Csemadok 75 – Megkezdődött a jubileumi ünnepség műsora
Megkezdődött szombaton a Csemadok háromnegyed évszázados jubileumának ünnepi műsora Érsekújvárott, abban a városban, ahol 1949 márciusában az első alapszervezet megalakult.
A vendégeket Sztruhár Izrael Diána, a Csemadok országos elnökségének tagja, az Érsekújvári Területi Választmány elnöke köszöntötte. Az ünnepi ülés előtt a jelenlévők két olyan érsekújvári személyiség előtt tisztelegtek, akik csemadokosként a legnehezebb időkben is sokat tettek a magyarság megmaradásáért. Életútjukat Sztruhár Izrael Diána idézte.
Sidó Zoltán 1981-től volt a Csemadok országos elnöke, 1989 után főtitkárként dolgozott. 2013-ban hunyt el. Az érsekújvári alapszervezet tagjai így emlékeznek rá: Bölcsessége, intelligenciája, nyíltsága, elszántsága feljogosította az elnöki tisztség betöltésére. Egyenes tartása, megfontolt, gondosan illeszkedő gondolatait tartalmazó beszédei, felszólalásai tekintélyt parancsoltak. Született harcosként küzdött magyarságunkért.
Záhorszky Elemér, akit Érsekújvárban Eli bácsiként ismertek, alapító tagja volt a Csemadoknak. Hosszú évekig vezetőségi tagként, kultúrfelelősként, a színjátszó csoport, illetve a Zenés színpad vezetőjeként végezte munkáját. Rendezőként, táncos komikusként hihetetlen életművet hagyott maga után. Tehetsége, teherbírása, bohém személyisége és jellegzetes humora ma is körbelengi a székházat. Munkásságát Mics Károly-díjjal és Csemadok Életmű Díjjal jutalmazták. 2016 óta az égi hazában rendez.
Sztruhár Izrael Diána a közelmúltban elhunyt tagokról emlékezett meg.
„Mikor öt évvel ezelőtt Érsekújvárban ünnepeltünk, Újváry László, avagy Laci bácsi, ahogy mindnyájan ismertük, az alapító tagok nevében mondott beszédet. Mondandóját így zárta: Kívánom a Csemadoknak, hogy öt év múlva a 75. évfordulót is itt ünnepelhessük Érsekújvárban. Nos, Laci bácsi kívánsága részben teljesült, mi itt vagyunk, ő azonban 2021-ben elköltözött az égi hazába, ahogy azóta elhuny Tarics Ferenc, Bence Imre, Záhorský Erzsébet, Farkas Tibor, Őszi Irma, akiket 2019-ben még mint alapító tagokat köszönthettünk, de a közelmúltban elhunyt Száraz József és Balogh Gábor, és rajtuk kívül is még sokan eltávoztak. Mindannyiuk nevét most nem áll módomban felsorolni, de kérem, hogy egy néma főhajtással emlékezzünk azokra, akik egykor a magasba emelték a fáklyát.”
Bárdos Gyula kitért arra is, hogy a második világégést követő áldatlan helyzetben az egypárti diktatúrák igyekeztek deklarálni országaik ás népeik közti jó viszonyt, ennek értelmében enyhülhetett a csehszlovákiai magyarokat fojtogató szorítás. Erre az időszakra esik kulturális szervezetünk alapítása. Megalakítását követően a hivatalos szervek meg akarták akadályozni, hogy társadalmi és érdekvédelmi kérdésekkel is foglalkozzon. Próbálták megakadályozni a tömeges jelentkezést a szövetségbe.
Bárdos Gyula idézte a szervezet problémáit, növekedését, hogy amikor a szervezet vezetősége az elvárásoknak megfelelően elítélték 1956-ban a magyarországi forradalommal, sokan tiltakozásuk jeléül kiléptek a szervezetből. 1968-ban a Prágai Tavasz idején is fontos szerepet játszott. Két évtized sem telt el, de már egyértelművé vált, hogy a kulturális szervezet a tiltás ellenére érdekérvényesítő szerepet vállalt. A visszafejlődés, a kizárások időszaka következett.
Elmondta: a Csemadok Sidó Zoltán elnöksége alatt nyíltan szembefordult a magyar iskolák felszámolását célzó törekvéseivel és sikerült is megakadályozni a magyar oktatás lefejezését. A rendszerváltás időszakában a csemadokosok szintén alakítói voltak az eseményeknek. Később a Mečiar-kormány teljesen megszüntette a Csemadok állami költségvetési támogatását. Magyarország támogatásával sikerült ezt az időszakot áthidalni. A magyar kormány azóta is kiemelt nemzeti intézményként támogatja a szervezetet. Végül a Csemadok elnöke köszönetet mondott a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetnek, a Zenebarátok társaságának, a hazai és Kárpát-medencei partner-, illetve testvérszervezeteknek a több évtizedes együttműködésért.
A területi választmányok javaslatai alapján az év folyamán 75 személy veheti át ezt az országos kitüntetést. A mai ünnepi ülésen járásonként egy személy, valamint az országos elnökség döntése értelmében további három személy vehette át az oklevelet és az emlékplakettet, Szilva Emőke és Szilva József alkotását.
A plaketteket Bárdos Gyula országos elnök, Köteles László általános alelnök és Neszméri Tünde, az országos elnökség tagja adták át.
