Felmérés: A Facebookot szeretjük a legjobban, de másnak hiszünk

A közvélemény hozzáállása a közösségi hálókhoz többnyire pozitív, és a Facebook továbbra is népszerű a szlovák lakosság körében, bár az emberek tisztában vannak a negatívumaival is, például a félretájékoztatással. A hírességek közelmúltban történt távozási hulláma a Facebookról azt mutatja, hogy bár egyesek kezdenek kritikusan viszonyulni az ott tapasztalt légkörhöz, tömeges távozások egyelőre nem várhatók a közösségi oldalakról.

A szlovák társadalom megosztottsága megmutatkozik az egyes pártok szavazóinak információforrásaiban is, de a sajtóinformációk ellenőrzése során tapasztalt tehetetlenséget valamennyi párt szavazója érzi. Derül ki a 2muse ügynökség által készített reprezentatív felméréséből, amelyet Vladimír Bilčík európai parlamenti képviselő számára készített az ügynökség.

A válaszadók 64%-a elismerte, hogy nehéz hiteles hírközlőt találni – a bizalmatlanság a Republika és az ĽSNS mozgalom szavazói körében a legnagyobb, a legkevésbé bizalmatlanok a koalíciós pártok és a PS szavazói. Az emberek 61%-a nehezen tudja ellenőrizni a médiában látott hírek hitelességét, ez az érzés az összes párt választóira jellemző.

Az egyes médiumokkal szembeni bizalom nem okozott túl nagy meglepetést. A legtöbb ember számára a társadalmi történésekről szóló hírek fő forrása az internet és a televízió.

A leghitelesebb források az RTVS, a TA3 és a TV Joj hírműsorai, ezt követik a Rádio Expres, a Markíza tévéhíradója és a nyomtatott újságok hírei. Sem a Hlavné správy, sem pedig a Zem & vek nem tartozik a dominánsan megbízható források közé, és viszonylag kevésbé ismertek. Az ellenzéki szavazók jelentősen kevésbé bíznak (a koalíciós pártok szavazóihoz képest) az olyan kiválasztott forrásokban, mint a Denník N, Sme vagy a Markíza tévéhíradója.

Nekem is gyakran mondják és írják az emberek, hogy az újságíróknak nincs szükségük további nyilvános védelemre, még akkor sem, ha az ellenkezője igaz. Ezért is üdvözlöm, hogy a kormány új törvényekkel szeretné javítani a médiakörnyezetet, ám egyértelmű politikai vezetésre van szükség ebben a témában, hogy az emberek jobban megbízzanak az újságírásban” – mondja Bilčík.

Míg a Facebook és az Instagram leginkább elégedettséget vált ki az emberekben, a Facebook-felhasználók esetében jelentős a harag érzése. A Facebook- és Instagram-felhasználók is a jövőben fele annyi időt szeretnének a közösségi oldalakon tölteni, mint korábban. „Az adatok szerint a szlovákiai Facebook-felhasználók egyelőre nem követik azokat az ismert személyiségeket, akik az elmúlt hetekben a mérgező környezet miatt elhagyták a Facebookot. A legtöbb felhasználó pozitív érzelmeket táplál a közösségi oldalakkal szemben, így én nem számítok arra, hogy a Facebook-fiókok törlése egyre nagyobb trend lesz” – magyarázta Bilčík.

Körülbelül minden második FB- és Instagram-felhasználó passzív, tevékenysége a tetszikelésben merül ki. A felhasználóknak csak körülbelül egyötöde aktív tartalomkészítő.

A Facebook és az Instagram közösségi hálók használata nagyon hasonló. Mindkét közösségi oldalt inkább a szabad idejükben használják az emberek, nem pedig a munkahelyen vagy az iskolában.

Az emberek több időt töltenek a Facebookon, mint az Instagramon. Míg a Facebookon átlagosan napi egy-két órát töltenek, addig az Instagramon ez az idő nem több egy óránál.

A felhasználók tisztában vannak azzal, hogy a Facebookkal nincs minden rendben: „A legtöbben azt nyilatkozták, hogy van tapasztalatuk a Facebookon megjelenő álhírekkel kapcsolatban, és úgy vélik, hogy ezek széles körben elterjedtek. A közösségi oldalak használata során tapasztalt pozitív hangulatuk azonban azt mutatja, hogy e negatív jelenségek ellenére is hajlandóak továbbra is ott maradni. Ezért is lenne szükség olyan nyilvános szabályok felállítására, amelyek áthárítják a felelősséget az általuk terjesztett tartalomért a közösségi oldalakra” – teszi hozzá Bilčík. Egyre több Instagram-felhasználó és fiatalabb felhasználó számol be arról, hogy próbál kevesebb időt tölteni a közösségi oldalon.