Csúnya korrupciós ügy van kibontakozóban a közlekedési minisztériumnál

A vonatokra tervezett, speciális adóvevők darabjáért a zastavmekorupciu.sk oknyomozó portál szerint 46 ezer eurót adtak. Ugyanilyen típusú készülékeket a teherforgalmat bonyolító Cargo állami vállalat 12 ezer euróért tudott beszerezni néhány hónappal korábban. 

A ZSSK vezetősége azzal védekezik, az ő készülékeik azért voltak annyival drágábbak, mert azokat jóval nehezebb és bonyolultabb beszerelni, ráadásul részben más feladatokat is kell ellátniuk.

A közlekedési tárca által tulajdonolt államvasutak egy Betamont nevű cégtől szerezték be a készülékeket, egy összesen 2,5 millió eurós tranzakció keretén belül. A cég Ján Sabol nagyvállalkozó tulajdonában van, de néhány hónappal ezelőtt még egy bizonyos Alica Doležalová ügyvezető igazgató irányításával működött. Doležalová Andrej Doležal miniszter sógornője.

Az adóvevőket a Nextrail nevű cseh vállalat gyártja, a Betamont mint közvetítő volt jelen az ügyletben.

Ez azért lényeges szempont, mert a Cargo hónapokkal korábban ugyaninnen szerezte be saját, a pályázati kiírás alapján ugyanolyan paraméterekkel rendelkező készülékeit - töredék áron. Abban az ügyletben a Betamont nem vett részt, a végösszeg jóval alacsonyabb is lett, a Cargo 12100 eurós darabáron vásárolt adóvevőket. A ZSSK azzal magyarázta a drágulást, hogy a személyvonatokban működő adóvevők a szerelvény teljes hosszán működniük kell, így hosszabb kábelezést is igényelnek, míg a tehervonatokon csak a szerelvény elején és végén. Ez elsőre védhető érvnek tűnik, csakhogy időközben kiderült, az új adóvevő-rendszert nem csak személyvonatokon használják majd, több vontatásra alkalmas mozdonyt is felszerelnek vele, ahol a kábelezés és a szerelés minimális munkát igényel, mégis ugyanakkor a költség, mint a személyvonatoknál - 47 460 eurót darabonként.

Mivel a beruházást uniós pénzből finanszírozták, így az adóvevőkre közbeszerzést írtak ki. A Betamonton és a Nextrailen kívül oda még egy cseh cég jelentkezett. A versenypályázaton szintén csak egy konkurense volt a Betamontnak, a szlovák cég mindössze 181 euróval ígért alá vetélytársának - egy 2,5 milliós pályázaton. 

Hogy az ügy még érdekesebb legyen, a konkurens Dopsys nevű vállalat neve korábban Betamonnt(!) volt, a két cég mégis azt állítja, a korábbi névazonosságon kívül semmi közük nincs egymáshoz.

Ez persze nem így van. Kiderült ugyanis, hogy a Dopsys és a Betamont vezetésében apa és fia foglal helyet. Ennek fényében azért igen nehéz elképzelni, hogy a versenypályázatra jelentkező cégek között ne lett volna semmiféle kommunikáció. 

Andrej Doležal közlekedési miniszter szerint ennek ellenére sincs semmi rendkívüli az egész ügyben. Szerinte nincs azzal semmi gond, hogy korábban sógornője irányította a minisztériummal szerződött vállalatot, hiszen amikor megtudta, hogy férje testvéréből miniszter lesz, azonnal lemondott a funkciójáról.

Bár a tárca természetesen mindent tagad, az oknyomozók által megkérdezett ügyvédi iroda szerint minimum érdekütközés áll fenn, ugyanakkor a törvény nem írja elő, hogy automatikusan ki kellett volna zárni a Betamontot a versenypályázatból.

Szintén fontos adalék, hogy a ZSSK is a szabályoknak megfelelően járt el, a versenypályázatot értékelő bizottság egyetlen tagja sem képviselte a vállalat egyetlen részvényesét, a közlekedési tárcát, arról nem is beszélve, hogy az ügyletet a Közbeszerzési Hivatal is figyelemmel kísérte és nem találtak semmi kivetnivalót.