Feszültségek csillapítása – avagy mire elég egy kihelyezett kormányülés?
Nagy port kavart a köztársaságielnök-választás előtt a kormány kihelyezett galántai ülése. Voltak, akik bűzölgő politikai összeesküvést, a magyar szavazatok megvásárlásának igyekezetét látták benne, mások pedig a korábban elmaradt odafigyelést és pénzt, amelyből a köz érdekeit szolgáló, leginkább infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak meg a magyar többségű településeken. A Galántai járás falvainak vezetőit kérdeztük.
A köztársaságielnök-választás után is érezhető a feszültség Szlovákiában. A társadalom polarizálódásából természetesen a magyar közösség sem maradt ki, farkasszemet néz egymással a nemzeti, konzervatív, illetve a liberális oldal. A közösségi tér forrong, a felvidéki magyar politikai elit pedig kapott hideget-meleget az elmúlt hetekben. De mégis, mit hozott a kihelyezett galántai kormányülés?
A Galántára kihelyezett kormányülés jó példája a Fico-kabinet politikai pragmatizmusának. Jegyezzük azonban meg, hogy jóval az elnökválasztás előtt megszületett a döntés, hogy Dél-Szlovákia régióiban is tartanak majd kihelyezett kormányülést, és amikor a galántait szervezni kezdték, nem igazán lehetett tudni, hogyan is alakul az elnökválasztás, és a jelölteknek „milyen mértékben” lesz szükségük a magyarok szavazataira.
Igaz, Robert Fico kormányfő nem (csak) ezt hangsúlyozta Galántán, inkább arról beszélt, hogy a kihelyezett kormányüléssel szerették volna kifejezésre juttatni, hogy a kormány számára az ország minden régiója, járása egyformán fontos, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű emberek lakják.
A Mátyusföldre kihelyezett ülésen a kormány közel kétmillió eurót osztott szét, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy komolyabb ipari beruházások lehetőségét ígérte meg a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásnak. Nem utolsósorban napirendre vette a kisebbségi kormánybiztos jogköreinek bővítését, illetve a kisebbségi kérdések magasabb szintre emelésének a kérdését is. Ezen az ülésen döntött a kormány a közbeszerzés egyszerűsítéséről, illetve a közbeszerzéshez kötött megbízások 50 ezer euróra való emeléséről, amit kifejezetten kedvezően fogadtak a polgármesterek.
A közhangulatban leginkább az okozott feszültséget, hogy többen a magyar szavazatok megvásárlására tett kísérletet láttak a kihelyezett kormányülés mögött. A kérdés csupán az, kell-e ebbe többet belelátni, mint amennyi valójában van benne?
A Galántai járás néhány polgármesterével arról beszélgettünk, mire fordítják azt a pénzt, amelyet a kormány ígért településüknek. Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke annyit fűzött a „pénzosztáshoz”, hogy minden településre odafigyeltek, ki több, ki kevesebb anyagi forráshoz juthat, ha betartja a feltételeket. Kiemelt jelentőségűnek nevezte a karcsai ipari parkban tervezett fejlesztéseket, a két dunaszerdahelyi és az egy galántai körforgalom megépítését, illetve felújítását.
A Mátyusföld egyik legnagyobb faluja, Nádszeg 40 ezer eurót kap a temető mögött kialakult illegális szemétlerakat felszámolására. Kacz Éva polgármester elmondta, gyorsan kellett dönteniük, hogy milyen fejlesztésre nyújtják be a kérelmet. Akárcsak a többi polgármester, ő is találkozott azzal a véleménnyel, hogy „ezzel vásárolták meg a magyar szavazatokat” és ha ez így van, elég olcsón adták magukat.
– beszélt nyíltan Kacz Éva.
A Covid alatti és utáni időszakban, az előző három évben ínséges időket éltek meg az önkormányzatok.
Annál a kérdésnél, hogy a falvak mire költenék el a kormány által nyújtott támogatást, több dolgot is figyelembe kellett venni. Az egyik, hogy a közpénzt olyan fejlesztésekre fordíthatják, amely a falu tulajdonában van, megvalósítható, és ha nem volt előre elkészítve a projekt, akkor az gyorsan pótolható legyen.
A temető mögé tervezzük a tisztítóállomás bővítését, de helyet kaphat itt egy parkoló a sportpályához és a temetőhöz. Jelenleg ez egy másfél hektáros, kihasználatlan terület, amelyet meg kell tisztítani, ezért döntöttünk úgy, hogy erre kérünk támogatást. „Két legyet egy csapásra” döntést hoztunk, hiszen ez a lerakat ökológiai veszélyforrás, és valószínűleg nem is lesz elég az elnyert összeg a teljes rekultivációra. De valahol ezt a munkát is el kell kezdeni, csak úgy tudunk vele haladni. Meglehetősen gyorsan zajlott a döntéshozatal és a projektírás is; a húsvét utáni keddig kellett leadni a projektet és a napokban megérkezett a szerződés is, amely tartalmazza a felek kötelezettségeit. December végéig kell majd felhasználni az elnyert összeget, bízom benne, hogy nem lesz akadálya – magyarázta Kacz Éva.
A Jurtanapokról és kemencéiről híres Alsószeli is 20 ezer eurót kapott a falu központjában álló buszmegálló felújítási munkálatainak a befejezésére.
– magyarázta Kovács Lajos,
Alsószeli polgármestere. A falu buszmegálló-épülete a nyolcvanas években épült, sokáig működött ott újságárus, majd gyorsbüfé, volt benti váróterem és nyilvános illemhelyek is.
"Az épület azonban tönkrement, ha kint esett, akkor gyakorlatilag bent is esett, annyira rossz volt a tető" – mondta a faluvezető.
Gondoltunk arra is, hogy ott a játszótér, a műfüves pálya és a tervezett workout pálya, szükség van tehát egy nyilvános illemhelyre is. Eddig tehát mintegy 50 ezer eurónkba került a buszmegálló, most pedig jól jön az a 20 ezer euró, amit a kormány ígért, mert abból meg tudnánk oldani a hidro- és hőszigetelést. Nekünk erre saját pénzünk már nem lenne, úgyhogy örülünk az összegnek, amelyből már idén be tudjuk fejezni a felújítást, és nem kell elhúzni a következő költségvetésig. Reményeink szerint a nyári időszakra már lehet szép, új buszmegállónk szolgáltatásokkal és akadálymentesített nyilvános mosdókkal – zárta Kovács Lajos polgármester, aki három előre elkészített beruházás közül választotta ki azt, amelynél sokat segíthet a húszezer euró.
Kisebb beruházásokra elegendő pénzt szinte minden falu kapott. Lakosságának számához mérten magasabb összeg jutott Pozsonyvezekényre, ahol a 12 ezer euróból folytatják a járdafelújítást a falu központjában, tudtuk meg Zupko Tamás polgármestertől. Szerinte nagy segítség lenne a falvaknak a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése. Ebben egyetért vele Nagymácséd polgármestere, Dagmar Kosnáčová is, aki a helyi futballpályához vezető „sötét”, kivilágítatlan szakaszra és a Petőfi utcába tervezi a közvilágítás kiépítését a nekik jutó 20 ezer euróból. Mint mondta, ezeket az összegeket minden falu a közösséget szolgáló infrastrukturális fejlesztésekre fordítja.
Megjelent a MAGYAR7 16. számában.
