Előnyös lenne a felvidéki magyarságnak a választási törvény módosítása?
A szlovákiai közbeszédben időről időre felmerül, hogy átalakítanák a parlamenti választásokra vonatkozó szabályokat. Egy friss hír szerint a belügyi tárca ismét szétválasztaná a megyei és a helyi önkormányzati választások időpontját. A választási törvény lehetséges módosításáról és a magyar párt ezzel kapcsolatos javaslatairól Öllös László politológust, a Fórum Intézet elnökét és Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.
„A felvidéki magyar választóknak az lenne az előnyös, ha minél közelebb kerülne hozzájuk a választás, a parlamenti is. A probléma ezzel az, hogy aligha lehet több olyan kisebb területű választókörzetet kialakítani, ahol a magyarok többségben vannak.
– húzta alá Öllös László.
A politológus hozzátette, „azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartom, hogy egy több választókerület kialakításával számoló reform mégis előnyös lehet a magyaroknak. Persze az is egy nagy kérdés, mennyi az a több és milyenek volnának a határai. Megéltünk például olyan felosztást, amelyben három nagy kerület volt, plusz Pozsony. Egy ilyen felosztás, elsősorban a közép-szlovákiaiak számára, hátrányosabb lenne a mostaninál. Ha minden kerületben el kellene érni az öt százalékot, elképzelhető, hogy az ottani magyar közösség számára ez gondot jelentene. Vagyis egy nagy országos választókerület magyar szempontból kisebb baj, mint a három plusz egy lenne”.
Öllös szerint,
Főleg akkor, ha átszámolhatók lennének a szavazatok, vagyis, ha a magyar párt országosan eléri az öt százalékot, az olyan kerületek szavazatai, ahol nem érték el a küszöböt, hozzáadódnának az összeredményhez. Ez persze így is problémát okozhat, hiszen annak a területnek nem lenne magyar képviselete”.
A politológus emlékeztetett, „van arra példa a világban, Európában is, hogy országosan az adott párt nem éri el a küszöböt, de bizonyos számú választókerületben győzni tud, és ez elég ahhoz, hogy képviselőket küldjön a parlamentbe. Ilyen rendszer működik Németországban. Az is igaz, hogy egy ilyen „pótmegoldás” mélyen alulreprezentálná a magyar közösséget”.
Öllös hozzátette, „a regionális alternatív küszöb, amelyet a Magyar Szövetség Kassán bemutatott programja is felvet, szintén nem példa nélküli, hiszen Romániában a parlamentbe jutáshoz elég az is, hogy legalább három megyében 20 százalékos eredményt érjen el az adott párt.
A Fórum Intézet elnöke szerint „a magyarországihoz hasonló vegyes választási rendszer, ahol nemcsak listáról, hanem egyéni választókerületekből is bekerülhetnek a képviselők a parlamentbe, a Smernek ugyan előnyös lenne, de a kisebb pártoknak – legyen szó akár a koalíciós Hlasról vagy az SNS-ről – már egyáltalán nem áll érdekében. Egy ilyen módosításhoz alkotmányos többségre, azaz 90 képviselő támogatására lenne szükség, erre a jelenlegi parlamenti erőviszonyok között még a régiókban erős kereszténydemokraták esetleges támogatásával sem látok esélyt.
A napokban a belügyi tárca államtitkára, Michal Kaliňák felvetette, hogy ismét szétválasztanák a megyei és a települési önkormányzati választások időpontját. Öllös szerint egy ilyen változtatás érdemben nem befolyásolná a magyar képviselet esélyeit. A politológus hozzátette,
Gubík László elmondta, „a Magyar Szövetség a választási törvény és rendszer módosítása mellett foglal állást, ugyanakkor ezzel egyidejűleg nem mond le arról az ambíciójáról, hogy a jelenlegi választási rendszerben is bejuttassa a pártot, és ezáltal biztosítsa a felvidéki magyarság képviseletét a parlamentben. Látni kell azt is, hogy Európa-szerte, nemcsak a „fejlett” Nyugaton, de a lesajnált Balkánon is, létezik olyan választási modell, amelyben a nemzetiségi pártok számára elegáns megoldást kínálnak a rendszer mindenféle kompenzációjával”.
A Magyar Szövetség elnöke hozzátette,
Az egyik egy nemzetiségi alapon történő kompenzáció, miszerint a vállaltan a nemzetiségeket képviselni hivatott pártok számára a természetes mandátum intézménye életbe léphetne. Magyarán az ahány mandátumnyi szavazat, annyi mandátum elve bizonyos szavazatszám elérése fölött. A regionális kompenzáció annyit takar, ha adott számú megyében a párt teljesítménye a parlamenti küszöböt meghaladó eredményt ért el, akkor az országos eredménytől függetlenül járnának parlamenti mandátumok. A mi javaslatunk szerint legalább két megyében kellene megugorni a hét százalékos küszöböt a parlamenti képviselethez”. Gubík aláhúzta, „az ilyen kompenzációk szilárdabbá és igazságosabbá tennék a választási rendszert”.
A pártelnök szerint „a közigazgatási határok és a választókerületek átrajzolásával 1990 óta túl sok jó tapasztalata nem volt a felvidéki magyarságnak. Mivel nem vagyunk parlamenti párt, nem is biztos, hogy a módosításhoz az asztalnál ülve tudnánk hozzászólni, legfeljebb az előszobából jelezve, hogyan is kéne kinéznie ezeknek a határoknak.
Ehhez a módosításhoz viszont alkotmányos többség kellene, az előbb említett kompenzációk bevezetéséhez elégséges lenne az egyszerű többség is a parlamentben”.
A belügyi tárca múlt heti felvetése kapcsán Gubík emlékeztetett,
Sokszor nehéz megítélni, hogy egy adott pillanatban mi az, ami hasznos lehet, és mi az, ami a visszájára fordulhat” – húzta alá a pártelnök, aki ugyanakkor biztatónak tartja, hogy „a közbeszédben napirenden van a választási törvény módosítása, amely lehetőséget ad a társadalmi vitára és a magyar közösség számára fontos szempontok felvetésére”.
