Hegyvidéki bőség, síkvidéki szükség - Az EU elé kerül a felvidéki magyarságot hátrányosan megkülönböztető támogatási rendszer
A felvidéki magyarságot sújtó gazdasági intézkedések és törvényalkotási szándékok egyik legékesebb példája az önkormányzatok bevételeinek állami visszaosztását szabályozó, másfél évtizede elfogadott törvény. Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestereként és a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként is évek óta foglalkozik a kérdéssel. Most, a megfelelő adatsorok és szükséges elemzések birtokában az Európai Uniónál keres jogorvoslati lehetőséget az ország déli, alacsonyabban fekvő régióit diszkrimináló törvénnyel szemben.
– kezd bele a problémakör ismertetésébe Őry. Ő és munkatársai két évvel ezelőtt, 2019-ben kezdték el szisztematikusan felgöngyölíteni az önkormányzatokra vonatkozó támogatási rendszer visszásságait. Ők voltak az egyetlenek, akik szóbeszéd és anekdotikus bizonyítékok helyett adatokkal támasztották alá, pontosan mennyi pénzt veszítenek a déli települések csak amiatt, mert alacsonyabb tengerszint feletti magasságban fekszenek, mint az északiak.
Mielőtt ezt részletesebben kifejtenénk, érdemes az önkormányzatok támogatási rendszerével megismerkednünk. A természetes személyek, egyéni vállalkozók és alkalmazottak után befizetett, majd az önkormányzatoknak visszaosztott személyi jövedelemadó az önkormányzatok legfontosabb bevételi forrása. Az államkasszába befizetett SZJA 70%-a kerül vissza a településekhez, 30%-a pedig a megyéknek jut. A visszaosztott pénz összegét öt különböző szempont szerint határozzák meg. Figyelembe veszik az adott település lélekszámát (10%), a 62 év feletti lakosok arányát (5%), a település méretét (32%), a beiskolázott gyermekek számát (40%), illetve a tengerszint feletti magasságot (13%) Ez utóbbit úgy, hogy minden település saját szorzót kap, 300 méter felett egynél nagyobbat, ez értelemszerűen plusz pénzt jelent, alatta egynél kisebbet – ez pedig elvonást. Konkrét példa: az Őry által irányított Csallóközcsütörtök szorzója 0,7883, azaz minden euróból csak 78 cent kerül hozzájuk, a maradék 22 más, 300 méter felett fekvő településekhez vándorol.
Jellemző adat, hogy az 512 magyarlakta település közül mindössze 18 rendelkezik egynél nagyobb szorzóval.
Mindezek következménye az a faramuci szituáció, hogy településenként, egy-egy főre leosztva, óriási különbségeket tapasztalni a visszaosztott eurók mennyiségében. Őry szerint a felsorolt 5 paraméter közül kettő különösen diszkriminatív. Egyrészt a tengerszint feletti magasság szorzója, másrészt a településméretből adódó szorzó, amely 50 ezer lakos felett különösen magas egy főre vetíthető bevételeket produkál. Pozsonyban például 500 eurónál is több a támogatás lakosonként, míg az alig húsz kilométerre fekvő Csallóközcsütörtök (kábé 1700 lakos) egy főre számított ugyanezen bevétel 280 euró körül mozog. Csak a rend kedvéért, a nagyságrendileg hasonló, 1800 lelkes, északabbra fekvő Nagybobróc (Liptószentmiklósi járás) lakosainak 370 euró jár fejenként.
Őry azt mondja, egy-egy községnek számtalan településmérettől vagy tengerszint feletti magasságtól független feladata van, amelyet ugyanúgy el kell látniuk. „Iskolát fenntartani, járdát söpörni, utat felújítani Csallóközcsütörtökben is kell, ugyanúgy, mint mondjuk a Tátrában. Nem számít, hogy síkságon vagyunk. Hogy aktuális legyek. Ez olyan, mintha az olimpián a nagyobb, edzettebb versenyzők két méterrel előbbről rajtoltak volna százméteres síkfutásban. Teljesen nonszensz!”
Fontos kiemelnünk, hogy a jelenlegi támogatási rendszer nemzetiségi hovatartozástól függetlenül megkülönbözteti a síkvidéki kistelepülések lakóit.
„Ez nem csak a felvidéki magyarság ügye!” – hangsúlyozza a polgármester. Őryék most az Európai Uniónál kívánnak jogorvoslatot keresni a problémára, a napokban az EU parlamentjének petíciós bizottságához (PETI) fordultak. Adatokkal, infógrafikákkal alátámasztva nyújtottak be egy petíciót a bizottsághoz, így végre talán Brüsszelben is tudomást szereznek a súlyosan diszkriminatív gyakorlatról. Mivel a nyári hónapokban lelassul az élet az EU hivatalaiban, a beadvány értékelésére ősz elején kerülhet majd sor. Őry szerint azért különösen fontos, hogy az Unió érdemben foglalkozzon a témával, mert itthon is nagyon kevesen látják át ezt az erősen diszkriminatív törvényt, ráadásul egy sikeres petíció meggyőzheti a régió polgármestereit, önkormányzati képviselőit, ők is hallassák hangjukat, érdemben lépjenek fel a megkülönböztetéssel szemben.
