Kampány fékezett habzással
Amikor ezt a lapszámunkat kézbe vehetik az olvasók, kevesebb mint négy hét van hátra a június 8-i EP-választásokig. Ennek dacára, összevetve az államfőválasztást és a parlamenti voksolást megelőző kampánnyal, igencsak fékezett habzású korteshadjáratnak vagyunk tanúi.

Alábbiakban megkíséreljük összefoglalni, milyen okok állhatnak a csendes kampány hátterében, és arra is válaszokat keresünk, milyen esélyeket kínál az országosan alacsonyabb kampányaktivitás a magyar érdekképviselet számára.
Szögezzük le rögtön az elején, az EP-választásokat megelőző fékezett habzású kampány aligha meglepő, legfeljebb annak tényleges „csendessége” szorul magyarázatra. Június 8-án Szlovákia egy teljes naptári évet kitöltő permanens kampányidőszak végére érkezik. Tavaly ilyentájt már üzemi hőfokon zajlott a szeptember 30-i előrehozott választásokat megelőző korteshadjárat. Az őszi parlamenti voksolást követően pedig szinte azonnal ráfordultak a pártok az államfőválasztás kampányára.
Ebben tehát nincs semmi meglepő, a kampány vártnál is nagyobb csendességét pedig az magyarázza, hogy a népszerűségi listák élén álló pártok egyikének sem áll érdekében, hogy június 8-a előtt nagyobb mozgósítási hadjáratba kezdjen.
Adódik a kérdés, miért nem kezd mozgósítási hadjáratba a kormányoldal, ha ezzel nyilvánvalóan növelni tudná az esélyeit, és akár egy vagy két európai mandátumot elvenni a progresszívektől? Május derekán az látszik, nem kizárva annak lehetőségét, hogy a kampányhajrára fordulva mégiscsak belehúz a kormányoldal, a koalíciós pártok „beárazták” az európai parlamenti választások eredményét. Különösen látványos ez, a koalíció legerősebb pártja, a Smer-SSD esetében.
A PS jelenlegi támogatottsági adatai mellett egy ilyen forgatókönyv ugyan valószínűtlen, az azonban nagyon is helytálló állítás, hogy a progresszívek június 8-i győzelméből egyáltalán nem következik, hogy egy hazai törvényhozási választáson is a balliberálisok lennének a befutók. Ezt a forgatókönyvet erősítik az utóbbi hetekben publikált közvélemény-kutatások is.
A Smer számára egy listás vereség június 8-án nagyobb arcvesztést egészen biztosan nem okoz, ha a párt eredménye látótávolságon belül van a PS-hez képest. Ha azonban ez a különbség szakadéknyira nyúlna, és a legnagyobb kormánypárt komoly zakóba futna, az már nem maradna politikai következmények nélkül. Annál is inkább, mert a Smernek nemcsak a PS eredményére kell figyelnie, hanem a koalíciós háziversenyt is meg kell nyernie. Márpedig Peter Pellegrini meggyőző sikere április 6-án érzékelhetően lökést adott a Hlas-SD-nek.
Érdemes még szót ejteni az alacsony fordulatszámú kampány egyik fontos következményéről. Ha a korteshadjárat az utolsó hetekben nem pörög fel, jó eséllyel kijelenthető, hogy a választási hajlandóság jóval alacsonyabb lesz, mint múlt szeptemberben, és még az államfőválasztás két fordulójának számait sem éri majd el.
Mindez annak ellenére szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a korábbi európai összevetésben is kiugróan alacsony részvételi hajlandóságot idén június 8-án valószínűleg még így is meghaladja a szlovákiai választók aktivitása. A korábbi érdektelenséghez képest az európai politika aktuális témái és törésvonalai jelenleg jóval meghatározóbbak a szlovákiai belpolitikában, ez pedig a pártok csendes kampánya ellenére is mobilizáló erővel hat.
A korábbi EP-választásokhoz mérten némileg magasabb, de a parlamenti voksoláshoz képest jóval alacsonyabb várható részvétel a magyar érdekképviselet számára is komoly esélyeket tartogat. Ha a Magyar Szövetség június 8-ig sikeresen mozgósítja a törzsbázisát, akkor reális célkitűzés az európai parlamenti képviselet visszaszerzése.
Az ország legnépszerűbb politikusa mellett kiálló Forró Krisztián pártelnök ismertsége és támogatottsága a szlovák nemzetiségű választók körében is megnőtt. Ezt meggyőzően bizonyítja a Focus múlt héten publikált felmérése, amelyben Forró a magyarság arányát majdnem háromszorosan meghaladó bizalmi mutatóval rendelkezik. A kedves olvasó persze joggal teheti fel a kérdést, hogyan kamatozhat mindez a magyar pártnak az európai parlamenti választásokon?
Azt persze érdemes leszögezni, ahogy az országos politikában sem következtethetünk megalapozottan az EP-választás eredményeiből egy hazai parlamenti választás erőviszonyaira, ez az állítás a Magyar Szövetség súlyára és politikai helyzetére is igaz. A parlamenti küszöb átlépése június 8-án a magyar párt számára mégis komoly esélyt kínál arra, hogy az építkezés, amely a szavak és a fogadkozások szintjén minden választási kudarc után elhangzott, most tényleg megvalósuljon. Nem kell hozzá más, csak annyi, hogy a sorozatos kudarcélmények helyett a magyarság ne csak valaki ellenében, hanem saját maga mellett kiállva is megérezze a siker ízét.
Megjelent a Magyar7 2024/20. számában.