Dán sertésfarm-ügy: Gútán pontosították az állattartási szabályokat
A városfejlesztési tervvel is foglalkozott, s azon belül egyértelműbbé tette az állattartási szabályokat februári ülésén a gútai városi önkormányzat. A 17 képviselő egyhangú döntése, hogy az állatfarmok kapacitásbővítésre nincs lehetőség, a nagymegyeri székhelyű, dán érdekeltségű Dan-Slovakia Agrar (DSA) Rt. Gúta-Stagnócára tervezett sertéstelepe létesítésének is gátat vet.
Tavaly beszámoltunk arról, hogy a gútaiak a stagnócai sertésfarm megépülése ellen augusztus elején aláírásgyűjtést indítottak, amelyhez rajtuk kívül a környező falvak, valamint Komárom, Keszegfalva és Kamocsa lakosai is csatlakoztak, az interneten elérhető online-petícióhoz pedig Szlovákia több szegletéből érkeztek aláírások.
Halász Béla, a gútai petíciós bizottság elnöke akkor hangsúlyozta: az aláírásgyűjtés kapcsán megmutatkozott széles körű összefogás is azt bizonyítja, hogy ez az egész Csallóköz közös ügye.
Október 17-én Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter hivatalában fogadta a 9109 (ebből mintegy 2400 online) aláírást tartalmazó petíciós íveket neki átadó négytagú küldöttséget, amelynek tagja volt Halász Béla, valamint Horváth Árpád, Gúta polgármestere, Koczkás Beáta alpolgármester és Finta Zoltán hivatalvezető.
A minisztérium részéről elhangzott, hogy nem támogatja az ilyen jellegű farmok létesítését, a vonatkozó jogszabályok értelmében megvizsgálja a gútaik által emelt kifogásokat, s a petíciójukra is válaszolni fognak.
„Tudomásom szerint a környezetvédelmi tárcától a petíciós évek leadása óta nem kaptunk írásbeli tájékoztatást arról, hogy ügyünkben az eltelt hónapok során milyen lépések történtek. Vélhetően folyik az ilyenkor szokásos eljárás, amely során a beruházótól kérik a válaszokat a korábbi felvetéseinkre. Például felhívtuk az illetékesek figyelmét arra, hogy más disznófarmok közelében élők folyamatosan panaszkodnak a sertéstartással járó bűz és a környezetvédelmi kockázatok miatt. Továbbá tönkremennek a trágyalével elárasztott termőföldek, s a telepek léte a környék ivóvízkészletének minőségét is negatívan befolyásolhatja“ – mondta el portálunknak Horváth Árpád, Gúta MKP-s polgármestere.
Majd tájékoztatását így folytatta: „E téren előrelépésnek nevezhető, hogy nem csak a tervezett dán farm miatt, hanem teljes körű pontosítás céljából is a február 10-i testületi ülésen egyértelműbbé tettük a városfejlesztési tervünket, illetve az állattartási szabályokat, amelyek értelmében a farmok kapacitásbővítésére nem lesz lehetőség. Ezt a jelen levő 17 városi képviselő egyhangúlag megszavazta“.
Hozzátette: e szándékuk kapcsán a Dan-Slovakia Agrar (DSA) Rt-től és a kiszemelt stagnócai telken jelenleg gazdálkodó Ambrus úrtól kaptak két kései levelet – az egyiket múlt héten, a másikat egy órával a hétfői tanácskozásuk előtt.
Az azokban leírtakat egyeztették a Nyitrai Kerületi Építésügyi Hivatallal, ám azok nem befolyásolták a testületi döntéseket. „Későn kaptuk meg e leveleket, s azokban olyan észrevételek nem is szerepeltek, amelyek miatt másféle döntést kellett volna hoznunk. A társaság egyébként is folyamatosan későn kap észbe, lekési a megszabott határidőket...“ – szögezte le Gúta első embere.
A dánoknak saját telephelyét eladni kívánó Ambrus úr jelenlegi sertésgazdaságában közel 1600 tenyészállat él, azok további létével kapcsolatban azonban nincs oka aggodalomra.
„Döntésünk értelmében a Gúta körüli állatfarmok a jelenlegi, még elviselhető állatszámmal, a már meglevő istállókban továbbra is működhetnek. Stagnócán azonban a dán agrárvállalat évi 56 ezer sertést kíván felnevelni, amire mindnyájan határozott nemet mondtunk. Akkor is, ha a DSA Rt. emiatt az illetékes felsőbb hatóságokhoz, illetve fenyegetőzésével, több millió eurós kártérítés igénylésével, összhangban a bírósághoz fordul. Előfordulhat, hogy a dánok elérik: az ügy kapcsán majd meg kell ismételni bizonyos vizsgálatokat, de az állattartási szabályaink pontosítása után Gútán nem épülhet meg a dán sertéstelep és más megafarm sem“ – foglalta össze a testületi határozat lényegét.
Mivel tavaly a már működő megafarmokkal rendelkező és hasonló veszélyben levő települések közül többen jelen voltak a tótmegyeri egyeztetésen, adódott a kérdés, hogy annak lesz-e folytatása.
„A tótmegyeri megbeszélése résztvevőiként azóta is kapcsolatban vagyunk egymással. Valószínűleg márciusban lesz egy újabb találkozónk. Megjegyezném azonban azt, hogy ezen települések mindegyike specifikus helyzetben van. Például a tótmegyeriek ugyan elérték, hogy a pozsonyi környezetvédelmi felügyelet visszavonta a tervezett telep működési engedélyének kiadását, de a beruházó mindmáig nem nyugodott bele e döntésbe. Többek között Szőgyénben és Nagycétényben pedig már létrehozták a megafarmokat, s e ténybe bele nem egyező ottani lakosság nyögi e döntések következményeit. Mi, gútaiak pedig még időben, az eljárás elején nemet mondtunk. Abban azonban mindenütt egyetértünk, hogy e sertésfarmokat a már említett okok miatt egyikünk sem akarja, tehát azok ellen továbbra is egyesített erővel kell küzdenünk“ – állította végül Horváth Árpád.
