Igazságügyi reform a járvány árnyékában
Múlt héten a romló járványügyi adatok árnyékában fontos jogszabályokra adta áldását a szlovák törvényhozás. A kormánykoalíció által elfogadott igazságügyi reform azonban a régóta indokolt változtatások mellett számos elemében kérdéseket is felvet.
A múlt szerdán jóváhagyott igazságügyi reform a tavasszal megalakult Matovič-kabinet programjának egyik kiemelt fejezete volt. A kormány szándékai szerint felszámolná a Smer által dominált kabinetek terhes örökségét, helyreállítaná a társadalom jogállamba vetett megrendült bizalmát. Ezt a célt szolgálja egyfelől a szervezett bűnözői csoportokkal együttműködő ügyészek és bírák felelősségre vonása, másfelől a most elfogadott jogszabályok a bírák esetleges jövőbeli visszaéléseinek a megelőzését célozzák. Kérdés ugyanakkor, lehetséges-e politikai eszközökkel morális kérdéseket orvosolni?
Az alkotmányozásnak átlátható folyamatnak kell lennie
A parlament által elfogadott reform az Alkotmánybíróság és a Bírói Tanács összetételét is érinti. Módosulnak a bírák vagyoni helyzetének átvilágítására vonatkozó szabályok is, és létrejön a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság. Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró, az Országos Bírói Tanács tagja nem tartja szerencsésnek, hogy az igazságügyi reformot érintő alkotmányozást a törvényhozás összekapcsolta a nyugdíjtörvények megváltoztatásával. Szerinte az alkotmányozásnak egy kiérlelt, átlátható folyamatnak kell lennie.
Mészáros ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a parlament a kormány eredeti szándékainak megfelelően fogadta el az igazságügyi reformot, és a plénum elvetette Alojz Baránik SaS-es képviselő javaslatát, amely szerint az ügyészség a kormánynak lenne alárendelve. A reform részeként alkotmányban rögzítik, hogy a Bírói Tanács tagjainak fele nem bíró lesz.
Az államfő, a kormány és a parlament csak ez utóbbi tagokat választhatja meg, illetve nevezheti ki. A bírák által választott tagok esetében bevezetik a regionális elvet. Ez azt jelenti, hogy az egyes bírói szervezetek csak a saját választókörzetükön belül javasolhatnak tagjelölteket a Bírói Tanácsba.
A módosítás értelmében bővül a Bírói Tanács hatásköre a bírák vagyonosodásának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben.
A politika a bírákat érintő szigorral a közhangulatra reagál
A bírói tisztséggel összeegyeztethetetlen, súlyos fegyelmi vétségnek fog számítani a szervezett bűnözéshez kötődő személyekkel tartott bármilyen üzleti vagy pénzügyi kapcsolat. Megszűnik a bírák döntéshozatalra vonatkozó mentelmi joga, jogi álláspontja miatt csak szándékos bűncselekmény elkövetése esetén indítható eljárás egy bíró ellen. További változtatás, hogy a bírák és a főügyész előzetes letartóztatásához már nem lesz szükség az Alkotmánybíróság beleegyezésére.
Mészáros Lajos szerint a politika az esetleges bírói visszaéléseket érintő szigorral a jelenlegi társadalmi légkörre reagál. A volt alkotmánybíró nem tartja szerencsésnek, hogy a reform keretében bevezetnék a „jog elferdítésének” bűncselekményét azokra az esetekre, amikor a bíró nyilvánvalóan és szándékosan önkényes döntést hozna. Ez a lépés szerinte csorbítja a bírói függetlenséget, a bírák jóhiszemű tévedése ugyanis könnyen összemosódhat az önkényes döntéssel. Ugyancsak elfogadták, hogy a bírák a jövőben nyilvánosan véleményezhetik a döntéseiket.
A reform része az is, hogy alkotmánytörvényben rögzítik a bírák nyugdíjkorhatárát 67 évben, az alkotmánybírák esetében pedig 72 év lesz a korhatár. Ennek kapcsán Mészáros megjegyezte, a nyugdíjkorhatár rögzítése elfogadható lépés, de számos ország gyakorlatával nem egyezik. A bírák esetében Mészáros a 70 évben rögzített korhatárt indokoltabbnak tartaná, az alkotmánybírákra pedig nem szabna meg életkori korlátot, inkább a cselekvőképesség megőrzéséhez kötné a tisztség betöltését.
Jó lépés a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítása
A módosítás értelmében létrejön a Szlovák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, amelynek a jogállása a közigazgatási jog területén a Szlovák Legfelsőbb Bírósággal lesz megegyező, emellett a bírák és az ügyészek elleni fegyelmi eljárások is a hatáskörébe fognak tartozni. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a tervek szerint Pozsonyban székel, és 2021. augusztus 1-jén kezdi meg a működését. Az elnöke olyan személy is lehet, aki eddig nem dolgozott bíróként.
Mészáros szerint a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítása jó lépés, hiszen külön bíróság fog eljárni azokban az ügyekben, melyekben a polgárral szemben az állam áll, és tehermentesíti az Alkotmánybíróságot, hiszen választási bíróságként fog működni. A reform részeként racionalizálni fogják a járásbíróságokat. Ez a lépés azonban a déli járásokat igazából nem érinti – hangsúlyozza Mészáros, a megszüntetésre ítélt járásbíróságokat politikai okokból hozták létre még a kilencvenes években.
Ez a lépés ugyan némileg nehezíti a polgárok hozzáférését a bíróságokhoz, de egy Szlovákiában élő átlagember számára, aki életében kétszer fordul bírósághoz a hagyatéki ügyeken kívül, a nagyobb hatékonyság érdekében meghozható ez az áldozat, tette hozzá Mészáros.
Csorbulhat az Alkotmánybíróság legitimitása
Az igazságügyi reform és az ezzel összefüggő alkotmánymódosítások az Alkotmánybíróságot is érintik. Nemcsak a döntéshozatal, hanem az alkotmánybíró-választás módja is változik. A módosítások értelmében bővül az államfő hatásköre, aki patthelyzet esetén (tehát ha a parlament nem választ meg kellő számú jelöltet) saját belátása szerint nevezheti majd ki az alkotmánybírákat. Mészáros szerint ezzel a döntéssel a politika az alkotmánybírák megválasztása körüli legutóbbi patthelyzetre reagált, de szerinte, ha csak az államfő kinevezésével lesz valaki alkotmánybíró, a legitimitását jelentősen csökkenti.
Elfogadták azt a módosító javaslatot is, amelynek értelmében a parlamenti képviselők háromötödös többséggel fogják megválasztani az alkotmánybíró-jelölteket. Ha viszont kétszeri próbálkozásra sem sikerül így megválasztani a jelölteket, a következő választáson már elég lesz az abszolút többség is. Változni fog az alkotmánybírák megbízatási ideje is. Mészáros Lajos szerint ezzel a lépcsőzetes választással elkerülhetővé válik, hogy egy kormánypárt vagy koalíció jelölje az alkotmánybírák többségét.
A jövőben az Alkotmánybíróság nem dönthet arról, hogy egy alkotmánytörvény összhangban van-e az alkotmánnyal. Mészáros Lajos ennek kapcsán megjegyezte, az elvvel egyetért, szerinte a döntéshozók egy nagy port kavart 2019-es alkotmánybírósági döntésre reagáltak, amikor a taláros testület úgy döntött, hogy a rendes bíróságok bírái, köztük néhány új pozícióba távozó alkotmánybíró ne legyen átvilágítható. Mészáros a taláros testület akkori döntését ellenezte, különvéleményt fogalmazott meg. Az igazságügyi reform és az ezzel összefüggő módosítások 2021. január 1-én lépnek hatályba. Néhány határozat azonban csak 2021. augusztus 1-től, illetve 2025. január 1-től lesz érvényes.
Megjelent a Magyar7 2020/50.számában.
