egységes elnevezést kapnának a községi és állami rendőrök.
Az egyenruhákról és szolgálati járművekről lekerülne a „városi” jelző, maradna csupán a „rendőrség” felirat, kiegészülve az adott település címerével vagy egyéb szimbólumával.
Egy másik fontos pont, hogy az új törvény elfogadásával a városi rendőrség tagja is „szolgálatba helyezhetné magát”, ha bűncselekményt tapasztal. Ahogy azt Csiba Tibor portálunknak elmondta, a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé, hogy egy városi rendőr szolgálaton kívül, civil ruhában beavatkozzon. Ilyenkor csak azok a jogok és kötelességek vonatkoznak rá, amelyek bármelyik hétköznapi állampolgárra. Csiba szerint a készülő törvény egyik sarkalatos pontja lehet ez a változás. És ha már egyenruhák!
Szó szerint csak szépségtapaszt jelentene a községi rendőrök számára, hogy uniformisaik a régióra jellemző szimbólumokkal egészülhetnek ki a jövőben, de annak már valóban lehet gyakorlati haszna, ha civil ruhában is teljesíthetnének szolgálatot.
Az új törvénytervezet tartalmaz egy ilyen pontot, de hogy a parlament elé kerülő változatban ott lesz-e, egyelőre nem tudni. A jogalkotók szerint ez nem jelentheti egy „városi titkosrendőrség” megalakulását, ugyanis csak szigorúan meghatározott körülmények között szolgálhatnának civilben a község rendőrei. Azt azért könnyű belátni, a fiatalkorúak alkoholfogyasztásának ellenőrzése során igen hasznos lenne, ha a szolgálatos rendőr nem tányérsapkában és egyenruhában ücsörögne a bárpultnál.
A készülő törvény lehetőséget teremtene a községi rendőrök számára, hogy sebességet mérjenek az utakon.
„Egyébként is általában hozzánk futnak be a dunaszerdahelyi lakosok gyorshajtókról szóló panaszai, így igencsak hasznos lenne, ha a jövőben intézkedni is tudnának a fiúk, nem csak az állami kollégákat értesíthetnék a bejelentésről” – közölte Csiba. Korábban ugyan a községi rendőröknek is volt ilyen jogköre, de az elmúlt években egyre inkább megkurtították. Csiba elmondása szerint néhány városi rendőrparancsnokság „méreget” az utakon, de hivatalosan ilyesmire csak korlátozottan van lehetőségük.
A törvénytervezetet ismertető sajtótájékoztatón elhangzott, és ezt Csiba is megerősítette, hogy a gyorshajtók miatt szerte az országban egyre több panasz fut be a községi rendőrséghez, így az elképzelésnek bőven van létjogosultsága, bár a közlekedési rendőrség részéről érkezett már emiatt tiltakozás. Ján Andrejko, a városi rendőröket képviselő érdekvédelmi szervezet elnöke korábban úgy nyilatkozott, a közlekedési rendőrök nem szívesen képezték ki községi kollégáikat a stacionárius és mozgó radarok használatára.
Csiba Tibor kihangsúlyozta, korai még szakmai véleményt mondani a dologról, de az irány egyértelműen jónak tűnik. Évekkel ezelőtt is volt már hasonló törekvés, de akkoriban a jogalkotási eljárás megakadt. „Annyira kevés az állami rendőr, hogy a belügyminisztérium érdeke is egy új törvény. Ezért is nyomják most jobban!” – jelentette ki a dunaszerdahelyi városi rendőrök parancsnoka, hozzátéve, éppen ez az egyik oka annak, hogy a községi rendőrség intézményét meg kell erősíteni.
– mondta Csiba, aki 27 évet „húzott le” az állami rendőrségnél, mielőtt községi rendőrparancsnok lett belőle.
2Az állami rendőrség sajnos gyakran távol tartja magát a polgároktól, ezt az emberek is érzik. Így abszolút támogatom, hogy bővítsék a jogkörünket, ha ez többletmunkával jár, akkor is!” – sommázta a készülő törvény fontosságát Csiba.
Megjelent a Magyar7 2022/31. számában.
