Heger gépmadarai
Az Eduard Heger vezette ügyvivő kabinet múlt pénteken az alkotmányossági aggályok ellenére eldöntötte, hogy átadja Ukrajnának a szlovák légierőből kivont MIG–29-eseket. A több más esetben populista döntéseket hozó kormány ezúttal alaposan szembe ment a szlovákiai választók többségének akaratával.
Hetek óta tartó éles politikai viták végére igyekezett pontot tenni Eduard Heger, a december 15-i bizalmatlansági indítvány elfogadása óta korlátozott jogkörökkel működő kormánya, miután múlt pénteken a kormánytagok egyhangúan megszavazták a leselejtezett MIG–29-esek átadását az Oroszországgal hadban álló Ukrajnának. Döntés született arról is, hogy a szlovák haderő fegyverzetéből a szintén szovjet gyártmányú Kub légvédelmi rendszer egyes egységeit is átadják Kijevnek.
Mielőtt a Migek átadásának belpolitikai hátterét elemeznénk, érdemes leszögezni, a NATO tagállamok közül Lengyelországot követően Szlovákia másodikként döntött úgy, hogy teljesíti a kijevi kormány kérését, és vadászgépeket ad az oroszokkal hadban álló országnak.
A modern vadászgépek átadását az Ukrajnát egyébként anyagiakkal és fegyverzettel bőségesen támogató nyugati hatalmak jelenleg is elutasítják.
Nem tanulság nélküliek a múlt pénteki bejelentést követő ukrán reakciók sem. Volodimir Zelenszkij elnök a diplomáciai protokollnak megfelelően köszönetet mondott a vadászgépek átadásáért, egyúttal kijevi látogatásra hívta meg Eduard Heger kormányfőt. Ukrán katonai illetékesek ugyanakkor arra figyelmeztettek, az elavult Migek átadása nem jelent valódi segítséget az orosz légierővel szemben, és ismételten a modern vadászgépek mihamarabbi átadására szólították fel a nyugati hatalmakat.
Ha a kormány múlt pénteki döntésének belpolitikai következményeit mérlegeljük, egészen biztosan kijelenthető, hogy a Migek átadását övező közéleti viták nem zárultak le, sőt most kaptak lángra igazán. Az a kabinet, amely az elmúlt hónapokban nem volt rest tőröl metszett populista javaslatokkal dobálózni, ezúttal aligha a szlovákiai közvéleményt szondázva hozta meg a döntést.
Tanulságos az is, hogy a megkérdezettek 37 százaléka határozottan egyetértett azzal az állítással, hogy a Kijevnek juttatott fegyverszállítások meghosszabbítják a háborút, további 23 százalék pedig inkább egyetértett a felvetéssel. Mindössze 15 százalék állt ki határozottan a fegyverszállítások mellett, 11 százalék pedig inkább támogatta azt. Az is a szlovákiai közvélemény többségének békepártiságára utal, hogy a megkérdezettek 44 százaléka (22 százalék határozottan, 22 százalék inkább) volt azon a véleményen, hogy Ukrajnának területi engedmények árán is békét kellene kötnie Oroszországgal. 35 százalék (16 százalék határozottan, 19 százalék inkább) ellenben nem értett egyet a felvetéssel.
A Hlas határozott állásfoglalása azért is szembeötlő, mert Peter Pellegrini pártelnök egy korábbi interjújában még arról beszélt, amennyiben európai konszenzus alakul ki a kérdésben, úgy a Hlas-SD sem utasítja el a Migek átadását. Pellegriniék állásfoglalása annyiban persze nem meglepő, hogy az Ipsos idézett felmérése szerint a párt támogatóinak többsége ellenzi a vadászgépek átadását Kijevnek.
Az ellenzéki versenyben azonban úgy tűnik, ezúttal is a Smer-SD viszi a prímet. Ficóék a Heger-kabinet döntését követően bejelentették, büntetőfeljelentést tesznek a főügyészségen. Szerintük a megbízott kormány visszaélt a hivatali jogkörével, amikor eldöntötte, átadja a MiG–29-es vadászgépeket Ukrajnának. Ficóék érvelése szerint erről a parlamentnek kellett volna döntést hoznia, amelyet az államfőnek még ratifikálnia kellett volna, hogy hatályos legyen. A Smer szerint ennek elmulasztásával a kabinet mellett Zuzana Čaputová államfő is visszaélt hivatali jogkörével.
Jaroslav Naď védelmi miniszter ezzel szemben azt állítja, a kormány által felkért alkotmányjogászok mindegyike úgy vélekedett, az alkotmány a megbízott kormány számára is lehetővé teszi a vadászgépek átadását. A védelmi miniszter ugyanakkor visszautasította, hogy a vonatkozó jogi szakvéleményeket – akár csak részleteiben is – nyilvánosságra hozzák. Naď szerint ezzel a jelentés elkészítőit védik, ugyanis "Fico óriásplakátokra ragasztaná ki a szakvéleményt elkészítő jogászok névsorát".
A jogászkodás mellett vélhetően jóval hatásosabbak Ficóék érvei, hogy a vadászgépek átadása könnyen beleránthatja Szlovákiát a katonai konfliktusba, hiszen a döntés nyíltan Oroszországgal szembeni ellenséges lépésnek tekinthető.
A többségében békepárti szlovák közvélemény nyilván szívesebben hallja azokat az érveket, hogy „a vadászgépek ajándékozása fölösleges politikai gesztus”, „öt működőképes harci repülőgép nem fogja megváltoztatni a háború menetét”, ezért a Smer-SD továbbra is elutasítja, hogy Szlovákia bármilyen katonai segítséget nyújtson Ukrajnának. Ráadásul ezek után a többségben az a kérdés is megfogalmazódik: mi vezette arra a kormányt és az államfőt, hogy beleegyezzenek a gépek átadásába?
Külön tanulmányt érdemelne, hogy miközben a Heger-kabinet alkotmányossági szempontból legalábbis vitatható döntést hoz, a közélet első vonalába eddig kevés sikerrel visszakívánkozó Mikuláš Dzurinda még rá is tromfol a történtekre. A volt kormányfő szerint „mivel Ukrajnában népirtás folyik, az erkölcsnek a jog fölött kell állnia”.
A lehető legtávolabbi időpontra kitolt, de mégis gyorsan közeledő előrehozott választások tükrében aligha lehet érdektelen, hogy bár Szlovákia a külföldi partnerek szemében demokratikus mintaországnak tűnhet fel, mindebből a választók többsége legfeljebb a fokozódó megélhetési válságot, a létbizonytalanságot éli meg. Heger gépmadarainak Ukrajnába szállításával a magát demokratikusnak felkenő oldal, jó eséllyel, újabb szöget vert a koporsójába a szeptember 30-i választásokon.
Megjelent a Magyar7 2023/12. számában.
