Eltérő vélemények az orosz-ukrán háborúról
Két tévécsatornán is ütköztették véleményüket a kormánypárti és az ellenzéki politikusok az orosz-ukrán háborús konfliktusról.
A TA3 hírtelevízióban Juraj Blanár (Smer-SD), a parlament alelnöke és Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár Ukrajna lehetséges EU- és NATO-tagságával kapcsolatban fogalmazott meg homlokegyenest ellentétes véleményt.
Blanár szerint az EU bővítése Ukrajnával veszélyes és a világ biztonsága szempontjából nem lenne jó felvenni a NATO-ba sem.
Martin Klus ugyanakkor úgy vélekedett, hogy helyes döntés lenne Ukrajnát felvenni a NATO-ba és az ország EU-csatlakozásáról tárgyalni jelzés értékű és jelképes lehetne.
A külügyi államtitkár úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának európai perspektívát kell kínálni, hogy felülkerekedjen ezen a helyzeten. Harcolnia kell azért, hogy szabad és a szuverén ország legyen, és végeredményben prosperáljon is. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna EU-tagsága sokkal reálisabb, mint csatlakozása a NATO-hoz.
A Smer-SD ellenzi, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajnába, a viszályt tárgyalások útján kell rendezni. Az országnak nagyobb szüksége van a humanitárius segítégre. Arra a megjegyzésre, hogy maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij kért katonai segítséget, úgy reagált, hogy dezinformációs háború is folyik és ezért nem tudja eldönteni, hihet-e a szavainak.
Szóba került a véleményszabadság korlátozása is, amely Blanár szerint különösen akkor elfogadhatatlan, ha ezt nem indokolják meg kellőképpen és időben. Martin Klus viszont úgy látja, hogy ez az EU egészét érintő gond és a végső cél a demokrácia védelme. Mint fogalmazott, az EU-nak meg kell akadályoznia azokat a dolgokat, amelyeknek semmi közük az újságírói etikához.
Marián Kéry (Smer-SD), a parlament védelmi bizottságának elnöke viszont nem érti, miért van szükség Szlovákiában NATO-alakulatokra. Arra hivatkozott, hogy mind Zuzana Čaputová államfő, mind pedig Eduard Heger miniszterelnök arról biztosították az ország lakosait, hogy Szlovákiát nem fenyegeti közvetlen veszély. Ha valami fenyeget, azt nevezzék meg és a Smer-SD férfiasan áll hozzá.
- jegyezte meg.
A két fél nem értett egyet a "dezinformációkat" terjesztő oldalak lekapcsolásában sem. Kéry szerint a kormány cenzúrát akar bevezetni, míg Krajniak arra emlékeztetett, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy bizonyos körülményeket figyelembe véve ezeket az oldalakat leállítsák. Ezt a jogszabályt pedig három évvel ezelőtt fogadták el, amikor a Smer-SD volt kormányon. A lépésre azért volt szükség, mert fennállt a kibertámadások reális veszélye.
