Hiába a korrupcióellenesség, ha csődöt mond a járványkezelés
A múlt héten korrupció gyanújával őrizetbe vették a Penta Investments befektetőcsoport korábban érinthetetlennek gondolt milliárdos vagyonú vezérét. Ugyancsak lakat alá került a korábbi rendőrfőkapitány. E látványos lépések ellenére mégis ellentmondásos hetet tudhat maga mögött a Matovič-kabinet.

Miközben a kormány a legfontosabb választási ígéretét látszik teljesíteni, a jelenleg legégetőbb problémának számító járványkezelésben már nem tud ilyen egyértelmű sikereket felmutatni. A koalíciót megosztó viták egyre érzékelhetőbben akadályozzák a válságkezelést, illetőleg ezzel magyarázhatók a napról napra megjelenő, egymásnak gyakran ellentmondó bejelentések.
A múlt hét legnagyobb hatású döntése,
Maroš Žilinka főügyésszé történt választása sem egyértelmű politikai siker a kormánykoalíció számára. A koalíciós pártok az utolsó pillanatig sem voltak képesek megegyezni egy közös jelöltben.
A négyes fogat legkisebb pártja, a jelenleg a parlamenti küszöb alatt mért Za ľudí képviselői és az SaS néhány renitense a múlt csütörtökre halasztott voksoláson végül nem is szavazott együtt a koalíció többi pártjával.
A koalíció megosztottságát, legalábbis kommunikációs szempontból, eredményesen fordította a maga javára az ellenzék. Žilinkát a parlamenti választáson az ellenzéki pártok is támogatták, így végül a 147 leadott voksból 132-t kapott a megválasztott főügyész. Ez az elsöprő szavazatarány komoly legitimációt biztosít Maroš Žilinkának, aki azt követően foglalhatja el hét évre a főügyészi széket, miután az államfő kinevezte. Ennek semmi akadálya nem lesz, hiszen Zuzana Čaputová a parlamenti voksolást követően jelezte, kinevezi a törvényhozás által megválasztott jelöltet.
Žilinka, noha a reakciókból egyértelműnek látszik, nem az elsődleges jelöltje volt Igor Matovič kormányfőnek, semmiképpen sem tekinthető az ellenzéki pártok támogatottjának, a részükről rá adott voksok taktikai okokkal magyarázhatók.
Žilinka az előző kormányzati ciklusban maga is a szervezett alvilág célpontjává vált. Alena Zsuzsovát, akit a múlt héten Basternák László korábbi ógyallai polgármester meggyilkolása ügyében közvetítőként 21 év szabadságvesztésre ítéltek, azzal vádolják, hogy merényletet készített elő az ügyészként dolgozó Žilinka ellen.
A megválasztott főügyész legfontosabb feladata a szlovák jogállamiság megtépázott hitelének a helyreállítása lesz.
Žilinkára vár, hogy a jogrend legfőbb őreként garantálja, a következő években politikai befolyástól mentesen működhessen a szlovák igazságszolgáltatás.
Erre annál inkább szükség lesz, minél kiterjedtebb szálait fejtik fel a nyomozó hatóságok az előző kormányzati ciklusokban az igazságszolgáltatást is átszövő politikai befolyásolásnak és korrupciónak.
A februári választáson, s ebben minden elemző egyetért, az OĽaNO győzelmében kitüntetett szerep jutott Igor Matovič elszánt korrupcióellenes ígéreteinek. Jaroslav Haščák múlt heti őrizetbe vétele fontos jelzés, hogy a tisztogatás nem maradt teljesítetlen kampányígéret, hiszen a Penta korrupcióval és pénzmosással gyanúsított nagy befolyású vezetőjét sokan érinthetetlennek gondolták. A nyomozó hatóságok elszántságát jelzi, hogy a múlt héten ugyancsak bilincs került a szintén korrupcióval gyanúsított, idén augusztus végén távozott országos rendőrfőkapitány, Milan Lučanský kezére.
Noha a Matovič-kabinet láthatóan igyekszik megfelelni a legfontosabb választási ígéretének, mégis ellentmondásos helyzetben érezheti magát.
Februárhoz képest alaposan átrendeződött a közhangulat, a járvány által kiváltott gazdasági válságot jelenleg sokkal súlyosabb problémaként érzékeli a társadalom, mint a politikai életet és az igazságszolgáltatást évekig átszövő korrupciót.
Azok az egyre szélesebb tömegek, amelyeknek a járvány miatt ellehetetlenült a megélhetésük, és számukra a közeljövő sem kecsegtet semmi jóval, érthető módon nem érzik gyógyírnak a bajaikra, ha őrizetbe vesznek korrupcióval gyanúsított bírákat, ügyészeket, kőgazdag vállalkozókat. Nekik az igazi mentőövet az jelentené, ha a kormány kiszámítható módon kezelné a járványt, és érzékelhetően enyhítené a járványügyi korlátozások miatt elszenvedett veszteségeiket.
Még az előző hetek koalíciós pengeváltásain edződött szemlélőt is megdöbbentheti a múlt hét járványügyi intézkedéseinek szemmel látható ellentmondása. A válságstáb ülésétől távol maradó kormányfő, érzékelve a koalíciós huzakodás miatt növekvő felháborodást, egyrészt „maga veszi kézbe” az iskolák megnyitásának kérdését. Másrészt a határok ellenőrzésének szigorításáról hozott döntést nemcsak felülbírálja, de a felelősök megnevezéséről beszél, miután azzal szembesül, hogy az ingázók számára előírt tesztelés újabb ezreket hozott volna nehéz helyzetbe, tovább rombolva a kormány ázsióját.
A kormány az elmúlt hetek sokszor kapkodó intézkedéseivel még csak a társadalom türelmét tette próbára, de ha tartósan a politikai harcnak rendeli alá a válságkezelést, azzal önmagát bénítja meg, egyre gyorsabban koptatva el önnön hitelét.
Szinte már közhelyként hat hétről hétre megismételni: a kormány felelősségét csak fokozza, hogy ellentmondásos intézkedéseivel tovább növeli a társadalomban lappangó feszültséget, aminek idővel súlyos következményei lehetnek. A válságot nem mélyíteni kellene, hanem végre világos tervet elfogadni a következmények enyhítésére. A koalíciós pártok közötti kölcsönös bizalmatlanság ebben a tekintetben sem kecsegtet túl sok jóval.
Megjelent a Magyar7 2020/50. számában.