Ha néhányan távoznak, még nem szűnik meg egy platform - Nyilfa Péter jogász a Szövetség jelöltállításáról
A Szövetség mely szerve, szervei hagyják jóvá a közös jelöltlistát? Az alapszabály értelmében távozhat-e egy teljes platform? Mi történik, ha távozik egy platform elnöke? - Nyilfa Péter jogászt kérdeztük.
Bár a kampány hivatalosan csak május végén kezdődik, a közéleti eseményeket egyre inkább a szeptember 30-i előrehozott választás határozza meg.
Ahhoz, hogy a politikai pártok felálhassanak a startvonalra, meg kell felelniük bizonyos feltételeknek.
Az első és legfontosabb, hogy a választáson indulni kívánó politikai erő szerepeljen a belügyminisztérium által regisztrált pártok listáján. Ezáltal jogosulttá válik leadni a jelöltlistát, amelynek határideje a szeptember 30-i választás esetén július 2-a - húzza alá Nyilfa Péter jogász.
A Szövetség jelöltállítása kapcsán a jogász kiemelte, a párton belül működő három platformnak nincs jogalanyisága, vagyis önállóan nem adhatnak le jelöltlistát. A párt alapszabálya értelmében a Szövetség jelöltlistáját a grémium előterjesztése alapján az Országos Tanács hagyja jóvá. A három platform közötti előzetes megegyezés értelmében az MKP platform 75, a Híd 45, az Összefogás pedig 30 jelöltet nevez meg a Szövetség jelöltlistáján.
Nyilfa megjegyezte, a Szövetség alapszabálya szerint "a platform a párt tagjainak jogalanyisággal nem rendelkező hasonló világnézetű, eszmei érdekek alapján történő csoportosulása".
Ha az egyik platformból valakik távoznak, az nem jelenti annak megszűnését, hiszen maradnak tagjai az adott platformnak. Ha a platform elnöke távozik, akkor a platform belső szabályzatának megfelelően új elnököt neveznek meg, aki betölti a távozó helyét az országos szervekben. Vagyis az esetleges távozók nem befolyásolják az adott platform jelöltállítását - emlékeztet Nyilfa.
