Horony Ákos: Közelebb kerül a kormányhoz a kisebbségi kérdés
Az eddigi kormánytanácsi bizottsági szintről újfent kormánytanácsi szintre került a kisebbségi kérdés kezelése Szlovákiában. A mindenkori kormányfő lesz a kormány nemzetiségi kisebbségi tanácsának elnöke, az alelnöke pedig a nemzetiségi kormánybiztos. A tanács része lesz a nemzetiségi szervezetek által választott, a nemzeti kisebbségek képviselőiből álló 27 tagú nemzetiségi kamara. A lépés gyakorlati vetületeiről Horony Ákos nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztost, a változás egyik előkészítőjét kérdeztük.
Az államigazgatás labirintusában járatlan ember számára első látásra nem bizonyosan nyilvánvaló, mi is történt a kisebbségi kérdéssel Szlovákiában az új intézkedés következtében.
Eddig a kisebbségekkel kapcsolatos terület az Emberjogi, Kisebbségi és Nemi Egyenlőségi Kormánytanács alá tartozott. Ennek a kormánytanácsnak vannak bizottságai. Ezek közül az egyik volt a nemzeti kisebbségek bizottsága, ahova kisebbségi szervezetek delegálhattak tagokat, elnöke pedig a kisebbségi kormánybiztos volt.
Miért változott meg az eddigi helyzet?
Januárban találkoztam a miniszterelnökkel, és javaslatot tettem arra, hogy ez az átalakulás megtörténjen. Ezáltal a kisebbségi ügyek megvitatása is közelebb kerül a kormányhoz. Egyben javasoltam, hogy lehetne ő a testület vezetője. A kormánytanácsok élén mindig kormánytag áll, így esetünkben vagy a miniszterelnök, vagy valamelyik miniszter, vagy még a kormányhivatal vezetője jöhetett számításba. Úgy gondoltam, a kisebbségi kérdések a kormányfőn keresztül juthatnának a legközvetlenebb módon a kormány elé, ami nagyban növelné a tanács működésének hatékonyságát.
Hány éves állapot változik meg ezzel az intézkedéssel?
Bő másfél évtized után sikerült ezen változtatni. A kisebbségi tanácsot a 2010-es évek elején olvasztották be az emberjogi tanácsba. Ez akkor még nem volt akkora visszalépés, mivel létezett az emberi jogokért és kisebbségekért felelős kormányalelnöki tisztség, aki a tanács és a bizottság vezetője is volt. E tisztség 2012-es megszüntetésével azonban a kisebbségi témák, maga a kisebbségi bizottság is háttérbe szorult.
Mi várható attól, hogy a kisebbségi kérdés bizottságiról kormánytanácsi szintre kerül?
Közvetlenebb lesz a kapcsolat a kormány és a kormánytanács között. A téma nem áttételesen fog odakerülni, hanem a miniszterelnök által, így a kormány közvetlenebb módon értesül a témákról, melyeket a tanácson felvetnek és megvitatnak. A tanácsban az államigazgatás képviselői mellett a kisebbségek 27 választott képviselője fog helyet kapni szavazati joggal.
Mikor fog megalakulni a tanács?
A tanács a hatásköri törvény módosításának hatálybalépésével jött létre. Jelenleg a statútuma tárcaközi egyeztetés alatt áll, mely szeptember 18-án fog lezárulni. Ezt követően fogja jóváhagyni a kormány. Ha ez megtörténik, akkor össze lehet hívni az első ülést. Ez a tanács fogja megvitatni a nemzeti kisebbségeket érintő törvényjavaslatokat is, beleértve például a kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét is.
Hogyan áll össze a tanács tagsága? Jelölhetnek tagokat a kisebbségi szervezetek?
A tanács egyelőre a korábbi bizottsági tagokkal folytatná a munkáját, azzal, hogy a magyar kisebbség képviselete kiegészült további két taggal, így a magyar tagok száma ötről hétre emelkedett. Ezt azért javasoltam, mert a szlovákiai nemzeti kisebbségek közül a magyarság rendelkezik teljes társadalmi szervezettséggel, így az öt ember nagyon kevés volt ennek megfelelő reprezentálásához. Az újabb két tagot az eddigi póttagokból kooptáltuk.
Bízom benne, hogy ezek a változások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kisebbségi kérdéssel az államigazgatáson belül hatékonyabban tudjunk foglalkozni. A szervezeti és működési feltételek javításának az egyik eleme volt az is, hogy a hatásköri törvénybe az utolsó módosítás során bekerült, hogy a kisebbségi kormánybiztos és a romaügyi kormánybiztos állandó kormánybiztosok. Valamint az is fontos változás, hogy ennek a kérdésnek ismét van gazdája az államigazgatáson belül, ugyanis a módosítás hatálybalépését követően a törvény rögzíti, hogy a nemzetiségi politika alakítása és megvalósítása a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, amelynek szervezetileg része a nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos is.
