Tényleg van okunk tartani az AstraZenecától? A kutatóorvost kérdeztük
Jól emlékszem arra, amikor Domonkos Andor, a Csallóközből származó kutatóorvos egy korábbi beszélgetésünk során megemlítette, számolni kell azzal, hogyha tíz- és százmilliókat oltanak be a koronavírus elleni vakcinával, előjöhetnek komolyabb mellékhatások is. Úgy tűnik, igaza lett.
Lassan három hónapja, hogy elkezdődött a vakcináció, de a sajtóban egyre másra jelennek meg olyan információk, hogy egyes államokban gyanús esetek miatt felfüggesztik az oltásokat, vagy igencsak felborzolta a kedélyeket annak a 38 éves szlovákiai nőnek az esete is, aki két héttel az Astra Zeneca oltóanyagának beadása után hunyt el.
Vajon biztonságosak a vakcinák? Erről kérdeztük a Magyarországon élő fiatal kutatóorvost, aki portálunknak azt is elárulta, bármilyen vakcinát elfogadna, mert csakis védőoltással lehet megállítani a járványt.
„Mindjárt az elején le kell szögezni azt, hogy ha csak az Astra Zenecát nézem is, azzal már világszerte durván 17 millió embert oltottak be. Egyes nagyon ritka genetikai rendellenességek 1 millió születésből 1-2 esetben fordulnak elő. Ha tehát Szlovákiában évi 60 ezer gyermek születik, akkor egy-egy rendkívül ritka diagnózis nagyjából 20 év alatt egyszer jön elő. A véralvadásért felelős vérlemezkék számának autoimmun eredetű vagy gyógyszer kiváltotta csökkenése, esetleg éppen a fokozott hajlamuk vérrögök képzésére – amit most erre az oltóanyagra „akarnak kenni” – szintén nagyon ritka.”
– mond véleményt az ominózus esetekről.
Rögtön hozzáfűzi, olyan gyógyszert és vakcinát még nem találtak fel, aminek ne lenne, ne lehetne valamilyen mellékhatása és még a véletleneket sem lehet kizárni. Az ilyen esetek miatt viszont óriási hiba lenne teljesen elfordulni a vakcinációtól, hiszen anélkül sokkal súlyosabb következményekkel lehetne számolni mindenféle szinten.
„Az éberség nagyon fontos, hiszen lehetnek olyan befolyásoló tényezők, amelyeket az oltás előtt fontolóra kell venni, illetve orvossal konzultálni. Komolyabb következtetéseket azonban a sajtóban megszellőztetett ügyekből még nem szabad levonni, a tudománynak néhány évre is szüksége lehet ahhoz, hogy elemezze és értékelje az oltások eredményességét. Még csak 2,5 hónapja kezdődött el a koronavírus elleni oltás, az eredményeket és a hiányosságokat tisztán csak hónapok, lehet, hogy évek múltán lehet látni” – mondja Andor.
Szerinte kevés dolgot lehet előrelátni ezzel a járvánnyal kapcsolatban, de azt igen, hogy ha hatalmas embertömegek kapnak meg egy bizonyos gyógyszert, vagy vakcinát – és már több mint 300 millió embert oltottak be világon a covid ellen –, akkor ilyen esetek elő fognak fordulni és nem csak egy bizonyos oltóanyag esetében. Az pedig, hogy láz, levertség, fáradtság jelentkezik az oltás után, teljesen természetes immunreakció, nem kell túlaggódni.
Sok kérdést vet fel az is, hogy kinek nem ajánlott az oltás, és itt legtöbbször az autoimmun betegségekben szenvedők kerülnek szóba. A kutatóorvos szerint azonban őket sem lehet egy kalap alá venni, mert köztük is van különbség, nincs két egyforma eset. Itt még fokozottabb óvatosságra van szükség és akár több orvossal való konzultációra is.
„A várandósok olthatósága lényeges kérdés. Ez azért is fontos, mert minden új gyógyszer alkalmazását úgy kezdik, hogy azt várandósoknak nem adják. Viszont kiderült, hogy akik a Pfizer-oltást megkapták, azok közül sokan már babát vártak, csak még nem tudtak róla. Ilyenkor az adott gyógyszergyár és a kutatók fokozott figyelemmel kísérik a kismamák egészségi állapotát és fél vagy egy év múlva már tudni fogjuk, van-e valamilyen komolyabb kockázat, vagy nincs. Ez számomra nagyon megnyugtató” – teszi hozzá.
S hogy kiknek nem ajánlott a védőoltás? Arra vannak bizonyos európai szabályok, például az, hogy lázas betegek vagy várandósok nem kaphatják, akik országonként több tíz- vagy százeres tömeget tesznek ki. A körzeti és szakorvosok azok, akik a legjobban ismerik az adott beteg egészségi állapotát. Ők is állást foglalhatnak abban, ajánlják-e vagy sem az oltást a betegüknek. Andor szerint minden egyes esetet külön kell mérlegelni, mert minden beteg más.
Nagyon idős és nagyon beteg emberek esetében pedig a hasznot és kockázatot érdemes mérlegelni. Sokszor az altatás maga már egy igencsak komoly kockázati tényező, ami miatt nem vállalnak műtétet, vagy bizonyos gyógyszerek súlyos allergiás reakciót váltanak ki, vagyis nem kell minden esetben olyan orvosi beavatkozást, akár oltást, erőltetni, amivel ártani is lehet.
„Idős és több súlyos betegséggel küszködő emberek számára olykor az a legjobb megoldás, ha a vele érintkező családtagok mind beoltatják magukat, burkot képeznek körülötte és így védik meg őt a vírustól. De ha jól belegondolunk, ez mindig is valahogy hasonlóképp működött. Náthásan, köhögve nem szoktunk, nem szabad se idős embert, se kismamát, se gyerekágyas nőt látogatni, pontosan azért, hogy megvédjük őket a betegségtől. Hiszen egy ártatlannak tűnő influenza is halálos kimenetelű lehet egy súlyos beteg számára, tüdőgyulladást vagy embóliát okozva neki” – magyarázza.
A világon eddig a legtöbben a Pfizer oltóanyagát és a kínai vakcinát kapták, s eddig úgy tűnik, működnek. De az összes többi vakcina is biztonságosnak tekinthető.
Nagy kérdés, hogy meddig védenek meg bennünket a rettegett vírustól? Domonkos Andor szerint erre még nincs meg a válasz, de hipotetikusan akár sokáig is. Sok függ persze attól, hogy a vírusban időközben milyen változások mennek végbe. A gyógyszergyártók mindenesetre próbálták a vírus Achilles-sarkát megfogni, és ha nem történik nagyon radikális változás a felépítésében, idővel elveszíti erejét.
A kutatóorvos szerint lényeges kérdés az is, mi lesz a gyermekekkel, a fiatalokkal, az iskolák újbóli megnyitásával, valamint, hogy ez a hosszú idő tartó veszélyhelyzet milyen lelki nyomokat hagy az emberekben. Nem véletlen az a jelenség sem, amin sokan felháborodunk, hogy egyesek a tiltások ellenére is elutaznak egzotikus országokba és onnét szuvenírként hazahozzák a különböző vírusmutációkat. Lassan mindenkinek elege lesz ebből a több mint egy éve tartó bezártságból és letargiából. Ebből kellene valahogy kirángatni az embereket. Megfelelő politikusi hozzáállással, világos, higgadt és egyenes kommunikációval, példamutatással. És az oltások felpörgetésével!
