Elfogadták a kormányprogramot: megszavaznák a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, félmegoldás a kettős állampolgárság ügyében
Az alkotmány szabta határidőnek megfelelve, hétfőn a kabinet a törvényhozás elé terjeszti a kormányprogramot.
A koalíciós pártok képviselői vasárnap hajnalig egyeztettek a dokumentum tartalmáról. A kormányülés másfél órás késéssel, 10 óra után kezdődött.
A kormányprogram beterjesztésére a határidő utolsó napján, hétfőn kerül sor a parlamentben. A törvény szerint ugyanis ennek a kabinet kinevezését követő 30. napon meg kell történnie.
– fogalmaz a dokumentum.
A kormány fokozottan figyel majd a szegényekre, a gyengékre és azokra, akik egészségügyi problémákkal küzdenek. Jelentősen növelni akarják az ország élelmiszeripari önellátását, valamint igazságos rendszert vezetnének be a gazdák támogatására.
A kormányprogram oktatásügyi része rendkívül kevés vállalást tartalmaz, többnyire általános és hosszú évek óta ismétlődő tételeket sorol fel, mint például a tanárok fizetésének emelése (konkrét vállalás nélkül), felkészítésük és munkakörülményeik javítása – véli Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke.
Ahhoz képest, hogy az oktatásügy a kampányban a minisztert adó SaS egyik fő témája volt, a kormányprogram kevés vállalást, annál több közhelyet és általánosságot tartalmaz,
pedig ez egy komoly szerkezeti és tartalmi változásokat igénylő szakterület - tette hozzá Mózes.
A digitalizáció terén a kormány azt célozza meg, hogy az ország intelligens, innovatív és transzparens legyen. Az európai uniós támogatásokat hatékonyabban akarják felhasználni, csökkentenék a régiók közti különbséget, növelnék a környezetvédelemre fektetett hangsúlyt.
A kormányprogramban leszögezik, hogy megbízható és felelősségteljes partnerként fognak működni az európai és a nemzetközi kapcsolatok terén.
A kormány programnyilatkozata részletesen tárgyalja a kabinet tervezett korrupcióellenes intézkedéseit.
A korrupció elleni küzdelem részévé válik a politikusok és a közhivatalnokok anyagi felelősségének a bevezetése is.
A tervek szerint az új kormány rendezi a kettős állampolgárság kérdését is.
Igor Matovič a vasárnapi kormányülés előtt azt írta a közösségi oldalán, lehetővé teszik a hosszú ideje külföldön élő szlovák állampolgároknak, hogy felvegyék az adott ország állampolgárságát anélkül, hogy a szlovákot elveszítenék.
Villáminterjúnkban Tárnok Balázs jogászt, a kisebbségi jogok szakértőjét kérdeztük arról, mit jelent a változtatás a felvidéki magyarság szempontjából.
„Sok fog függeni a konkrét paragrafusoktól, ám a kormányprogramban foglalt elv alapján az, aki nem él hosszú évek óta Magyarországon, de a kedvezményes honosításnak köszönhetően magyar állampolgárságot is szerezne, az ezután is elvesztheti a szlovákot” – reagált a felvetésre Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke.
Az új kormány emellett a külföldi szlovákok számára kedvezményes honosítást vezetne be.
Itt érdemes lesz figyelni, a két elv, a szlovák állampolgárság megvonása, valamint a külhoni szlovákoknak történő adományozás, nem ütközik-e – tette hozzá a politikus.
Gyimesi György, az OĽaNO parlamenti képviselője szerint a felvidéki magyaroknak nincs szükségük magyar állampolgárságra,
s a magyar egyszerűsített honosítási eljárásnak sem a felvidéki magyarság volt a célcsoportja, hanem elsősorban az erdélyi magyarok, akiknek a szlovákiai magyarokéval összehasonlíthatatlanul nagyobb a kötődése az anyaországhoz. A most jelzett megoldást egy nagyon jó, kompromisszumos megoldásnak tartja.
Az elfogadott dokumentum 121 oldalas.
Boris Kollár (Sme rodina) még a kormányülés előtt elmondta, a programba a pártja javaslatára került be, hogy a nyugdíjasok, a súlyosan egészségkárosodottak és a gyerekek hat éves korig ingyen juthatnak majd a felírt gyógyszerekhez.
Veronika Remišová (Za ľudí) szerint a kormányprogram mellett mind a négy koalíciós partner egységesen kiáll. A párt elsődleges céljaként a korrupció elleni harcot, a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását és az igazságszolgáltatás megreformálását említette. „A célunk az, hogy az emberek ezt a reformot négy év után a valóságban is érezzék” – hangsúlyozta.
Matovič megerősítette, pártja 11 pontos programja is bekerült a kormányprogramba, amelyről a kampányidőszakban az emberek szavazhattak.
A dokumentumban leszögezik,
nem fogják korlátozni az eddig megszerzett kisebbségi jogokat, olyan körülményeket szeretnének teremteni, hogy a nemzetiségek megőrizhessék a nyelvüket és kultúrájukat.
A kabinet ugyancsak elkötelezi magát, hogy nem tesznek olyan lépéseket, amelyek a kisebbségek asszimilációját céloznák, vagy ezt támogatnák.
A dokumentumban két konkrét intézkedést is megfogalmaznak. Elfogadnák a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, amely az asszimiláció lassítását és a kisebbségi jogok gyakorlásának lehetőségét biztosítaná.
Ennek kapcsán Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke úgy fogalmazott: „Ez jelentős előrelépés lehet, akkor, ha a törvény nem csak az eddigi jogszabályok átcsomagolása lesz, hanem jogbővítéseket is tartalmaz, valamint elősegíti a gyakorlati kivitelezést. Óvatosságra int bennünket ugyanakkor, hogy egy kormányhatározatban már az ezelőtti kabinet is feladatként tűzte ki a jogszabály megalkotását, ám négy év alatt mégsem készült el. Reméljük, a Matovič-kormány komolyan fogja venni saját vállalását”.
Fontolóra veszik a Nemzeti Kisebbségek Hivatalának létrehozását. A kisebbségek ezen az intézményen keresztül kapcsolódhatnának be az őket érintő közügyekbe.
Ebbe az intézménybe olvasztanák be a kisebbségi kormánybiztos hivatalát, de a kormány Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsát is. A hivatal feladata lenne a kisebbségi jogok betartásának felügyelete, valamint olyan közép- és hosszú távú intézkedések kidolgozása, amelyek a kisebbségi jogok támogatását, bővítését szolgálnák. Az intézmény a tervek szerint a kisebbségek helyzetéről jelentéseket is készítene.
Mózes Szabolcs szerint
a hivatal előnye lenne, hogy nehezebben szüntethető meg, mint a kormánybiztosi poszt, ám itt is érvényes: csak akkor van értelme megalakításának, ha lényeges előrelépést jelent, vagyis ha többletlehetőségei lesznek, kellő méretű apparátussal működik és tartalommal lehet megtölteni tevékenységét.
A hivatal hátránya ugyanakkor, hogy vezetője alacsonyabb státusszal, így kisebb politikai erővel bírna, mint egy kormánybiztos. Mivel magyar párt nem tagja a koalíciónak, nem vártunk ambiciózus kisebbségügy programot, ám ezen a téren ennél több vállalásra számítottunk - tette hozzá Mózes Szabolcs.
Ugyancsak fontos változás, hogy törvényben határoznák meg a kisebbségi iskolaügy fogalmát.
Igaz, a kisebbségi iskolák mellett fokozottan támogatnák a vegyesen lakott területeken lévő szlovák tannyelvű iskolákat. Azt ígérik, hogy a szlovákot mint „második nyelvet” tanítanák a nemzetiségi iskolákban.
A kisebbségi nyelvtörvény hatáskörét kiterjesztenék a megyékre is, ami elvileg azt jelenti, hogy Nagyszombat és Nyitra megyékben hivatali nyelv lehetne a magyar.
Megreformálnák a nemzeti kisebbségek kulturális támogatásának pénzügyi mechanizmusait, az intézményi és a törvényi hátteret - hangsúlyozza a kormány programnyilatkozata.
A kormány kisebbségi oktatással kapcsolatos részének egyik legkomolyabb előrelépése a nemzetiségi oktatás definiálása a törvényben. Szintén a kormányprogram része a szlovákoktatás módszertanának megváltoztatása.
Emellett viszont rövid és kevés konkrétumot tartalmaz a kisebbségi oktatásügyi rész
- vélekedik Mózes Szabolcs, az MKÖ elnöke.. „A vonatkozó rész első mondatában a nemzetiségi iskolák színvonalának emelését tűzi ki célul a kormány. Önmagában hasznos cél, igaz, konkrétumok nélkül, ám egyben mintha azt sugallná, hogy a magyar iskolákban a színvonal a legnagyobb probléma. Az elmúlt években elérhető kutatások és tesztelések ugyanakkor nem mutatnak lényeges minőségi különbséget a szlovák és a nem szlovák tanítási nyelvű iskolák között” – figyelmeztet az Összefogás vezetője.
A kormányprogram nem tesz ígéretet a kisiskolák megtartására.
„Elemzik a kisiskolák állapotát, ami önmagában hasznos cél, viszont nem tettek egyértelmű vállalást megőrzésük mellett” – figyelmeztet Mózes Szabolcs.
Összességében pozitívum, hogy a kormányprogram a kisebbségi oktatás terén nem csak a status quo fenntartását ígéri, hanem előrelépéseket is megfogalmaz, ám
nagyon sok fog múlni a konkrétumokon és az intézkedések mélységén
- tette hozzá Mózes.
Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke elmondta, a https://mennyiterek.sk/ oldalon elemezték az önkormányzati rendszer működését.
Az MKP is javasolta, hogy az önkormányzatok finanszírozásában rendszerszintű változtatásokra van szükség. Első lépésként a természetes személyek jövedelemadójának elosztása helyett az ország összes adóbevételének törvénnyel meghatározott hányadát kell elosztani.
A párt nevében ezt javaslatként fogalmaztuk meg a kormányprogramba, és benne is van az 59. oldalon - fogalmazott a politikus.
Őry Péter a kormányprogram magyar közösségeket, illetve az önkormányzatokat érintő részéről gyorsmérleget vont kollégánknak, Somogyi Szilárdnak.
A kormányprogram gazdasági célkitűzéseit Farkas Iván, az MKP Ügyvezető Elnökségének tagja elemezte.
Idegenforgalom:
"A kormányprogram Dél-Szlovákia számára oly fontos, idegenforgalommal kapcsolatos pontja kevés konkrétumot fogalmaz meg az ágazat fejlesztésével kapcsolatban. Nagyrészt a koronavírus okozta negatív hatások enyhítésével foglalkozik, illetve a vírus lecsengése utáni újraindulás támogatását tűzték ki célul, de hogy pontosan milyen formában, arról nem ejtenek szót. Ennek érdekében újrafogalmazzák a rekreációs utalványok felhasználási mechanizmusát, hogy minél jobban segítse a az idegenforgalom restartját, de szintén konkrétumok nélkül.
Mérlegelnék az idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások áfa-csökkentését, illetve a 10 ágynál kisebb kapacitású magánszállások támogatásával kapcsolatban kidolgoznak egy támogatási koncepciót.
„A kormány azt vallja, hogy az idegenforgalomhoz szükséges alapinfrastruktúrát az államnak kell kiépítenie, ahogy az utakat és a vasutakat. Hogyha ez az eddigiekhez hasonlóan a déli régió negatív diszkriminációjával fog járni, akkor sajnos nem sok jóra számíthatunk” – mutatott rá Bauer Ildikó, az Összefogás alelnöke.
Újraindítják a Szlovák turisztikai ügynökséget, ami alapvetően lehet pozitívum, minden attól függ, hogy milyen hatékonyan tudják újraindítani a munkát, milyen működési modell alapján fognak dolgozni, és ez mit fog jelenteni az idegenforgalmi szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások számára.
„Addig, míg nem lesznek konkrét javaslatok a támogatásokkal kapcsolatban, illetve, hogy mekkora forrást allokálnak erre a területre, addig nehéz bármit is hozzáfűzni az általános megfogalmazásokhoz. Eddig sajnos a környező országokhoz képest is nagyon alacsony éves keretösszeg állt rendelkezésre turizmusfejlesztésre, az ágazat tényleges és hatékony újraindításához jóval nagyobb összegre és új stratégiára lesz szükség” – véli az Összefogás programjának turizmussal kapcsolatos részét kidolgozó szakember."
Mezőgazdaság:
"A kormányprogram mezőgazdasági részében erőteljes filozófiai különbségek láthatók a korábbi kormányprogramokhoz képest. Alapvető változás például, hogy csökkenteni akarják a közvetlen kifizetéseket (priame platby) és növelni a termelési célú támogatásokat. A fiatal, kis és családi vállalkozások szerepének növelése érdekében bevezetnék a közvetlen kifizetések támogatási plafonját és az EU-ban opcióként választható redisztribúciós (újraelosztási) támogatásokat. „Utóbbival egyértelműen a 30 hektár alatti gazdaságokat támogatnák, a támogatási plafonnal azonban méhkasba nyúlnak, kíváncsian várom a nagyüzemek, nagy gazdaságok reakcióját” – fejtette ki Geönczeöl Attila, az Összefogás mezőgazdasági szakértője.
Szó van a nem beazonosított tulajdonosok, azaz a tulajdonos nélküli földek jogviszonyának rendezéséről, ami üdvözlendő, de ezt minden kormány fontosnak tartotta eddig, mégis csigalassúsággal haladnak előre az ügyek.
A mezőgazdaságra nézve kérdéses döntés, hogy az újonnan létrehozott Beruházási, regionális fejlesztési és információs minisztériumba teszik át a vidékfejlesztési programokat a mezőgazdasági minisztériumtól. „Ez a programrész semmi konkrétumot nem tartalmaz a vidékfejlesztési tervekre nézve, az egyetlen lényeges elem, hogy az új minisztériumba csoportosítanak egy sor EU-forrást, aztán majd írnak hozzá egy új vidékfejlesztési stratégiát…” – figyelmeztet Geönczeöl Attila.
A koalíció célul tűzi ki a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok (állattenyésztés, speciális növények, gyümölcs, szőlő, méhészet stb.) és a helyi feldolgozóipar támogatását, valamint a dotációk EU-n belüli harmonizálását. „Támogatni akarják a hagyományos gazdálkodási formákat, az agroturizmust, halászatot és a génállomány-megőrzést. Ígérik az élelmiszeripari törvény egyszerűsítését a hazai élelmiszer előállításának erősítése érdekében, az ellenőrző hatóságokat tanácsadóként is elképzelve” – mutatott rá az Összefogás szakértője. A program nagy változásokat, gyakorlatilag a teljes agrár- és élelmiszeripari szektor reformját tűzi ki célul, kérdés, mennyire módosítja a koronavírus okozta válság és a nagyüzemek lobbijának ellenállása. Meg persze, hogy lesz-e elég idő és energia ilyen mértékű változtatások végrehajtására."
Külügy:
"A kormányprogram külpolitikai része nem tartalmaz meglepetéseket. „A dokumentum alapján a kormány, úgy tűnik inkább az integráció és egy erősebb unió építése mellett teszi le a voksot, habár bizonyos területeken a nemzetállam élvez majd prioritást” – mutatott rá Rácz Orsolya az Összefogás külpolitikai szakértője. A kormányprogram az összes releváns minisztériumtól elvárja, hogy EU-s szinten is aktívak legyenek az őket érintő szakmai kérdésekben. A dokumentum konkrétan elutasítja a migránsok allokációjával kapcsolatos kvótarendszer felállítását, és kiáll amellett, hogy a menedékjog tagállami és nem EU-s kompetencia. „Így a migrációval kapcsolatos esetleges szolidaritás elvének alkalmazása komoly feltételekhez lesz kötve, és megmarad olyan kérdésekben, mint a például a közös határvédelem. Ennek alapján szolidaritásunk más területeken sem lesz feltétel nélküli” – véli Rácz Orsolya.
Hasonlóan az Összefogás külpolitikai programjához, a kormányprogramban is kiemelt szerepet kap a V4-es, mint regionális együttműködés, aminek Szlovákia továbbra is aktív részese akar maradni. „A V4 működésének változtatására azonban nincs javaslat, ami azt jelenti, hogy az együttműködés marad továbbra is informális és képlékeny: erős, ha a tagok éppen egyetértenek, gyenge, amennyiben nem” – fejtette ki a szakértő.
A külpolitikai rész tartalmaz utalást a külföldön élő szlovákok támogatásáról. „A külföldön élő szlovákok a jövőben olyan szintű támogatásra számíthatnak, mint a Szlovákiában élő kisebbségek – hogy ez miként fog megvalósulni és működni a gyakorlatban, és milyen hatással lehet ránk, még kérdéses” – mutatott rá Rácz Orsolya.
Összességében pozitívan értékeljük, hogy a kormány kitart az erős NATO és az erős EU-mellett, annak ellenére, hogy az utóbbi jelenlegi intézményi struktúrájának fenntartása a koronavírus miatt komoly kihívásokkal áll szemben. A régión belüli bilaterális kapcsolataink továbbra is fontosak, de a V4-es együttműködés a következő években várhatóan gyöngülhet, ha az országok nem találják meg a közös nevezőt."
(A fenti szövegeket változás nélkül közöljük)
